Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-134

Az országgyűlés képviselőházának lé legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1923/24. költségvetési évéről összeállított zárszámadását és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a^ kormánynak a felment vényt megadni méltóztassék. {Helyeslés a jobboldalon. — Propper Sandor: Még mit nem? Vád alá kell helyezni az ilyen kormányt!) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot a román királysággal 1932. évi június hó 16-án megkötött adóügyi egyezménynek a becikkelyezéséről; • egy törvényjavaslatot a tartozások és követelesek, valamint a magyar honosok olaszországi javainak felszámolása tárgyában 1932. óv november hó 12-én Rómában kelt magyarolasz egyezmény becikkelyezéséről; egy törvényjavaslatot a vegyes döntőbíróság tárgyában 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezéséről; egy törvényjavaslatot egyes pénzügyi kérdések tárgyában 1932. évi november hó 12-én Kómában kelt magyar-olasz megegyezés és nyilatkozat becikkelyezéséről ; végül egy törvényjavaslatod az 1924. évi március hó 27-én kellt egyezménynek a budapesti Első Magyar Általános Biztosító Társaságra valói alkalmazása, tárgyában' 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezéséről. (Propper Sándor: A Bethlen-kormány vád alá helyezéséről mikor tesznek indítványt?— Zaj.) Kérem

ly hogy ezeket a javaslatokat a külügyi és pénzügyi bizottságokhoz ultasítani és tárgyalásukra a sürgősséget kimondani szíveskedjenek. (Propper Sándor: Ez a nagy nemzeti munkaprogrammá) T. Ház! Mielőtt a Ház a zárszámadások vitájára áttér, legyen szabad néhány szót szólanom bevezetésképpen ehhez a zárszámadási vitához. (Halljuk! Halljuk!) Amikor a kormány a zárszámadások letárgyalását szorgalmazza, ezlt attól a szemponttól vezettetve teszi, hogy az országgyűlés munkájának útjából eltávolítsa a még fennálló hátralékokat. Ami különösen a most tárgyalás alatt álló zárszámadásokat illeti, ez a kormány, mint olyan, természetszerűleg nem tekintheti magát felelősnek az illető kormányok gesztiójáért, és így a most meginduló vita során megnyilvánuló felfogásokat és magának a Háznak állásfoglalásai sem foghatja fel a politikai bizalom megadása vagy megvonása jeléül. (Büchler József: De az egész rendszer, az egész egységespárt felelős! — Dinnyés Lajos: A rendszer a felelős!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kérem, méltóztassanak csendben maradni! Imrédy Béla pénzügyminiszter: Amikor azonban ezt a megállapítást teszem, nem mulaszthatom el, hogy fel ne hívjam a t. Ház figyeimét egy szempontra, ez a szempont pedig az hogy a zárszámadások tárgyalásánál a múlt aktáival állunk Sizemben (Úgy van! jobb felől.) és a multat sohasem lehelt helyesen megítélni, ha kizárólag a ma szemszögéből próbáljuk nézni, hanem mindig vissza kell helyezkednünk az illető időszak felfogásába. Azokban az években, amelyekre a most tárgyalás alá kerülő zárszámadások vonatkoznak, különösen az 3929-től—1931-ig terjedő időszakban a világh. ülése 1932 december 12-én, hétfőn. 137 gazdasági krízisnek ezt a hallatlan kimélyülését senki előre nem láthatta. Az akkori eseményeket vagy úgy lehet felfogni, mint egy átmeneti hullámvölgyet a gazdasági történésben, vagy pedig mint egy átmeneti periódust a konjunkturális depressziónak a világgazdasági történelemben már gyakran előfordult, de mégis normálisnak nem tekinthető állapota felé. A külföldi hitelpiacoknak elzárkózása, amely hirtelenül következett be 1929-ben, indokolttá tett bizonyos intézkedéseket, amelyek tulajdonképpen úgy foghatók fel, mint fékezői, egyenletessé tevői egy lefelé irányuló mozgásnak. En kötelességemnek tartottam, hogy erre a szempontria a t. Ház tag-jainak figyelmét felhívjam. Kötelességemnek tartottam ezt az objektivitás szelleme érdekében, (Helyeslés a jobboldalon.) amely a törvényhozó testület tárgyalásait mindig át kell, hogy hassa. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. Képviselőház! A benyújtott törvény javasliatokiat a Ház kinyomatja és szétosztatja s azokat a miniszter úr által javasolt bizottságoknak kiadja. A miniszter _ úr a törvényjavaslatok bizottj sági tárgyalásaira nézve a sürgősség kimonj dását is kérte. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához, hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, méltóztassanak felállatni. (Megtörténik.) Megállapítom a többséget. A Ház tehát a törvényjavaslatok bizottsági ításrgyalására nézve a sürgősséget kimondja. Folytatjuk a záirszámadásvizsgáló bizottság jelentésének tárgyalását. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! (Halljuk! i Halljuk!) Betegségemben a nemzetünk lelkéí bői merítek erőt a napirenden lévő zárszámadások bírálatához. Ezért merem remélni, hogy kritikám alapján nem soroztatom be a meddő, a negatív kritikusok seregéhe. (Fábián Béla: Az orvvadászok közé!>) Elsősorban Nánássy zárszámadásvizsgáló bizottsági előadó úrnak a zárszámadások alkotmányos tárgyalása tekintetében észlelhető nagy késedelem igazolására előadottakkal kívánok röviden foglalkozni. Hangsúlyozom, hogy a magyar alkotmányos életből messze kimagaslanak az 1923/24, az 1928/29, az 1929/30. és 1930 31. évi zárszámadások, napirendre tűzésük nagy késedelme és főleg tartalmuk által. Sőt ezeknek az éveknek zárszámadásai történelmi jelentőségükben minden más év zárszá! madásai fölé emelkednek. Ezeknek a zárszá| madásoknak a Képviselőház elé terjesztése és I a tárgyalásra való előkészítése egészen különleges, példa nélkül áll. (Bródy Ernő: Úgy van)! Két ízben a Képviselőház elé terjesztetnek, két ízben visszavonatnak, és amikor a zárszámadási bizottság tárgyalása alá kerülnek, tárgyalásukat az első nap után megszakítják. Gömbös igen t. miniszterelnök úr érdeme, hogy a zárszámadásokat annyi vajúdás után ma a Képviselőház nyilt színén tárgyalhatjuk. (Bródy Ernő: Ez nem érdem!) Azonban a nemzet megnyugtatása okából felmerül a kérdés, hogy annyi év zárszámadásának letárgyalását az ország, vagy a kormány érdekéből kellett-e halogatni. Szerintem az ország érdeke azt követelte volna, hogy a zárszámadások