Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-129

Az országgyűlés képviselőházának 129. országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze felElnök: Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni $ (Igen!) Ha igen, határozatkép kimondom, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből folyólag a Ház nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 250. számú jelentése Lázár Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék Lázár képviselő úr, mint felelős szerkesztő ellen Dán Mór budapesti lakos feljelentésére büntetőeljárást indított az «A Béggel» című időszaki lap 1931. évi augusztus hó 24. napján megjelent számában közölt «Gróf Karátsonyi Jenőné húsz ellopott brilliánsát a Bécsben letartóztatott két magyar ékszerészen keresi» feliratú cikk tartalma és annak rágalmazó kitételei miatt, miután a kérdéses közlemény és inkriminált kitételei az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. $. szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének az ismérveit látszik feltüntetni és a sajtótörvény 35. §-a alapján Lázár Miklós országgyűlési képviselő urat a sajtójogi felelősség terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés^ a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a bizottság a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, határozatkép kimondom, hogy a Ház ez ügyből folyólag Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 251. számú jelentése Lázár Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen Farkas Ferenc budapesti lakos feljelentésére büntetőeljárást indított az «A Béggel» című időszaki lap 1931. évi augusztus hó 24. napján megjelent számában közölt «Gróf Karátsonyi Jenőné húsz ellopott brilliánsát a Bécsben letartóztatott két magyar ékszerészen keresi» feliratú cikk tartalma, és annak inkriminált kitételei miatt, az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. §. szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének az ismérveit látszik feltüntetni. A közlemény névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség a fentnevezett országgyűlési képviselőt, mint felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és neveKKPYI^ELÜHÁZI NAPLÓ XI. ülése 1932 november 18-án, péntekén. 409 zett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a bizottság a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: T. Képviselőház! Méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, úgy ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A Ház tehát ezen ügyből folyólag Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 314. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint a bíróság büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1931. évi június hó 21. napján kiadott számában megjelent «Győzni fogunk!» feliratú vers tartalma és annak kitételei miatt. (Dinnyés Lajos: Győzni fogunk, mert győzni kell!) A fent megjelölt közlemény Szacsvai Andor névaláírásával jelent meg, de a szerző személyének kipuhatolása iránt lefolytatott nyomozás eredménytelen maradt, így a vád tárgyává tett közleményért a sajtótörvény 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselőt» mint a nevezett lapnak a kérdéses közlemény megjelenési idejében felelős szerkesztőjét terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó cselekmény között nem kétséges, de mert a bizottság felfogása szerint a vád tárgyává tett közleményben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton nem túlmenőek, bűncselekmény fennforgását megállapíthatónak nem tartja és így zaklatás esetét látja fennforogni. Happen ezért a bízottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: T. Képviselőház! Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, úgy a határozatot ilyen értelemben mondom ki, hogy a Ház ezen ügyből kifolyólag Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 315. számú jelentése, Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint a bíróság büntető eljárást indított a Btk. 172. §-ának 1. bekezdésébe ütköző és az 1912. évi LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő, a törvény, illetve hatóságoknak törvényes hatáskörében kiadott rendelete ellen engedetlenségre felhívás bűntette, valamint háromrendbeli, az 1921 : III. te. 5. §-ának első bekezdésébe ütköző» az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására irányuló izgatás vétsége címén a «Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXVIII. Pártgyűlés» című röp58