Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-129

430 Az országgyűlés képviselőházának 129. fogást, amelyet képviselőtársam most itt a Képviselőházban hangoztat, tettekbe fogja át­vinni, ... (Erődi-Harrach Tihamér: Meg is csi­náljuk! — Sztranyavszky Sándor: Atvisszük tettekbe is! — Erődi-Harrach Tihamér: Telje­sen mögötte állunk felfogásának!) Köszönettel és örömmel tudomásul veszem. Még csak en­gedje meg t. képviselőtársam, hogy egyet mond­jak. Ahhoz, hogy ez tettekbe átvihető legyen. legelsősorban szükség van annak megállapítá­sara, hogy az; egyetem az autonómiát a taní­tási és tanulási szabadság érdekében* nem pe­dig bűncselekmények leplezésére kapta meg. (Sztranyavszky Sándor: Teljes mértékben osz­tom! — Erődi-Harrach Tihamér: Teljesen így van! Az autonómia nem visszaélésért van!) Ha ez így van és ha t. képviselőtársamnak ez a véleménye a kormánynak is a véleménye, abban az esetben meg kell állapítanunk, hogy az egyetemi verekedések kérdése büntetőjogi és belügyi intézkedéseket tesz szükségessé, nem pedig kultuszminiszteri intézkedéseket. A kul­tuszminiszter úrnak igazságügyminiszter kolle­gájával kell összeköttetésbe helyezkednie a vég­ből, hogy a verekedő egyetemi hallgatókat bün­tetőbíróság elé állítsák és érintkezésbe kell lépnie a belügyminiszter úrral azért, hogy eze­ket az egyetemi hallgatókat, akik ma a nemzet nehéz órájában azzal szórakoznak, hogy itt egyetemi hallgatótársaikat verik, bíróság elé állítsák. Kernelem, hogy ennek a Háznak mai, egy­öntetű, emberi állásfoglalása olyan eredmény­nyel fog járni, amely ezt a rettenetes miazmát, amely az egyetemet bűncselekmények elköve­tési helyévé tette, meg fogja szüntetni. En­gedje meg azonban a t. Képviselőház és en­gedje meg az egységespárt t. elnöke, ha ez mégis valaminek következtében a legsürgőseb­ben meg nem történnék, abban az esetben itt a Képviselőház legközelebbi ülésén számon kér­jük t. képviselőtársaimnak ezt az egyhangú ál­lásfoglalását, és megkérdezzük, hogy ha Buda­pesten valamelyik kávéházban lölvöidözné­nek, — jelenleg nem lövöldöznek, de ha vala­mely kávéházban verekednének — volna-e az a kávéház olyan szabad terrénum, olyan asylum, ahova a rendőrség nem tenné be a lábát^ (Erődi-Harrach Tihamér: Sehol sem szabad ve rekedni, az egyetemen még kevésbé! Ott taní­tani kell!) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Petri Pál! Petri Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, egy szempontból felesleges felszólal­nom. Felesleges hangsúlyoznom, hogy a Ház minden oldala egyetért abban, hogy ezeket a megdöbbentő jelenségeket, amelyek most kü­lönös élességgel nyilvánultak meg a debre­ceni egyetemen, mindnyájan a legélesebben el­ítéljük és ezeknek legerélyesebb megtorlására törekszünk és ezt követeljük. Ilyen irányban a lépések megtörténtek annyiban, amennyiben a kultuszminiszter már Fehérvárról táviratozott mind a rektornak, mind az illetékes további hatóságoknak, hogy mind az egyetemi rend­tartás keretein belül, mind a rendőrség útján is tegyék meg az intézkedéseket a megtor­lásra. (Erődi-Harrach Tihamér: Helyes!) Őszinte megdöbbenéssel vettük tudomásul eze­ket a jelenségeket, hogy éppen most, a nem­zeti összefogás korszakában, (Ügy van! bal­felől) amikor a társadalom minden körében az Összes nemzeti erők összefogása a leglelkesebb visszhangot keltette, éppen