Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-135

190 Az országgyűlés képviselőházának . Bethlen miniszterelnök úrral, sem mással nem folytattunk a titkos választójog kérdésében semmiféle tárgyalásokat. Ha valahol kifejezésre kellett juttatni választójogi állásponttunkat, az mindenkor pártprogrammunknak megfelelően történt a titkos, általános, egyenlő választójog alapján. Még egy kijelentést tett a képviselő úr, amelyet a végére hagyott, amikor azt mondotta, hogy ennek a megállapodásnak alapján ülünk itt. Ezt éppen olyan határozottan viszsza kell utasítanom. (Berki Gyula: Ezt nem mondtam!) En annak idején a dorogi kerületnek a képviselőjelöltje lettem. Velem szemben állott egy kormánypárti vagy más párti jelölt és pár szótöbbséggel sikerült bejutnom. Éppúgy többi képviselőtársaim is mindenütt megbirkóztak a maguk ellenjelöltjével. Budapesten a lajstromok alapján jutottunk be titkos ,szavazás útján. Mi tehát senkinek a kegyéből, hanem a választók bizalmából ülünk itt. (Berki Gyula! Nem is mondtam!) Éppen ezért azt a gyanúsítást, amely az előbbi és ebben a kijelentésben van, a leghatározottabban vissza kell utasítanom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök: Berki Gyula képviselő úr személyes megtámadtatás visszautasítása címén kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Berki Gyula: T. Ház! Emlékeztetem a t. Házat arra, hogy beszédemben egyetlen sértő kifejezést nem használtam. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Felszólalásom tárgyilagos válasz volt előttem szólott képviselő úr beszédére. Jogosítottnak érzem magamat arra, hogy durva közbeszólásokra véleményt mondjak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Az előbb ielszólalt egyik képviselő úr kíváncsi arra, hogy kijelentésemet mire alapítottam. A Ház méltóságával ellenkezik, hogy ezt itt nyilvánosan megmondjam; tartozom a Háznak annyi tisztelettel, hogy ezt itt nem mondom meg másképpen, csak úgy, hogy utaltam az Uj Magyarország című lap cikkére, amelyet az egész ország olvasott. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami már most Peyer Károly t. képviselő társam felszólalását illeti, én, aki régóta veszek részt parlamenti vitákban, ki kell, hogy jelentsem, hogy megjegyzésemmel sem sértő szándékom, sem pedig semmiféle titkos célom nem volt. (Farkas István: De igen!) Egyszerűen Szeder Ferenc képviselő úrnak egy közbeszólására válaszoltam. Eszem ágában sincs kétségbe vonni, hogy a t. képviselő urak a nép szavazati alapján ülnek itt, nem pedig valakinek a kegyéből, mert ha ezt mondanám, akkor a Ház többi tagjai felett is pálcát törnék. Egyet azonban méltóztassanak nekem megengedni. Többször elhangzott e párt ellen az a kifogás, hogy a párt reakciós, nem híve a titkos választójognak. (Farkas István: Miért nem csinálják meg?) Ezzel szemben konstatálni kívánom, hogy Bethlen István gróf vezette be Magyarországon alkotmányos úton a titkos választói jogot. (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Berki Gyula: Méltóztassanak a szociáldemokratapárton megengedni, hogy még egy szerény megjegyzést tegyek. Ez pedig az, — hogy diplomatikusan fejezzem ki magam, — hogy folyt egy tárgyalás, amelyen mindezekről szó volt, — méltóztassanak megengedni, hogy ezt leolvassam — szó volt arról, 5. ülése 1932 december 13-án, kedden. hogy a Friedrich-féle kétségtelenül reakciós eszközökkel lefolytatott titkos választással szemben... (Egy hang a szélsőbalolualon: Na!) Egy szociáldemokrata képviselőt sem engedtek be. Itt ült egy képviselő úr, akit megakadályoztak abban is, hogy lemenjen a kerületbe. (Büchler József: Ez igaz! — Peyer Károly: Ez így van!) Ez így van, hiába, nem szépíthetjük a dolgot. Szó szerint megmondom, hogy ott szó esett arról, hogy lehetővé tétessék, hogy a szociáldemokratapárt titkos szavazás alapján (Farkas István: Egy szó sem volt róla!) résztvehessen a választáson és kezeim között van a tárgyaláson résztvett képviselőtársaimtól (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Farkas István: Majd idehozom a parlamentbe az eredeti iratokat!) szerzett egy nyilatkozat, amely szó szerint így szól: (Peyer Károly: Kitől van az!) «lehetővé tétessék a szociáldemokratapártnak az alkotmányos életben való részvétele». Egyet megtanultam a politikában, hogy a hallgatás ér annyit, mint a beszéd. Többet nem kívánok mondani, megismétlem, (Peyer Károly: Bizony jobb lett volna, ha nem beszél! — Eckhardt Tibor: Sí tacuisses philozofus mansisses!) hogy semmiféle tendencia felszólalásom ezen részében nem volt. (Peyer Károly: Mi az, hogy a hallgatás ér annyit, mint a beszéd?! (Andaházi-Kasnya Béla, Peyer Károly, Farkas István szólásra jelentkeznek.) Elnök: Andaházi-Kasnya képviselő úr milyen címen kíván szólni? Andaházi-Kasnya Béla: Személyes megtámadtatás visszautasítása címén. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. A többi jelentkező képviselő úr is a jelentkezés sorrendjében szólalhat fel. Andaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! Berki képviselő úr az előbb mindenről beszélt, csak arról nem, amit közbeszólás formájában neki megmondottam. Ellenben Berki képviselő úr szükségét érezte annak, hogy hivatkozzék az Uj Magyarország című lapra, amelyet akkor pártjának egyik tagja bocsátott ki a saját költségén, akit akkor volt szerencsém ugyanolyan szép világításban lefesteni, mint jelen esetben a képviselő urat. (Ulain Ferenc: Holmi sorsjegy-miskulanciákkal kapcsolatban!) Az Uj Magyarország című lap tényleg olyan súlyos invektivákkal írt rólam, amelyeket nem hagyhattam szó nélkül és ezért a szóban forgó lapot bepereltem. Amikor azonban bepereltem és tárgyalásra került a sor, a cikkért, mint felelős személyt» egy Kun Endre nevű újságírót neveztek meg, akivel azonban nem állhatok oda vitatkozni, mert kisült róla» hogy kabátlopásért és csalásokért el volt ítélve. Amikor ilyen információkat szereztem erről az úrról... (Peyer Károly: A Pénzintézeti Központnál volt alkalmazásban! — Büchler József: Ismerjük már ezt az urat! — Peyer Károly: A Pénzintézeti Központ bővebben tud róla, ott alkalmazták.) Elnök: Csendet kérek» képviselő urak. Andaházi-Kasnya Béla: Ugyanerről az álujságíróról még ma is figyelőlap van a rendőrségen. (Kelemen Kornél: Mi van a perrel?) Egy ilyen egyénnel nem állok oda vitatkozni, nem állhatok oda vitatkozni egy kabáttolvajjal» az én egyéni tisztességem sokkal többet ér, semhogy odaálljak egy ilyen strohmannal vitatkozni. (Eckhardt Tibor: Állítsa ezt Berki képviselő úr!) Ügy van» állítsa ezt Berki kép-