Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

45t Az országgyűlés képviselőházának 13 a szóban forgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg, — miért nem csinálta meg a t. pártszervezet, vagy jelentette volna írásban, hogy ki írta ezt a cikket, akkor nem kellett volna a mentelmi bizottságnak várni és a bíróság már régen meghozta volna ítéletét. (Farkas István: Fel lehetett volna már akasztani azt is!) Mi, ismétlem, segítségre akarunk lenni abban a tekintetben, hogy a képviselő urat rehabilitálja a bíróság, valószínűleg fel is fogja menteni és éppen azért ajánlom a t. Háznak, hogy a mentelmi bizottság javaslatát méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. (Farkas István: Ellenpróbát kérünk!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el és így ez ügyben Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 388. számú jelentése. Kérem annak ismertetését. vitéz Hadházy Ferenc előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntetőeljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi július hó 13., 14. és 21. napjain kiadott 148., 149. és 155. számaiban megjelent «Staub Elemér ny. államtitkár villamosítási üzlete Veres egyházán és környékén. Ha a főszolgabíró sógor.» «Tárlat a veresegyházi csendéletekről.» és «A váci főszolgabíró magánhadjárata a Népszava ellen.» feliratú cikkek tartalma, de különösen azok következő kitételei miatt (olvassa): «Csodálatos véletlen, hogy ez a vidék annak a járásnak a területéhez tartozik, amelyben Staub Elemér főálláshalmozó úr sógora, Horváth János a főszolgabíró. A kitűnő összeköttetések, az elmélyített befolyások így találkoztak a közigazgatással és Staub Elemér minden bokros elfoglaltsága mellett megszerezte a villamosvilágítási koncessziót Veresegyház, Fót, Mogyoród, Apponyi-telep, Csömör területén. A koncesszió nem máról-holnapra, hanem 50 évre szól és így lehetővé tette, hogy a beruházások költségei busásan megtérüljenek. Amikor a villamosítás még csak terv volt, Horváth János váci főszolgabíró megjelent az érdekelt községekben és azon buzgólkodott, hogy a községi képviselőtestületek közel 200.000 pengő hozzájárulás megfizetésére kötelezték magukat. Elérte azt is, hogy Veresegyháza közvilágítás fejében ezer pengőt fizessen. Az építéshez így szerzett Staub úr 200.000 pengőt. Az elöljáróságok hiába hivatkoztak arra, hogy nincsen pénzük, hogy nem tudnak semmit áldozni kultúrára, útépítésre, a főbíró okvetetlenkedésnek minősítette az ellenvetéseket és a hozzájárulás mindenütt megszületett.» «... Az^ árlejtésen, hívei érdekében, megjelent Horváth János főszolgabíró és a hangosan elégedetlenkedő birtokosokat, akik kikeltek a szerintük összeférhetlenségbe került községi főjegyző ellen, figyelmeztette a hang megfelelő zenéjével, hogy ne lázongjanak és látható fölindultsággal vette tudomásul, hogy minden tekintélye hasztalan volt, mert nem . ülése 1932 november 29-én, kedden. tudta nevetséges bérösszegért biztosítani hívei számára a strandot...» «A tárlat utolsó képe a váci főszolgabíró autósegélye. Az elmúlt évben ugyanis Horváth János váci főszolgabírónak Pestmegye 8500 pengő segélyt juttatott magánautó vásárlása céljából azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg a főbíró fizetéséből havi 120 pengő részletekben kerül levonásra. A levonások azonban csak akkor kezdődnek, ha a főbíró fennálló 2000 pengő fizetési előlegét már letörlesztette. Arról nincsen hír, mi történnék, ha Pestmegye 22 szolgabírája kérne magánautó vételére megyei közpénzt». «A közelmúltban több riportban számoltunk be azokról a tűrhetetlen állapotokról, amelyeket a kormányrendszer hívei Veresegyházán és környékén teremtettek. Foglalkoztunk Staub Elemér álláshalmozó nyugalmazott helyettes államtitkár villamosító üzleteivel, Horváth főszolgabíró ténykedéseivel és a többi helyi nagyság viselt dolgaival. A főszolgabírót nagyon kellemetlenül érinthették a Népszava leleplező közleményei, mert amolyan magánhadjáratot indított ellenük. Meg sem kísérelte, hogy közleményeink állításait megcáfolja, ellenben a főszolgabíróktól megszokott közigazgatási eréllyel próbál retorzióval élni. A főszolgabíró szombaton megjelent Veresegyházán és^ csendőrökkel a községházára hivatta Hinorányi Ferenc községbeli trafikost, akit mindenekelőtt megfenyegetett engedélyének megvonásával, azután faggatni kezdte, hogy kitől kapta a veresegyházi riportokat közlő Népszava-példányokat, kiknek adott el Népszavát és mi jogon meri árusítani ezt a lapot. A csendőrök ugyanilyen kérdésekkel fordultak Zsabka Kálmánné tőzsdéshez is, akinek üzlete a pályaudvaron van. Zsabkáné fölmutatta engedélyét, amely szerint joga van minden újságot árusítani és kijelentette, hogy a Népszava első példányait maga a főjegyző vitte el tőle, öt példányt pedig a kisbíró vitt el a községházára. A csendőrök a főszolgabíró utasítására községszerte nyomozást indítottak annak megállapítására, hogy kik szolgáltattak adatokat a Népszava riportjaihoz. Többek között kihallgatták Bartkó Ferenc leventeoktatót is és Nagy Béla munkást, aki Budapesten dolgozik. A főszolgabíró a községházán egyik dühös kitörése közben azt mondotta, hogy «az állam és társadalmi rend ellen vétkezik az, aki Népszavát olvas...» A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 9. %. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, Horváth János váci főszolgabíró sérelmére elkövetett háromrendbeli rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja mint sértett felettes hatósága 1932. évi július 30-án 35.180/1932. kig

% szám alatt a felhatalmazást a bűnvádi eljárás lefolytatására megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Weltner Jakab országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. Ä bizottság megállapította, hogy a megke-