Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-129
422 Az országgyűlés képviselőházának 129. Elnök: A többség a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el s így ebben az ügyben a Ház Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Következik a mentelmi bizottság 345. számú jelentése Dréhr Imre képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapest kir. büntetőtörvényszék újabb megkeresést intézett a Képviselőház elnökéhez, amelyben Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának folytatólagos felfüggesztését kérte, az ellene folytatott nyomozás során felmerült újabb bűncselekményekre nézve. Ebben az újabb megkeresésben egy rendbeli hivatali sikkasztás, egy hamis tanuzás és két hűtlen kezelés bűntettének vádját emeli a kir. ügyészség, amelyeket a kir. ügyészség és a kir. büntető törvényszék a nyomozati adatok alapján bebizonyítottnak lát. Az a tényállás, amelynek alapján a budapesti kir. ügyészség indítványa és a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint Dréhr Imre országgyűlési r képviselővel szemben az említett bűncselekmények nyomatékos gyanúja merült fel, a következő: A népjóléti minisztérium Dréhr Imre akkori államtitkár rendeletére különböző intézményeknek és bankoknak különböző összegeket adott ki kezelés végett. Ezek után az összegek után Dréhr Imre kezéhez állítólag befolyt kamat címén 36.014 pengő 42 fillér és Dréhr Imre a hivatalos iratok szerint ebből csupán 15.393 pengő 07 fillért szolgáltatott be, tehát 20.621 pengő 36 fillérrel nem számolt el. Dréhr Imre a mentelmi bizottság előtt azt adta elő, hogy a kérdéses kihelyezések néhai Vass József népjóléti miniszter rendeletére hivatalos úton, számvevőségi ellenőrzés mellett történtek, ő soha pénzt nem kezelt, pénzt át nem vett, ha tehát kamatkülönbözet merült fel, az a számvevőség dolga. Egyébként ebben az ügyben ő maga is kérte kiadatását azzal, hogy maga is tisztázni kívánja a tényállást. Csepely György miniszteri osztálytanácsos vallomásából és a nyomozás adataiból az látszik megállapíthatónak, hogy tényleg Dréhr Imre közvetlenül adott ki pénzeket egyes ilyen intézeteknek és közvetlenül is vette át a visszaszolgáltatott összegeket és a befizetett kamatokat. E tényállás alapján nyomatékos gyanú merült fel arra, hogy Dréhr Imrének a magatartása a Btk. 462. §-ába ütköző és a szakasz 2, bekezdése szerint minősülő hivatali sikkasztás bűntettének tényelemeit meríti ki. A második vád az, hogy Dréhr Imre egy 200 pengős polgári perben hamis vallomást tett. A mentelmi bizottság álláspontja szerint nem bizonyítható, hogy Dréhr Imre az ellene 200 pengő megfizetése iránt indított perben hamis tanúvallomást tett és azt esküvel megerősítette. A következő vád hűtlen kezelés bűntettének vádja, amely szerint gróf Batthyány Gyula és időközben elhalt felesége, gróf Károlyi Zsuzsanna megbízták Krausz Simont, hogy adja el bicskei kastélyukat 420—430 ezer pengőért. Dréhr Imre ezzel szemben a kastélyt 500.000 pengőért vette meg az állam számára, tehát jogtalanul kárt okozott a kincstárnak és hasznot okozott Krausz Simonnak. Dréhr Imre azzal védekezik, hogy a vételt nem ő bonyolította le, az néhai Vass József ' ülése 1932 november 18-án, pénteken. miniszter utasítására történt, ebben az ügyben a néhai miniszter saját maga intézkedett, s a műszaki becslés is megtörtént. A nyomozás irataiból tényleg megállapítható, hogy az ügyiratot ugyan Dréhr Imre akkori államtitkár kiadmányozta ; de ráírta, hogy: «Kegyelmes urunk aláírásával!», ami.)ói következik, hogy a tisztázat a miniszter aláírásával ment ki. A negyedik vád szintén hűtlen kezelés bűntettének vádja, amelynek az a lényege, hogy a népjóléti minisztérium szakértői szerint egy «Î31.240 pengőre értékelt ingatlant és házat Dréhr Imre Krausz Simon közbejöttével 394.000 pengőért vette meg, amiből az eladók 319.000 pengőt kaptak, úgyhogy a Krausz Simon-bankház 75.000 pengőt nyert. Ezenkívül állítólag egy-két ezer pengőre értékelhető különböző ingóságokat, amelyeket Krausz Simonék 56.000 pengőért vettek meg az eladó Holtzspach-öröSvösöktől, Krausz Simon 100.000 pengőért adta el a népjóléti minisztériumnak és állítólag Dréhr Imre működött közre a vételek foganatosításánál. Megállapítható az iratok szerint, hogy az egyes vételügyletekre vonatkozó hivatalos iratok tényleg Dréhr Imre utasítására készültek, viszont az is megállapítható, hogy a miniszter mindezekről tudott, hivatalos becslés történt és Dréhr Imre a miniszter utasítására járt el. Egyébként Dréhr Imre úgy ebben, mint a másik ügyben is kéri kiadatását, hogy a tényállás tisztázható legyen, előadja azonban, hogy nemcsak minisztere, hanem a minisztertanács is jóváhagyta úgy a bicskei kastélyra, mint a Holtzspach-féle üdülőtelepre vonatkozó vételt. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés Dréhr Imre országgyűlési képviselő és a királyi ügyészi indítványban I., III. és IV. alatt megjelölt bűncselekmények között, amelyekben a királyi ügyészség ellene hivatalos sikkasztás bűntette és két rendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt indított eljárást, nem kétséges, így tehát zaklatás esete nem forog fenn. De a mentelmi bizottság a II. pont alatt megjelölt hamis tanuzás bűntette esetében zaklatást lát fennforogni, mivel elegendő adat arra, hogy itt hamis tanuzás bűntette követtetett volna el, fel nem merül és a bűncselekmény Dréhr Imre képviselővel szemben megállapíthatónak npm mutatkozik. Dréhr Imre egyúttal azt^ a kérelmet is előterjesztette, hogy a bizottság, illetve a Képviselőház mondja ki, hogy esetleges letartóztatása esetén külön lesz kérendő a Háztól Dréhr Imre mentelmi jogának felfüggesztése. A bizottság ezt a kérelmet tárgytalannak tekintette, mert a bizottság ^többségének véleménye szerint a letartóztatáshoz a mentelmi jog felfüggesztését az illetékes hatóságnak újból kell kérnie. Ez alapon a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi ' jogát a bűnvádi eljárás tárgyává tett és a bírói megkeresésben megjelölt hivatali sikkasztás bűntette és két rendbeli hűtlen kezelés büntette miatt függessze fel, ellenben a megkeresésben megjelölt hamis tanuzás bűntette miatt ne függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Szerintem a mentelmi bizottság előadójának és magának a mentelmi bizottságnak jelentése is hiányos.
