Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-117

38 Az országgyűlés képviselőházának 11 tot kérek nem áll ! — Zaj.) A választás napján .... (Fáy István: A választás befejezte után — tessék megkérdezni — Szabó Gézát kérdeztem meg, az önök bizalmi emberét, hogy lehet-e már bemenni? Azt mondotta: nem lehet. Ez tehát nem áll!) Vagy ön beszél, vagy én! (Fáy István: Nem állj bocsá­natot kérek! — Peyer Károly: Elnök úr, hány szónok van itt ? — Friedrieh István: Elnök úr, folyik az ülés? — Zaj. — Elnök csenget.) Ismétlem t. Ház, amíg a túloldali képviselő uraknak — én nem a szavazatszedő bizottság helyiségét értem, hanem a községháza épületét (Fáy István: Oda sem ment be senki!) — szabad bejárásuk volt, addig nekünk, ellenzékieknek azt még csak meg­közelítenünk sem volt szabad. Egy alkalommal oda­mentem a kerítéshez, akkor odarugtatott hozzám ugyancsak ez a Lukács Imre lovascsendőr tiszt­helyettes és azt mondotta, hogy azonnal távozzam el. Felmutattam a szabad mozgást biztosító, a választási elnök által aláírt igazolványomat, erre azt mondotta, nem vagyok rá kíváncsi és hogyha nem megy el innen a képviselő úr a fegyveremen keresztül fogom megakadályozni a további elő­nyomulást. (Zaj.) Van szerencsém ezt is mint mentelmi jogom­nak megsértését tisztelettel bejelenteni. (Helyes­lés half elöl.) Elnök: Musa István képviselő urat illeti a szó. Musa István : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A mezőcsáti választókerülethez tartozó Ároktő községben megjelentem, hogy a csendőri erőszakoskodások ellen panaszt emeljek a fő­szolgabírónál. Amikor panaszomat az ott jelen­lévő Bizony főszolgabíró úrnak előadtam, előadás közben a folyosón meglátott Terényi csendőrtiszt­helyettes. Erre irtózatos kiáltással fegyverbe vezényelte az őrséget. (Zaj. — Peyer Károly : Ferenc Jóskának való ! — Jánossy Gábor : Feje­delmeknek való tiszteletadás !) Körülbelül 5—6 csendőr jött ki az őrszobábói feltűzött szuronnyal és az előttem álló Terényi tiszthelyettes az őrség élén kényszerített a főszolgabíró jelenlétében, hogy a községházáról távozzam. Én azt hiszem, mélyen t. Képviselőház, hogy mindenkinek, minden egyes állampolgárnak leg­elemibb joga, (Zaj. — Ándaházi Kasnya Béla: Mi van ezen mosolyogni való ? Darányi Kálmán : Majd nem fog mosolyogni maga!) hogy a község­házán panasztétel végett megjelenhessék. Ehhez joga van talán mindenkinek. Másrészt roppant visszás állapotnak tartom azt, hogy a községházán a főszolgabíró jelenlété­ben egy csendőrőrmester veszi át a kommandót és a főszolgabíró ez ellen semmiféle kifogást nem tesz._ Én a csendőrtiszthelyettesnek ebben az eljá­rásában mentelmi jogom megsértését látom, amit ezennel tisztelettel bejelentek és kérem a mélyen t. Házat, méltóztassék ezt tudomásul venni. (Friedrich István : Áttesszük a sóhivatalhoz !) Elnök: Kóródi Katona János képviselő úr mentelmi bejelentést kíván tenni. A képviselő urat illetia szó. Kóródi Katona János: Bátor vagyok bejelenteni mentelmi jogom megsértését. Augusztus 19-én a bajai királyi törvényszék kirendeltsége előtt álltam, mint főmagánvádló. Amikor a vádlott a per tár­gyához nem tartozó sértéseket vagdosott fejem­hez, felállottam és a következőket mondottam : sorozatos sértéseket voltam kénytelen eltűrni anélkül, hogy az elnök úr rendreutasította volna a vádlottat ; ezért most magam utasítom vissza a megismételt vádaskodást. Erre az elnök a következő kijelentést tette : Nem engedem, hogy ilyen hangon bírálja a bíróságot és ezért rendre­utasítom. (Friedrich István : Ez a fontos I) '. ülése 1932 szeptember 2-án, pénteken. Jegyezze meg magának, hogy nincs a