az ifjúság körében mutatkoztak olyan jelenségek, amelyek ezt a ülése 1932 november 18-án, pénteken. harmóniát és összhangot megbontani törek­szenek. Én ideiglenes jelentést kaptam a debreceni egyetem rektorától, ez azonban telefónjelentés, ós ez még nem nyújt alapot arra, hogy végle­ges, leszűrt vélemény kristályosodjék ki ben­nünk. Ezeknek a jelentéseknek alapján is azonban már előre is hangsúlyoznom kell, hogy azok közül a szervezetek közül, amelye­ket az egyetemi ifjúság alkotott, abban a te­kintetben, hogy azok minden ilyen kilengést elítélnek, nem lehet különbséget tenni. Dicsé­ret a katholikus szervezetnek, de a többi szer­vezeteknek is, amelyek értesülésem szerint — amelyre hivatkozom — mindent elkövettek, hogy ezeket a jogellenes cselekményeket meg­gátolják. (Erődi-Harrach Tihamér: fagyon helyes!) Nagyon örülnék, ha bizonyítékokat vagy adatokat kapnék arra vonatkozóan, hogy kik tudnak ilyen verekedésekről, ilyen jogelle­nes cselekményekről. Azt méltóztatik mondani, hogy egyes egyetemi hallgatókat előre is figyelmeztettek. Ha tudjuk, hogy kik azok, akik figyelmeztettek, ez már nyom arra vonat­kozóan, hogy ezeknek révén tudomást szerez­zünk arról, hogy kik inszcenálják ezeket a ret­tenetes bűncselekményeket. (Fábián Béla: Még erre sincs szükség! Tessék a műegyetemi dé­kánhoz és rektorhoz fordulni, majd azok meg­mondják!) Meg fog történni mindenesetre. Nem akarok végigmenni azokon az esemé­nyeken, csak azt akarom hangsúlyozni, hogy a mihozzánk érkezett jelentések szerint a la­pok közleményeiben sok túlzás van, és remél­jük, hogy az események alapos vizsgálata meg fogja állapítani a pontos tényállást. Minden­esetre végleges véleményt csak akkor mond­hatunk, ha a rektor írásos jelentése beérke­zik. De, mint mondtam, nem érjük be az egye­tem részéről való vizsgálattal, hanem a rend­őrség útján is megtesszük az intézkedéseket. (Erődi-Harrach Tihamér: Helyes!) Tulajdonképpen most a debreceni egyetem van előtérben, és itt három jogellenes cselek­mény történt. Az egyik egy előadás kapcsán történt, ahova egy kutyát vittek be, és ezzel kapcso­latban támadt nézeteltérés a hallgatók között, s akkor követelték a zsidók távozását egy té­vedésből kifolyólag. (Zaj.) A másik esemény pedig az volt, amikor azt az egyetemi hallga­tót, aki egyik társát szemtelennek nevezte, — erről a Herczeg Béláról van szó — bevitték a dékáni hivatalba, és akkor az — nem mon­dok végleges véleményt, de a rektori jelentés szerint így történt — azt mondotta, hogy minden keresztény hallgató gyáva. (Fábián Béla: Ez feltételezhető? A farkas és a bárány meséje!) Itt a minisztérium tudomása nélkül — csak ma reggel értesültem róla — az egye­temi tanács már egy határozatot hozott, amely­ben ennek az egyetemi hallgatónak két r fél­évre való kizárását rendelte el. Itt szükséges­nek tartom kijelenteni, hogy ez a határozat nem jogerős. Az illető egyetemi hallgatónak is tudomására hozatott, hogy 15 napon belül joga van fellebbezni a kultuszminisztériumhoz. De ennél tovább megyek és kijelentem, hogy nemcsak joga van fellebbezni, hanem a kul­tuszminisztérium önként is fölülvizsgálat alá fogja venni ezt az ítéletet, (Helyeslés.) és amennyiben méltánytalanság történt volna. természetesen gondoskodni fog arról, hogy az illető igazságos elbánásban részesüljön. (He­lyeslése)

Next

/
Oldalképek
Tartalom