Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-128

Az Országgyűlés képviselőházának 128. is kérem, hogy a Ház utasítsa vissza erről a nemzetközi egyezményről szóló jelentést, tár­gy altassa újra a bizottsággal és annak elfo­gadása esetén terjesszék azt ismét a Ház elé. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Brandt Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván valaki szólani! (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván nyilatkozni. Vargha Imre államtitkár: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Az ellenzék igen t. szónokai, különösen Peyer képviselő úr nagy szakértelemmel ás tárgyilagossággal tárgyalták ezt a kérdést. Előadásában, beszédében igen sok megszívlelni való mondandója volt, amit a kor­mány és különösen a pénzügyminiszter a maga részéről a legkomolyabb bírálat és tárgyalás alá kíván venni. Ennek ellenére kénytelen va­gyok kérni, hogy a képviselő úr határozati ja­vaslata ne fogadtassák el és a kormány jelen­tése, amint az megtörtént, elf ogadtassék. (Prop­per Sándor: Hol a logika!) Ennek indoka nem az, mintha a kormány mereven el kívánna zárkózni azelől, hogy a bányamunkásoknak jogos igényei és kívánságai kielégíttessenek, (Kabók Lajos: Félnek a bányatulajdonosoktól, az az indoka! — Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) hanem az. hogy ennek az egyezménynek eset­leges becikkelyezése ezt a kérdést meg nem oldja (Propper Sándor: Legalább is előbbre viszi!) és ezzel ez a kérdés nemhogy elintézést nem nyer, hanem hosszú, egészen bizonytalan időkig elhalasztatnék. (Ügy van! jobb felöl.) Na­gyon jól méltóztatnak tudni, éppen a t. kép­viselő urak, akik olyan alaposan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hogy az egyezmény hat hó­nappal azután lépne életbe, amikor az ott fel­sorolt hatalmak közül kettő ezt az egyezményt már ratifikálta. Ma még egyetlenegy állam nem fogadta el és nincs is reménység arra, Ih'ogy ez az egyezmény valaha is életbe lépne. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Azzal tehát, hogy a magyar törvényhozás ezt az egyezményt ratifikálja, a munkásoknak helyzete semmivel sem javul, reménye sem igen lehet, mert hi­szen Peyer képviselő úr — aki e pillanatban nincs itt. aki ennek a kérdésnek alapos isme­rője, hiszen ő maga ott volt az egyezmény tár­gyalásánál — maga is bizonyos célzásokat tett arra, hogy két állam vitáján és versengésén, amely az egész széntermelést dominálja, neve­zetesen Németországnak és Angliának egymás­sal való versengésén múlik az egész elfogadása. Ettől függővé tenni a kérdést, az én meggyő­ződésem szerint, nem volna elsősorban a mun­kásságnak érdeke. Ha ezt az egyezményt a tör­vényhozás ma ratifikálná, ez útját állná an­nak, hogy ezt a kérdést belátható időn belül esetleg jobban, esetleg helyesebben is szabá­lyozhassák. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ennél­fogva tisztelettel kérem, méltóztassék a jelen­tést tudomásul venni és én a magam részéről kijelenthetem, hogy a kormány ezzel a kérdés­sel komolyan foglalkozik, és rövidesen a mun­kaidők szabályozásával kapcsolatban ezt a kérdést is lehetőleg minden igény kielégítésé­vel meg kívánja oldani. Kérem a jelentés tudomásulvételét. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nines, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a bizottságnak azt a javaslatát, hogy a Ház a jelentésben ismerte­tett egyezmény tartalmát vegye tudomásul, a 1932 november 17-én, csütörtökön. 391 további mtézkedéseket pedig mellőzze, szemben Peyer Károly képviselő úr határozati javas­latával. (Ipen! Nem!) Akik elfogadják a bi­zottság javaslatát, méltóztassanak feláilani. (Megtörténik. — Propper Sándor: Ez az új stí­lus!) A Ház a bizottság javaslatát elfogadja, az egyezmény tartalmát tudomásul veszi, a to­vábbi intézkedéseket pedig mellőzi. A most, letárgyalt javaslatot tárgyalás és hasonló eljárás céljából a Felsőházhoz te­szem át. Napirend szerint következik a magyar ki­rájyi pénzügyminiszter jelentése Budapest székesfőváros, valamint egyes törvényható­sági joggal felruházott és megyei városok ré­szére az 1929:XXIX. te. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tár­gyában, (írom. 202, 355) Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Az 1929: XXIX. te. 3. és 6. §-ai alapján egyrészt városrendezési szempontból, de főként talán szociális okokból felhatalmazást kapott a pénz­ügyi kormányzat, hogy Budapest székesfőváros meghatározott területeire nézve harmincévi rendkívüli ideiglenes házadómentességet enge­délyezhessen. Az említett törvény a lakásépítési tevé­kenység szélesebbkörű kiterjesztésére való tekintettel további felhatalmazást adott a pénz­ügyi kormányzatnak, hogy egyes törvényható­sági, valamint megyei városok részére előre meghatározott területen az új építkezéseknél 20—25. kivételes esetekben pedig Budapest szé­kesfőváros építkezéseihez hasonlóan 30 évi rend­kívüli ideiglenes házadómentességet is enge­délyezhessen. A megadható házadómentesség­nél arra is felhatalmazást adott a törvény, hogy a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértőleg ezt az ideiglenes házadómentes­séget a községi pótadókra is kiterjeszthesse. Mi­vel azonban a községi pótadómentesség élesen belevághat az egyes törvényhatósági és megyei városok egész gazdálkodási rendszerébe, külö­nösen községi költségvetésébe, azért, mert egy­felől az ilyen új építkezések kapcsán, amelyek­kel a belterület talán nagyobb mértékben ki­terjesztetnék, utcák rendezése és közmüvek fel­állítása válnék szükségessé, ami különleges terhekkel sújtaná az egyes városok költségve­téseit, de másfelől állampénzügyi szempontból is igen fontos a házadómentesség megadásának az ellenőrzése, — hisz tudvalevő, hogy a har­mincévi házadómentesség azt jelenti, hogy az építtető az építési költségeknek körülbelül 50%-os megtakarítását éri el — ennek következ­tében a törvény úgy intézkedik, hogy a meg­adandó házadómentesség feltételeit és ennek az egyes városok bizonyos területeire való kiter­jesztését, valamint a községi pótadómentessé­get is a pénzügyi kormányzat a belügyminisz­terrel egyetértőleg állapíthassa meg. T. Ház! A törvény 9. §-a a megadott ház­adómentességeket a törvényhozás ellenőrzése alá kívánja helyezni, s ezért a pénzügyminisz­ter ebből a célból terjesztette a törvényhozás elé az előttünk fekvő jelentését. E^ jelentésében beszámol a pénzügyminiszter arról, hogy az 1931 március 26-án tett jelentése óta Budapest székesfőváros, továbbá Debrecen és Sopron törvényhatósági joggal felruházott városok, valamint Esztergom, Nyíregyháza, Űjpest és Veszprém megyei városok részére a felsorolt helyeken építendő házakra nézve a rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezi. Ezeket tartalmazza az előttünk fekvő jelen­55*

Next

/
Oldalképek
Tartalom