Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-135
186 Az országgyűlés képviselőházának tatásban. Igaz, hogy a politika sokféle taktikát enged meg, különösen Magyarországon, itt is csak a legutóbbi időkben. Azonban a közmondásban leszűrt örök igazság a politikában is örök igazság marad: két úrnak egyszerre nem lehet szolgálni. (Fábián Béla: Nemcsak a közmondás mondja 0 Nem lehet egy párt uralmát átfesteni és az átfestett párturalom alatt a régi rendszert folytatni akarni az államgazdaságban. Az én határozati javaslataim — mert többet fogok még beterjeszteni — a Képviselőház levéltárában nem vesztik el életképességüket, (Fábián Béla: Nem, nem!) csak szúnynyadni fognak. En e miatt is szenvedni fogok azzal a dicső magyar néppel, amely ma már a pacsirta énekére sem hallgat, hanem csak a kakas kukorékolására. (Malasits Géza: Es a dobpergésre! — Fábián Béla: Van itt még kakas! — Malasits Géza: Az már nincs, dob azonban van!) Az okos magyar nép mindenkinél jobban tudja, amit Krisztus mondott legjobbjainak, az ő apostolainak, helyesebben magának Péternek: mire a kakas kukorékol, háromszor tagadsz meg engem. (Jánossy Gábor: Ezt csak Péterre mondta!) A magyar nép éli még egy ideig Krisztus szenvedéseit. Ezért Krisztus példájából merítsen törhetetlen hitet a jobb idők elérkezésére. Ezekben kívántam válaszolni Imrédy igen t. pénzügyminiszter úrnak a zárszámadás tárgyalása alatt a kormány képviseletében a parlament nyilt ülésén elhangzott elvi kijelentéseire. De most már rátérek a zárszámadás kritikájára, (Halljuk! Halljuk!) abban a reményben, hogy a kormány mégis csak meg fogja érteni, hogy észrevételeimmel egyedül a nemzet érdekeit törekszem szolgálni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Jánossy Gábor: Ezt elismeri mindenki! — Magyar Pál: Erről meg vagyunk győződve!) Az 1928/29. zárszámadási év példátlanul gazdag volt adókban és egyéb közjövedelmekben. Csodálatos, hogy az állami legfőbb számvevőszék a zárszámadást kísérő jelentésben mégis csak 32-6 millió pengő felesleget állapít meg. (Jánossy Gábor: Az is valami!) A legfőbb állami számvevőszék idevonatkozó jelen • tése tudatosan téves. (Jánossy Gábor: Tudatosan?) Igen, tudatosan téves. (Fábián Béla: Bizony!) Egyenesen arra irányul, hogv a nagy bevételek feleslegét csökkentse, vagy legalább csökkentett színben, csökkentett forrná ban mutassa ki. (Fábián Béla: Ez így van!) A csökkentés célja, nézetem szerint, csak az lehet, hogy leplezze az elért 185*9 millió való ságos felesleget. (Fábián Béla; Mennyi volt te szerinted?!) Szerintem 185:9 millió, a számvevőszék pedig kimutat 32*6 milliót. (Fábián Béla: Ez így van!) Mkidez csak azért történ hetett, mert a kormány a 185*9 millió pengős felesleg legnagyobb részét felhasználta tűikiadásokra és előirányzat nélküli kiadásokra. (Jánossy Gábor: Amelyeket a^ közszükséglet írt elő számára!) — Fábián Béla: Na-na! — Jánossy Gábo 1 **: Mi az. bogy na-na? Ott van a jelentés! — Magyar Pál: Jánossy képviselő úr külön beszédben mondja el! Nagyon érdé kes lesz!) A legfőbb állami számvevőszék elnöke bizonyára jobban tudja, mint én, hogy a felfsleg levezetéséréi nem a költségvetési lei» 1 előirányzott 2'5 millió pengő feleslegből kell kiindulni, hanem a költségvetési kereten kívüli költekezése által 32'6 millióra lecsökkentett felesleget kell úgy levezetni, hogy abból 35. ülése 1932 december 13-án, kedden. világosan lássa a bíráló, mily belső gondolkodás folytán marad 185*9 millió P feleslegből csak 32*6 millió pengő. A legfőbb állami számvevőszék jelentésének abból kellett volna kiindulnia, hogy a költségvetési törvényben megajánlott bevétel 1360*3 millió pengő volt. Ezannyit jelent, hogy a miniszter jogi alapon adókban és egyéb közjövedelmekben előírhatott bevételre 1360-3 millió pengőt. Ezt az előírást emelte 121*5 millió pengő, az előirányzottnál elért több bevétel. Ezenkívül a külön törvényes felhatalmazáson alapuló bevételi előírás 2*8 millió pengőt tett. Emelte még a bevételi előírást 20*8 millió pengő előirányzat nélküli bevétel. Úgyhogy összesen 1505:4 millió pengő volt a bevételi előírás. Ezzel szemben a költségvetésben megállapított kiadási keret 1357*8 millió pengő volt, felesleg tehát 147*6 millió pengő, amelyet még fel kell emelni a költségvetési hitelek felhasználásánál elért 38*3 millió pengő megtakarítással. Az én egyedüli helyes levezetésem szerint tehát valóságos előírási felesleg 185*9 millió pengő volt. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) A törvényekben is elemi rendelkezés, hogy a hitelmegtakarítást nem lehet és nem szabad elkölteni. Mégis a legfőbb állami számvevőszék, amikor kimutatja az előirányzat nélküli és túlkiadásokat, azokból levonja a 38*3 millió pengő megtakarítást. Xlgy, hogy 129 millió pengő helyett tulajdonképpen csak 90 millió túlkiadást és előirányzat nélküli kiadást mutat ki, ami egymagában súlyos megítélés alá esik. Itt újra ismétlem, hogy a levezetést a 185*9 millió feleslegre nézve azon az alapon kellett volna a jelentésben a legfőbb állami számvevőszéknek eszközölnie, amint azt én itt levezettem. Ezért hangsúlyozottan kiemelem, hogy a túlkiadás és az előirányzat nélküli kiadás 129 millió pengő volt. Amiatt maradt csak 32 millió pengő felesleg, mert a többit a kormány elköltötte. Kérdezhetik tőlem azt is,^ hogy miként oszlottak meg a túlkiadások és az előirányzat nélküli kiadások az állami háztartás rendszerében követett tagozatban. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Strausz István: Kérek negyedóra meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a meghosszabbítást két óráig megadni? (Igen! — Jánossy Gábor: örömmel megadjuk!) A Ház a meghosszabbítást két óráig megadja. (Fábián Béla (Jánossy Gábor felé): Bocsánatot kérek, miért tetszik különbséget tenni! — Jánossy Gábor: Én mindenkinek örömmel megadom !) Strausz István; A rendes kiadásnál 90:1 i millió, az átmeneti kiadásnál 35 millió, a i beruházásoknál meg csupán hárommillió pengő ! volt a túlkiadás, illetőleg előirányzat nélküli j kiadás. Ebből látszik, hogy valóban a szai bad költekezés érvényesült a felesleg nagyj mérvű felhasználásánál. Elsősorban azt kellene észrevétel tárgyává I tennem, hogyan irányozta elő az adó- és egyéb I közjövedelmeket a pénzügyminiszter. Egészen j bizonyos, hogy annak tudatában irányozta elő [ a bevételeket, hogy nagy felesleget fog produi kálni ése felett a felesleg felett majd szabadon diszponálhat, ami sikerült is a miniszternek. ! A 32 millió pengő felesleg a zárszámadásban 1 csak takaró! Nagyon jól ismeri az érdekelt