parlament­ben, hanem a bíróság előtt áll ; itt nem lehet személyeskedni. (Jánossy Gábor : Ez abszurdum ! Nem is lebet ilyen hangon ! — Rassay Károly : Ruperttel mi történt ? Nyolc napra lefogták ! — Jánossy Gábor : Ez is helytelen !) T. Ház ! Mentelmi jogom megsértését jelen­tem be, mert képviselő azért, amit a Házban mond vagy cselekszik, senkinek sem felelős és az a bíró­ság előtt szóvá nem tehető. De a parlament szuve­renitásának megsértését is bejelentem, mert az elnök kijelentése bírálatot tartalmaz a Ház tanács­kozásának vezetése felett és ez a bírálat jogosu­latlan, illetéktelen (Meskó Zoltán : Az elnök urat sértették !) és a tanácselnök hatáskörét meg­haladja, mert az az állítás, hogy a Házban szabad személyeskedni, a törvénynek és a házszabályok rendelkezéseinek nem felel meg. Tisztelettel kérem, ezt tudomásul venni. Elnök : Hegymegi Kiss Pál képviselő úr men­telmi bejelentést kíván tenni. A szó őt megilleti Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Miután Hunyady Ferenc képviselőtársamat Ernődön leütötték, az­után Ároktőn szigorúbb rendszabályokat léptettek életbe (Bessenyey Zénó : Ha lovagias ügyeket hozunk a Ház elé, akkor szögezzük le a valódi tényállást !), attól kezdve lakásom elé, valamint Dorogmán is képviselőtársaim lakása elé a csend­őrséget kirendelték ; formális, rendszeres őrség­váltás volt 4—5 lépésre tőlünk, pár napon keresz­tül folyton jött a esendőrjárat. Amikor ezt eré­lyesen kikértük magunknak, akkor kijelentették, hogy erre nekik utasításuk van. Az utolsóelőtti napon délután megérkeztem Mezőcsátra és miután tudtam, hogy az emődi gazdaságból 800 liter bor érkezett a Purgly-párt részére, s azt is tudtam, hogy melyik gazdához érkezett, meg akartam kérdezni három ottani emberünktől... (Zaj a középen és a jobboldalon.) Méltóztassék meghall­gatni. Mondom, meg akartam kérdeni három ottani emberünktől, hol lakik az az illető, akinél a bor el van helyezve. Erre a csendőrjárőr oda­jött és eltiltotta a három embert, azoknak nem volt szabad velem beszélniök. (Friedrich István : Éljen a szabadság ! — Kun Béla : Kortes-bor !) A velem együtt munkálkodó képviselőknek a választási elnök úr az itt látható igazolványt adta ki. Két képviselőtársamnak az úgynevezett tiszaháti fronton nem adtak megfelelő igazol­ványt, tehát beküldtem Dorogmáról egy postát, hogy a választási elnök úr helyesbítse az igazol­ványt. Egyúttal kértem Horváth Arnold őrnagy­hadbirót, hogy ezt a fekete táskámat, amelyet véletlenül Mezőcsáton felejtettem, küldje nekem Mezőcsátról Ároktőre. Aznap este egyszer csak látom, hogy lakásom előtt van a csendőrjárőr és egy biciklis embert hoznak magukkal, akinek a kezében van a tás­kám. Ezt az embert Cékus Ferencnek hivják és dorogmai lakos. Kérdeztem a csendőröktől, hogy miért fogták el ezt az embert és miért hozták ide? Tetten értük, ez volt a válasz. Erre ezt mondottam: hogy merték ezt az embert elfogni, hiszen ez az ember nem csinált semmit" és ennél van az a két igazolvány, melyet a választási elnök állított ki és mi van az én táskámmal, hogy ezt csendőrfedezet mellett hozzák ide. Erre a csendőrök kijelentették, hogy Cékus Ferencet ezzel a táskával és a két igazolvánnyal együtt letartóztatta Ároktőn a csendőrtiszthelyettes s jól lehet Cékus Ferenc kijelentette, hogy ez a táska az enyém és ezt nekem küldik, a csendőr­ségi szolgálati utasítás rendelkezései ellenére fel­bontotta és megnézte, hogy mi van benne. A zárát, — amint látható egy kissé talányos zára van — (Felkiáltások a jobboldalon : Választási sár !) a felbontáskor meg is sértette. Lehet kérem, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom