Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-134

154 Az országgyűlés képviselőházának hatalmazást nem kérheteitt, ezért felmentést csak ezúttal nyerhet. Az állami vagyon állagának és értékének pontos megállapítására az év folyamán abban végbement változások kimutatása ezúttal sem volt lehetséges. Az államvagyon részei közül a készpénzre, értékpapírokra, állami adóssá­gokra és egyét» tartozások ra, a cselekvő és szenvedő hátralékokra vonatkozó adatok a zár­számadásban most is pontosan fel vannak tün­tetve; nem volt azonban lehetséges az állami ingatlanok, hasznos jog'okingóságok álladékát kimutatni, emiatt az 1928/29. évi állami ingatla­nok zárszámadási leltári adatai nem teljesek, ennek folytán a mérlegek közül a jövedelmi és vagyonmérleg sem volt elkészíthető. A legfőbb állami számvevőszéknek az 1924/25. évi zárszámadáshoz fűzött jelentésében a pénzügyminiszternek körvonalozott akkori álláspontja szerinti előfeltételek, mint a pengő­számításra való áttérés, továbbá az értékek árkialakulása immár teljesült, az új leltározás­nak és értékbecslésnek tehát semmi akadálya nincs, annak eszközlése sürgősen és feltétlenül szükséges. Az alapok és alapítványok közül a leg­főbb állami számvevőszék csak azokról terjesz­tett elő számadást, amelyek 1924 július 1 után keletkeztek, az ezt megelőző időkből származó­kat a pénzügyminiszter hozzájárulásával ezek kezelésének teendőivel megbízott központi ál­lampénztárnál az összes kapcsolatos kérdések­kel együttesen megvizsgálta és megállapította, hogy a kormány kezelése, igazgatása alatt álló mintegy 1400 alap- és alapítványtőke va­gyona a devalváció folytán úgyszólván telje­sen elértéktelenedett, úgyhogy azok már nem­csak rendeltetésüknek nem felelnek meg, ha­nem a nyilvántartásukkal járó költségek és munkálatok nem állanak arányban azoknak értékével. Ezen megállapítások alapján, a legfőbb ál­lami számvevőszékkel karöltve, a bizottság azon javaslatot terjeszti a miniszterelnök úr elé, hogy az azonos rendeltetésű alapok és alapítványok, amennyiben azt azoknak jogi természete megengedi, törvényhozási úton egyesíttessenek. A pénzügyminiszter úr ezen javaslat alap­ján felhívta az egyes miniszter urakat, hogy a kezelésük, felügyeletük és ellenőrzésük alatt álló Összes alapokat és alapítványokat további fenntartásuk céljából tegyék beható vizsgálat és megfontolás tárgyává s ennek eredményét a pénzügyminisztériummal közöljék. Az idevonatkozó tárgyalások még nem fejeződtek be. A legfőbb állami számvevőszék a kultusz­kormánnyal külön tárgyalásokat folytatott a kezelése alatt álló alapok és alapítványok számvevőszéki ellenőrzése kérdésében, ideértve azokat az alapokat és alapítványokat, ame­lyek az 1897—1899. években működött szakta­nácskozmány csoportosítása szerint legfőbb állami számvevőszék ellenőrzése alá nem tar­toznak. Ezen tárgyalások folytán az a megállapo­dás jött létre, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a kezelése alatt álló alapoknak " és alapítványoknak a vallás- és tanulmányi, valamint ezekkel kapcsolatos alapokat kivéve, költségvetését és zárszámadását rendszeresen a vonatkozó alapítólevelekkel, végrendeleteket, okiratokat, elbírálás és a rendeltetésnek meg­felelő felhasználás ellenőrzése céljából a leg­3If. ülése 1932 december 12-én } hétfőn. főbb állami számvevőszéknek esetenként meg­küldi. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a felügyelete alatt álló külsőkezelésű alapítvá­nyok zárszámadásait, illetve számadási kivo­natait csak abban az esetben küldi meg a leg­főbb állami számvevőszéknek, ha azokat az kifejezetten kéri. Jelentés az állami ingatlanvagyon eladá­sáról, illetve elidegenítéséről: A törvényhozásnak az 1929/30. évi költség­vetési törvényjavaslatban bejelentett s a dombóvári adóhivatal használaton kívül he­lyezett adóhivatali épület ára 12.710 P. A szőregi kincstári ingatlanokból az Ofb. ítélete alapján házhelyek céljára kiosztott 27 hold 720 négyszögöl terület vételár részlete 43.556 P. A teljesen elértéktelenedett mosoni bara­kok és a tapolcai víztorony eladási ára 4853 P 60 f. A Budapest Hajós-u. 39. sz. alatt lévő 159 négyszögöl területű földszintes házas belsőség értékesítése 65.000 P. Gödöllőn, a kincstár tulajdonát képező postahivatali épületnek egy, a kincstár szem­pontjából megfelelőbb telekelcseréléséből ki­folyólag 1700 P. Az államvasutaknál nyilvántartott ingat­lan eladása, illetve elcserélése folytán 3313 P 08 f. Az állami erdőgazdasági birtokoknál az Ofb. ítélete alapján házhely céljaira 276 P 62 f, a pusztamocsolyási erdő- és bányamunkás tele­pesek jogutódainak örök tulajdonba átenge­dett ingatlanok értéke 20.035 P 50 f. Az állami mezőgazdasági birtokoknál a gödöllői koronauradalomból a budapesti helyi­érdekű vasutak részére kisajátított ingatlanok első részlete 8893 P. Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló 1929:XXXI. te. nem tartalmaz olyan rendelke­zést, ami a törvény életbelépése előtti állami ingatlanok elidegenítését jóváhagyja. Az 1925: XXXV. te. 11. és 12. $-a, vala­mint az 1929 : XXVI. te. 2. §-a értelmében 1929 június végéig vertek: ezüstből 39,284.105 P egy­pengős, nikkelből 7,460.737 P 50 filléres, 5,165.938 P húszfilléres, 3,225.553 P tízfilléres, bronzból 1,600.000 P kétfilléres és 300.000 P egy filléres pénzdarabot, amelyet néhány darab kivételével közforgalombahozatal végett a Magyar Nem­zeti Banknak kiadtak. A kedvezményes nyugdíjak, kegy díjak, ne­velési járulékok, végkielégítések tételeit az egyes ágazatok és minisztériumok szabály­szerűen megindokolták. T. Képviselőház! A zárszámadásvizsgáló bizottság a «kormányzó tiszteletdíja», «ország­gyűlés», «állami adósságok», «legfőbb állami számvevőszék», közigazgatási bíróság», «orszá­gos földbirtokrendező bíróság», «békeszerződési terhek», «közgazdasági miniszter» ágazatok, a miniszterelnökség, a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, a kereskedelemügyi minisztérium, a földmívelés­ügyi minisztérium, a népjóléti- és munkaügyi minisztérium, a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium, az igazságügyi minisztérium és a honvédelmi minisztérium, továbbá a keres­kedelemügyi-, földmívelésügyl- és pénzügyi tárca keretébe tartozó állami üzemek 1928/29. évi zárszámadásait úgy főtételeiben, ' mint részleteiben megvizsgálta, azokat helyeseknek találta. Az illetékes miniszter az előirányzat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom