Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-134
136 Az országgyűlés képviselőházának 134. ülése 1932 december 12-én, hétfőn. az állam tulajdonába ment át s e címen 520.415 korona 94 fillért bevételeztek. A m. kir. állami Jegyintézet működésének befejezésével kiállított zárlati nyereség-veszteség számlán mutatkozó 278.307,137.610 korona tiszta nyereséget bevételként elszámoltak. A pénzügyminiszter az 1923:XXXIII. te. felhatalmazása alapján az Országos Központi Hitelszövetkezet alapítványi üzletrész jegyzésére 9.474,000.000 koronát, a Hangya Szövetkezet, alapítványi üzletrészeinek átvételére 345,000.000 koronát, az 1924:XVIII. te. rendelkezései szerint az ipari anyagbeszerző, termelő- és értékesítő szövetkezetek alakítására, irányítására, ellenőrzésére, továbbá a kézmű-, kis- és középipar gazdasági érdekeinek felkarolására létesített Iparosok Országos Központi Szövetkezete alapítványi üzletrészeinek vásárlására 22 milliárd korona utalványoztatok. . Az 1923:XXXVII. itc. értelmében a személyszállító automobilok után a népjóléti- és munkaügyi minisztérium 3.498.700.000 koronát írt elő, amiből >az ínséget szenvedőknek mérsékelt áru ruházati cikkekre 1.209,161.217 koronát fordított. Az 1923 : XXXII. te. rendelkezése szerint a kereskedelmi^ tárca alá tartozó üzemeket terhelő tárcaadósságok visszafizetésére 11,211.745 korona 22 fillér, a dohányjövedéknek a Pénzintézeti Központnál fennálló tartozásának a törlesztése 42,190.313 korona 32 fillért utalványoztak. Az 1923/24. évi költségvetési előirányzat nem a számadási év kezdete előtt, hanem annak folyamán készült, e miatt a törvényhozás a költségvetés végleges összeállításáig egyes kiadásokra és bevételekre külön törvényes felhatalmazást adott. Tekintettel arra, hogy a költségelőirányzat időközben elkészült, a szóbanforgó kiadásokat és bevételeket az előirányzat terhére, illetve javára számolták el. Ezek szerint az 1923 : XXXII. te. értelmében a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez kiutalt 500 millió koronát, az 1923. évi XLI. te. rendelkezése szerint a földmívelésügyi miniszter mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásának végrehajtására kifizetett 200 millió koronát, továbbá az 1923. évi XXXII. te. alapján a kormány a többízben felemelt illetményekre engedélyezett összegeket az előirányzat terhére számolta el. Az 1923/24. évi állami zárszámadás szerkezet és tartalom tekintetében eltér az előző évi állami zárszámadástól, mert az 1924/25. évi állami zárszámadás időrendben a jelenleginél előbb készült el és terjesztetett a törvényhozás elé, így az 1924/25. évi állami zárszámadás kezdő adatai annakidején nem voltak egyeztethetők az előző év végével fennállott adatokkal, ennélfogva erre a zárszámadásra hárult a szükséges egyeztetés. Tekintettel arra, hogy az 1924/25. évi zárszámadás aranykorona értékben készült, át kellett a végösszegeket számítani, amit 17'600-as osztószámmal eszközöltek. Az átszámításnál használt osztószám folytonos változása folytán különbözetek keletkeztek, így az 1924/25. évbe áthozott adatok helyessége nem volt ellenőrizhető, ezúttal kellett azt az idevonatkozó jegyzetek felhasználásával összhangzásba hozni. (Propper Sándor: Hová tették ezt a rengeteg summát?) • <• Az állami vagyon állagának és értékének megállapítása,, valamitit az abban végbement változások" kimutatása ebben a zárszámádásban sem volt lehetséges, mert pénzünk értékállandósága és az áralakulás bizonytalansága folytán hiányzottak az értékbecslés előfeltételei s e miatt a szóbanforgó leltári adatokon alapuló jövedelmi és vagyonmérleg sem volt felállítható. Az állami leltárból a készpénzre, az értékpapírokra, az állami adósságokra, a cselekvő és terhelő hátralékokra vonatkozólag a jelen zárszámadás is tartalmaz minden egyes adatot. Az 1923 : XXXII. te. rendelkezése értelmében a korona romlása folytán rendkívül csökkent értékű szőlő-dézsmaválság, maradványés irtványföldek megváltása, sorsolási kölcsön, tiszai és szegedi nyereménykölcsÖn, horvátszlavón földtehermentesítési és kártalanítási adósság névértékben visszafizethetők lettek, minek folytán megszűntek állami követelések lenni, így azok ismertetése ezen zárszámadásban mellőztetett. Ugyancsak elmaradt a fémváltópénzekre vonatkozó adatok közlése is, mivel ezen számadási évben fémváltópénz nem került forgalomba. Az 1923/24. évi zárszámadás előterjesztésénél a törvényes határidő betartását ugyanazok az általános okok akadályozták, amelyek aí előző zárszámadások előterjesztését késleltették. Ezen általános okokon kívül főképpen az késleltette a zárszámadások előterjesztését, hogy ezeket a számadásokat a már előterjesztett 1922/23 és 1924/25 év közé kellett beilleszteni, az előbbi papírkoronában készült zárszámadás tételeit össze kellett kapcsolni^ az aranykoronában szerkesztett utóbbi zárszámadás tételeivel, mivel pedig a papírkorona és az aranykorona viszonylata nem volt állandó, rendkívül gondos és sok időt igénylő átszámításokat kívánt, ezenkívül különböző felvilágosítások megszerzését is szükségessé tett, ami pedig nagyon sok nehézséggel járt. Ezen zárszámadás előterjesztésével a zárszámadási hátralék teljesen megszűnt. T. Képviselőház! A zárszámadásvizsgáló bizottság a «kormányzó tiszteletdíja», a «kormányzóság», a «nemzetgyűlés», az «állami adósságok», a «nyugdíjellátások», a «legfőbb állami számvevőszék», a «közigazgatási _ bíróság», a «földbirtokrendezés», a «nemzeti kisebbségek minisztériuma», a «háborús utóköltségek» ágazatok, továbbá a miniszterelnökség, a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, a kereskedelemügyi minisztérium, a földmívelésügyi minisztérium, a népjóléti és munkaügyi minisztérium, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, az igazságügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium, valamint a kereskedelemügyi, a földmívelésügyi és a pénzügyi tárca keretébe tartozó üzemek 1923/24. évi zárószámadásait a bizottság úgy főtételeiben, mint részleteiben megvizsgálta és az illetékes minisztereknek az előirányzattól való eltérésekre vonatkozólag előterjesztett indokolását helyesnek és elfogadhatónak találta. Ennek alapján a zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy az 1923. évi XXXII. és az 1924. évi I. törvénycikkel meghosszabbított 1922/23. évi állani i költségvetés és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel, szem ben az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket és egyéb eltéréseket, valamint az ide vonatkozó hiteleltérési kimutatásókat tudomásul venni, illetve' jóváhagyni s" a
