Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-132

Àz országgyűlés képviselőházának 132. adó volt a sérelmes, mint inkább a borfogyasztási adó miatt megkívánt eladási ellenőrzés, a bor forgalmának ellenőrzése. Ez a meggyőződésem és a bortermelőknek is az a meggyőződése ... (Zaj \a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Petró Kálmán: ...hogyha a borfogyasztási adó egészen eltöröltetnék, a borforgalom szabaddá téve, sokkal nagyobb volna, és sokkal előny ösebb árat tudnának a horért elérni, mint így. Arra hívom fel a t. kormány figyelmét, hogy amennyiben a magyar állam pénzügyi heiyzete megengedné, találjon módot arra, hogy a borfogyasztási adó eltörlése tekintetében lépést tegyen. Elnök: Nánássy Andor képviselő úr, mint a zárszámadási bizottság előadója kíván jelentést tenni. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a zárszámadási bizottságnak, a magyar állam 1928/29. számadási évére vonatkozó zárszámadásokról szóló jelentését azzal a kéréssel beterjeszteni, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; annak napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Gr. Festetics Sándor. Gr. Festetics Sándor: T. Képviselőház! Természetesen a magam részéről is igen fontosnak tartom, hogy bortermelő gazdáink érdekeit minden oldalról és a kormány oldaláról is a lehető leghathatósabban előmozdítsuk^ sajnos azonban, mit használ ez az előmozdítás az egyik oldalról, ha a másik oldalról olyan reménytelen helyzetek tűnnek fel, amelyek a nemzet legszebb ajándékait is kilátástalanná tennék. Ezért bátor vagyok a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter urak és az egész t. Ház figyelmét felhívni egy ügyre kerületemben, amely Angya-pusztán a múltban lefolyt parcellázás következtében állott elő. Természetes. hogy mint a kerület képviselője, elsősorban az én választóim, az én kisgazdáim érdekében szólalok fel, de nem akarom figyelmen kívül hagyni az általános nemzeti szempontokat sem és ezért a dolgot megfordítva kezdem. En az eladó nagybirtokos szempontjából kívánom ezt az ügyet először vizsgálat alá venni. A nagybirtokos annakidején igen sok terhet vett át. Ö erről nem tehetett, amint meggyőződtem róla és megterhelése teljesen önhibáján kívül állott elő. Miután jövedelméből nem tudta fizetni a kamatot és az annuitást, parcellázott, de mihelyst a parcellázás be volt fejezve, máris kiadatott a moratórium iránti rendelet. Ennek és a súlyos gazdasági helyzetnek az volt a következménye, hogy a kisemberek a vételárnak csak igen csekély részét fizették meg, míg a vételár kamata és annuitása elmaradt. A birtokosnak tehát mit volt mit tennie, miután az annuitást a maga részéről a hitelezőknek meg kellett fizetnie, eladott egy másik nagyobb birtoktestet. Alig folyt be azonban az eladási ár, midőn a birtokos megint nem tudta az ő terhét kiegyenlíteni, mert közbejött a transzfermoratórium iránti rendelet, amely kimondja, hogy a külföldi követeléseket visszafizetni nem szabad. így tehát ő lehetetlen helyzetbe jutott, mert az egyik oldalról a parcellabirtokosoktól semmiféle jövedelmet nem élvezett, a másik oldalról pedig a saját teherkamata és annuitása sokkal nagyobb, mint a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. ülése 1ÔÈ2 december 1-én, csütörtökön. 99 nagyobb birtoktestek eladási árából befolyt összeg évi jövedelme, vagy kamata. Időközben azután megjelent a második moratóriumi rendelet, az első rendelet meghosszabbítása, ami úgyszólván teljesen lehetetlen helyzetbe juttatta az eladó nagybirtokost. Nézzük csak meg, milyen helyzet állott itt elő. Tulajdonképpen maga az eladó is igény; bevehetne ezt a rendeletet, miután a megterhelés holdanként 300 pengőt meghalad. Ha most figyelembevesszük, hogy neki holdankint kb. 5%-ot kell fizetnie kamatra és 1'6%-ot az annuitásra, a 300 pengő holdankónti megterhelés mellett ez az 5% kamat már 15 pengőt tesz ki, tehát többet, mint amit a haszonbérletbe adott birtok jövedelme metermázsankint jelent, miután a bérbeadó nem kapja meg az egész bolettát. Nyilvánvaló tehát, hogy az eladó saját birtokára állandóan ráfizetni kénytelen, mindennek ellenére azonban igen nagy engedményekre volt hajlandó. ••.. Három esetben adott nagy

k engedményeket. A kisemberek kérésére a kamatot 8'6%-ról 7*5 százalékra szállította le, vagyis arra a színvonalra, amelyet ő maga fizet a hitelezőinek. Azután több esetben igen kedvező fizetési határidőket engedélyezett, és most végre azzal az engedménnyel jött, hogy aki tartozását egy összegben megfizeti, annak az össztartozás 25 százalékát el fogja engedni. Ez természetesen igen nagy engedmény, sajnos azonban a kisemberek ezt az engedményt sem tudják igénybevenni. A magam részéről mindent elkövettem — és csatlakozott hozzám a szomszédos kerület képviselője, Huszár Dezső igen t. barátom is, akinek nevében is felszólalok — mondom, mindent elkövettünk, hogy a kisembereknek ezt a kölcsönt megszerezzük. Igen érdekes felfigyelni, hogy itt, annak ellenére, hogy igen sok kisexisztenciáról van szó, úgy Sziiasbalhás, mint Dég, mint Pusztaegres községekben az az összeg, amelyre szükség volna, mindössze 160.400 pengőt tesz ki és ezt az aránylag csekély összeget, amelyre vonatkozólag a helybeli ükh.-fiókok igazgatóságai garanciát vállalnak, hogy be fognak folyni, mondom, még ezt a csekély összeget sem tudtuk legnagyobb igyekezetünk és szorgalmunk ellenére megszerezni valamely pénzintézetnél, hogy a kisembereknek és az eladó nagybirtokosnak ezt a lehetetlen helyzetét ezzel a kölcsönfelvétellel megóvjuk. En tehát, mert szó nélkül nem hagyhatom választóimat elárverezni, azzal a kéréssel fordulok az igen t. földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakhoz, hogy méltóztassanak ezt az egész helyzetet sürgősen vizsgálat tárgyává tenni és a lehetőség szerint mindent elkövetni, hogy a mi bajbajutott választóink kimenekülhessenek ebből a lehetetlen helyzetből. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az idő előrehaladottságára való tekintettel a vitát megszakítom s előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa, s annak napirendjére tűzessék ki: 1. A ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása. 2. A Magyar Királyság és Olaszország között Kómában megkötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez aláírt pótszerződés, illetve az 1932. évi február hó 23-án Rómában aláírt kiviteli megállapodás ideiglenes életbeléptetéséről szóló külügyminiszteri jelentés. 3. A magyar-francia kereskedelmi megállapodás meghosszabbí15