Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. kozó részét a tanúvallomásokkal megcáfoltnak nyilvánította. A jelen ügyhöz csatolt nyomozati iratok semmiféle támpontot nem tartalmaznak arra, hogy Zeőke Antal országgyűlési képviselő a kérdéses cikknek szerzője volna, vagy, hogy ö adta volna át a cikket közzététel végett a felelős szerkesztőnek. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés azonban nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény köizött kétséges, a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, ezért javasolja a t Képviselőháznak, hogy Zeőke Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel Elnök: A bizottság jelentésében foglalt javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelenteni ki, így ez ügyből folyólag Zeőke Antal képviselő úr mentelmi jogát a Képviselőház nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 365. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Niamessny Mihály előadó: T. Képviselőház! Bács-Bodrog vármegye tiszti főügyésze átküldi Mojzes János országgyűlési képviselő kihágási ügyében az összes kihágási iratokat az Rbsz. 16. §-a szerint való további eljárásra. A megkeresésben magában tényállás nem foglaltatik, sőt a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresési kérelem is hiányzik, a vármegyei főügyész ia vélelmezett bűncselekményt sem jelöli meg, amely miatt nevezett képviselő kiadatását kéri. Miután a megkeresés nem felel miéig az 1884 december 23<án kelt 56.440 I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: A jelentésben foglalt javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és így ez ügyből folyólag Mojzes János képviselő úr mentelmi jogát a Képviselőház nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 366. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Niamessny Mihály előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyész Müller Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte egy levél miatt, amelyet Géczi Nándor budapesti lakoshoz 1928 október 17-én, mint a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének elnöke intézett. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914. évi XLI. te. 1. §-ában meghatározott és a szerint minősülő rágalmazás vétségének tényáílladéki elemei megállapíthatók. Kiemelendő, hogy ezen ügyben a bűnvádi eljárás Müller Antal országgyűlési képviselő úr ellen még képviselővé történt megválasztása előtt megindult, amihez hozzátehetem, hogy a képivselőválasztáskor másr a valódiság bizonyítása iránti eljárás folyt a híróság előtt. A bizottság megúllapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés a nevezett lképviselő személye és a vélelmezett vétség között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Müller Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát éhben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólni senkisem kíván, a bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt elfogaülése 1932 november 29-én, kedden. 437 dottnak jelentem ki és így Müller Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Képviselőház ebben az ügyben felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 367. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Niamessny Mihály előadó. T. Képviselőház;! A budapesti kir. főügyészség 4851/1932. f. ü. szám alatt Buchinger Manó országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, imjert nevezett képviselő a budapesti kir, büntető járásbíróság B. III. 18152/1/1932. számú. megkeresése szerint alaposan gyanúsítható azzal, hogy Budapesten 1931. évi október hó 31-én a Vasmunkás _Otthonban tartott beszédében a következő kijelentéseket tette: «Mi meghajtjuk lobogónkat október emléke előtt, a martírok előtt, meleg szeretetünket küldjük október száműzöttjeinek, az emigránsoknak és megfogadjuk, hogy, vész, vihar és minden üldözés ellenére is harcolni fogunk, hogy október célkitűzéseit diadalra segítsük.» A budapesti kir. 'büntető járásbíróság ezekben az 1918. évi októberi forradalommal kapcsolatosan! nyilvánosan elhangzott kijelentésekben a Btk. 174. §-áíba ütköző vétség jelenségeit látja fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságitól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges ugyani, azonban a kijelentések teljes általánosságban vannak tartva, és így a bűntett, vagy annak elkövetőjének íeldiícsérése vagy felmagasztalása konkrétul megállapíthatónak nem bizonyul, miért is a bizottság zaklatás esetét, látja fennforogni és javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Buchinger Manó országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: A bizottság javaslata meg nem támiadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és ez ügyből kifolyólag a Képviselőház Buchinger Manó képviselő úr mentelmi jogát nem függés »ti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 368. számú jelentése. Az előadó Krüger Aladár képvisel úr, őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség megkeresésében Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte azért mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a «Népszava» című politikai napilap 1932. évi január 13-iki számában «Leszerelni, Leszerelni!» felirat alatt megjelent, sajtóközlemény egész tartalma, különösen pedig annak egyes részei egyenes felhívást intéznek és terjesztenek törvényes hatóság-nak törvényes hatáskörében kiadott rendeletével szemben va^ó engedetlenségre. A lap azután felhívást közöl gyűlés tartására a leszerelés érdekében. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem. nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett íhírlapi közleményért Weltner Jakabot, mtint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A,/ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő és személye között niem kétsé-