Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-132
Az országgyűlés képviselőházának 132. Homonnay Tivadar és Petrovácz Gyula t. képviselőtársaim (Petrovácz Gyula: Sőt ellenkezőleg, önök kerestek kontingenst!) nagyon kitűnően tudják, hogy ez igy van, mert hiszen önök a fővárosnál vannak. (Petrovácz Gyula: Nincs így! — Homonnay Tivadar: Hisz együtt ülünk a kistanácsban! Méltóztatik tudni, hogy helytelen az értesülése!) Nem tartozik szorosan a dologra, de mégis nagyon kitűnően méltóztatik tudni, hogy ez így van. Kontingenst, igaz, önök nem állapítanak meg, (Petrovácz Gyula: Nem kérem, csak önök kérnek kontingenst!) mert hiszen önök lefoglalnak maguknak az 1300-ból ezret. (Propper Sándor: Minek a kontingens? Lefoglalják!) és csak kereszténypárti és egységespárti urak és hölgyek juthatnak hozzá a szellemi szükségmunkához. (Petrovácz Gyula: Nyomorgó, állástalan családos emberek!) Nem nyomorgók! Meg tudom állapítani, hogy nálunk körülbelül ezer szellemi szükséginunk ára jelentkező van, a mi nyomorgó tömegeink közül, hiszen mi vagyunk elsősorban a szegény emberek pártja, (Petrovácz Gyula: Mi is jogosan!) tőlünk tehát ezer ilyen szükségmunkás van, aki az urak jóvoltából azért, mert véletlenül nem tartozik az urak pártjaihoz, hanem hozzánk tartozik, nem kap szellemi szükségmunkát. De ez nem tartozik ide. Ezt csak per tangentem jegyeztem meg. En azt kifogásolom, hogy ezek a magasrangú katonatisztek állami kedvezésekben részesülnek. Kifogásolom és már a múltkor egyszer, körülbelül egy esztendővel ezelőtt a rokkantkérdésben tartott egyik interpellációm alkalmával megjegyeztem, hogy helytelenítem, hogy Boroevics Szvetozár vezérezredes feleségének, akinek magyar állampolgárságához és magyar érzéséhez — bizonyosan önök is sokan egyetértenek velem — sok szó férhet, nagytrafik-engedélyt . adtak. (Br. Vay László: Ezt mi is kifogásoltuk!) Vagy a vitézi szék főkapitányhelyettesének, vitéz Hellebronth táborszernagy úrnak miért kell, hogy nagytrafikja legyen (Propper Sándor: Ügy látszik, hozzátartozik a vitézséghez!) azonfelül, hogy megkapja hatalmas, nagy nyugdíját, azonkívül vitézi telket kapott! A hálás haza elismerte már vele szemben minden kötelezettségét, amikor rendes nyugdíjat ad. Nincs arra semmi szükség, hogy ezeknek az embereknek azután ráadásul még ilyen külön koncessziókat, állami kedvezéseket adjanak. (Propper Sándor: Üj donációk!) Csécsy Nagy Imre altábornagynak van állami koncessziója, azután Kövess tábornagy özvegyének van nagytrafikja. Ma már azt lehet mondani, hogy Budapesten majdnem minden moziba be van társulva egy magasrangú katonatiszt. Erre azután igazán niesen szükség. Mit szóljon akkor a szerencsétlen 50%-os rokkant, aki 16 pengőt kap egy hónapban, vagy az a "katonatiszt, aki 40 pengőt kap egy hónapban, ha azt látja, hogy a főrangú katonatiszt urak ilyen hatalmas nagy donációkat kapnak. A fővárosnál például a forgalmiadó hivatalt egy ezredes vezeti. Szó volt arról, hogy az ilyen kettős állásokat meg fogják szüntetni. (Petrovácz Gyula közbeszól.) Kérem, ez igaz. (Petrovácz Gyula: Csak a nevét nem tudom!) Azt hittem, azt méltóztatik mondani, hogy ez nem igaz. Ezt a hivatalt tehát egy ezredes vezeti. Ez az ezredes a múltkoriban egy beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy ő nem bánja, hogy ha meg is szűntetik a fizeiKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XII. ése 1932 december l-én } csütörtökön. 95 tését, vagyis ha nem engedik meg, hogy két állást foglaljon el, mert ő fizetés nélkül is szívesen ott marad a forgalmi adóhivatalnál. (GyömÖrey Sándor: Ez csak elismerésre 'méltó!) Ne méltóztassék viccelni. Tudjuk, mit jelent az, ha a forgalmi adóhivatalnál fizetés nélkül is hajlandó ottmaradni, mert ott van az egyenesadójutalék, ott van a forgalmiadójutalék, ott van az egyháziadójutalék, ott Van az Oti. hátralékok behajtása körüli jutalék. Ezekből a jutalékokból óriási percenteiket kapnak ezek az urak, ezt mi nagyon jól tudjuk és ezért mondja az az ezredes, hogy ő szívesen maradna fizetés nélkül is a forgalmi adóhivatal élén. 1 Az ember egészen furcsán érzi magát, amikor szocialistákhoz és így hozzám is eljönnek magasrangú katonatisztek, jelentkeznek, Szépen haptákba vágják magukat és nagy «kérlek alássan»-ok közepette kérnek különböző támogatást tőlünk, vagy elmennek az urakhoz — tudom jól, hogy az urakhoz is járnak, — ilyen kedvezéseket kérni. Ezt tűrhetetlennek tartom és amikor a Nyukosz. kérvényében feltüntetik sérelmeiket a nyugállományú katonatisztek, meg kell mondanom, hogy a közvélemény viszont igen nagy sérelemnek tartja azt, ami itt ebben a dologban magasrangú katonatisztek részéről történik. Most például legutóbb egy tábornok és egy ezredes — nem tudom, aktívok-e, nem hinném, hogy aktívok lennének, mert nem hiszem, hogy ezt megengedjék nekik, de ha nyugállományúak, (GyÖmörey Sándor: Az más! Privát ember!) akkor sem privát emberek, mert uniformisban jelennek meg és akkor az a kis fővárosi segédfogalmazó rögtön hasravágódik és persze rögtön letegezi, hogy méltóságos, vagy kegyelmes uram, és így kérnek különféle dolgokat. Mondom, legutóbb beadtak egy egész lehetetlen kérvényt azért, hogy ők — a tábornok és az ezredes — egy strandfürdőt akarnak Pesten építeni. (Ellenmondások a középen.) Ne tessék félreérteni, de a gazdasági életben talán inkább azokat a szegény embereket kellene elhelyezni, akik rászorultak az ilyen donációkra. Ezeket voltam bátor röviden megjegyezni annak a kérvénynek a kapcsán, amelyet itt a Nyukosz. előterjesztett sérelmei tárgyában, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Nánássy Andor képviselő úr, mint a zárszámadási bizottság előadója kíván jelentést tenni. Nánássy Andor előadó: T. Ház! Van szerencsém a zárszámadást vizsgáló bizottságnak a magyar állam 1923/1924. évi zárszámadására vonatkozó jelentését azzal a tiszteletteljes kéréssel benyújtani, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és napirendretűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétoiíiztatja; annak napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. . Következik a 87, pont folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Homonnay Tivadar! Homonnay Tivadar: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy ennél a kérdésnél teljesen a tárgyhoz tartva ugyan magam, mégis egy-két refleksziót fűzzek igen t. képviselőtársam előbbi felszólalásának ahhoz a részéhez, ami a szellemi szükségtimnkát érinti s^ minthogy pártunkat érte a támadás, erre feltétlenül válaszolnom kell.
