Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-133
Âz országgyűlés képviselőházának 133 államnak téríti vissza és a magyar kormány bonifikálja ezt azok között az exportőrök között, akik Franciaországba tényleg szállítottak búzát. Ez a megállapodás nem jelentett egy fix mennyiségre való kötést, hanem csak ígéretet arra, hogy Franciaország a mindenkori importszükséglet 10%-át Magyarországból fogja fedezni, ilyen árak mellett. A folyó évben azonban nem várt eset állott be. Ugyanakkor, amikor búzában nálunk igen gyenge termés volt, úgyhogy alig rendelkezünk kivitelre szánt búzafeleslegekkel, Franciaországnak az idén olyan nem várt rekordtermése volt búzában, hogy a francia saját belföldi termelés képes fedezni és ellátni a szükségletet s így a lillafüredi egyezmény gyakorlatilag ez évben számunkra semmit sem jelentett, mivel Franciaországnak ez évben nem volt importszükséglete. Míg a múlt évben, mint említettem, búzakivitelünk Franciaországba szépen megindult a Fekete-tengeri kikötőkön keresztül és mintegy 300 métermázsát exportáltunk is Franciaországba, addig a folyó évben ez a kivitel teljesen megszűnt, mivel Franciaország saját terméséből szépen ellátja idei szükségletét. Mivel pedig a lillafüredi egyezmény csak egy esztendőre köttetett és ez év október hó 15-én hatályát vesztette, a két kormány megállapodott abban, hogy október 15-étől kezdve hónapról-hónapra hallgatólagosan meghosszabbítják ezt a lillafüredi megállapodást, mivel kétségtelen, hogy ez a nekünk nyújtott preferencia olyan különleges kedvezmény, amelyet, amennyiben a jövőben Franciaország újból búzabehozatalra fog szorulni, feltétlenül módunkban lesz gyakorlatilag is élvezni és kihasználni. A megállapodást a kormány az 1930:XLVI. és az 1932 : XV. tc.-ben nyert felhatalmazás alapján megkötötte, a megállapodást azonban a törvényhozásnak bejelenteni tartoznak. Ugyancsak ezzel kapcsolatban e két törvénycikkben nyert felhatalmazás alapján a kormány újabb pótegyezményt, pótmegállapodást is létesített Franciaországgal, amely folyó évi június hó 23-án Íratott alá, és azután rendeletileg léptettetett életbe. Ez a III. pótegyezmény azt a, változást tartalmazza, hogy mi feloldottuk Franciaországot a szaláminak 160 francia frankban lekötött vámját illetőleg, ezzel szemben viszont Franciaország minket is kibocsátott a lakkbőr 35 aranykoronás szerződéses vámja alól. Ezekben voltam bátor ismertetni a külügyminiszter úrnak a lillafüredi egyezmény meghosszabbítása tárgyában tett jelentését. Miután ez a magyar gazdasági érdekek szempontjainak megfelel, kérem a t. Házat, méltóztassék azt tudomásul venni. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Feliratkozva nincs senki ! Elnök: Feliratkozva nincs senki, szólni senki nem kíván. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt jelentést tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentéit tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik Magyarország és Csehszlovákia között Prágában aláírt áruoseremegállapodás életbeléptetéséről szóló krilüsrvminiszteri jelentés tárgyalása. (írom. 350, 392.) Az előadó Görgey István képviselő úr. Öt illeti a szó. ülése 1932 december 2-án, pénteken. 107 Görgey István előadó: T. Képviselőház! Mint méltóztatnak tudni, Csehszlovákiával szemben 1930 december 15-étől kezdve, e-«rződéeenkívüli állapotban vagyunk. Noha el -.dŐ óta tö'bb ízben kísérlet tétetett arra vonatkozólag, hogy ez az állapot, amely mindkét szomszédos állami gazdasági élete szempontjából, mindkét államra nézve kétségtelenül igen hátrányos, niegszünttjttessék és újból szerződésben szabályozzuk a két állam közötti kereskedelempolitikai viszonyt, noha a tárgyalások már igen messzemenően előkészítették az anyagot és a legtöbb kérdésben már megegyezés is hozatott létre a két szerződő állam között, a kereskedelmi szerződés rajtunk kívül álló okoknál fogva Csehszlovákiával mindezideig még nem volt megköthető. Ennek a szeírző'désenkívüli állapotnak igen súlyos hátrányait érzi esész _ gazdasági éle tünk. A két országiak földrajzi és gazdasági egymásrautaltságáról nem kell a t. Háznak hosszasan előadást tartanom, csupán rámutatok a külkereskedelmi fora-alom adatainak alakulására, a szerződésenkívüU állapot előtti időkre, vagyis azokra az időkre, amikor még normális kereskedelmi forsralmunk volt Csehszlovákiával és arra az időre, midőn szerződés hiányában a két állam közötti kölosönös forgalom a minimumra zsugorodott össze. Ha vizsgáljuk ezeket a Statisztikai adatokat, akkor azt látjuk, hoev 1929-ben, amikor még szerződéses állauot állott fenn Csehszlovákia és Magyarország között, és 1930-ban, amikor már a gazdasági válság érezhető vo T t az árak lemorzsolódása következtében, tehát értékben kifejezve számszerűleg talán kisebb volt a forgalom, die ••mennyiségben túlhaladta az 1929. évi forgalmat, a következő eredmények mutatkoztak. 3929-ben Csehszlovákiából va T ó behozatalunk értéke 228.692 000 pengőt tett ki, tehát összbehozatalunknak majdnem 25%-át, 1930-ban ez a behozatal lecsökkent 172 9^8 000 pengőre, tehát m és? mindig igen jelentékeny volt, hiszen az 1930-as évi behozatalnak közel 20%-át tette ki. A Csehszlovákiába irányuló kivitelünk állandóan passzív képet mutatott fel. azonban 1929-ben kivitelünk érték« 170097 000 pengőt tett ki. tehát csak 58.000 000 pengővel voltunk passzívak, 1930-ban nedig kivitelünk 153 237 000 pengőt tett ki, tehát nem egészen 19.000 000 penisrővel voltunk osak passzívak. 1931 J hen ezek a számok mindkét részről egyszerre letörnek. (Friedrich István: Természetesen!) Az 1931 évben a szerződében kívüli állapot következtében a Csehországból Magyarországra irányuk behozatal értéke 50,111000 uengőt tett ki, kivitelünk pedig Csehszlovákia felé 24196.000 pen^ő volt, te^át a szerződésenkívüli állapot ideién is a Csehországból Magyarország felé irányuló behozatal töbh mint kétszerese voU a Ma^varországból Csehország felé irányuló kivitelnek (Magyar Pál: Relative nagyobb a passzivitás!) Igen, relatíve sokkal nagyobb a passzivitás, éppen erre akarok rámutatni. Az 1932. év, tehát a folyó év első hat hónapjában, amikor már mind a két államban az igen erős forgalmi korlátozások, devizatilalmak és egyéb rendelkezések következtében a külkereskedelmi forgalomnak igen sok akadálya volt, a Csehországból való behozatalunk 17,656.000 pengőt tett ki, míg Csehország felé 8,790.000 pengő értékű árut tudtunk csak exportálni. Objektív szempontból vizsgálva a dolgot, meg kell állapítanunk, hogy a Csehországból
