Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-128
378 Az országgyűlés képviselőházának 128. közeg alkalmazott; 3. a szigorú számadás alá , eső közigazgatási nyomtatványt, akár van rajta, bélyeglenyomat akár nincs; 4. a posta- j nál, távirónál és távbeszélőnél a használat j vagy a forgalom céljára rendelt, akár már használt vagy használatban volt, akár a kigyártás után még használatba vagy forgalomba nem került értékcikket, a bérmentesítő géplenyomatot, az alkalmi és más felülnyomást és a posta, táviró és távbeszélő által díjazással kapcsolatban alkalmazott bármely felírást vagy jelzést.» Ismétlem, a javaslat a bélyeg fogalmát itt kiterjeszti, kiterjesztőleg magyarázza, ez a magyarázat azonban csak erre a javaslatra vonatkozik és más vonatkozásban a bélyeg fogalma marad az, ami eddig is volt. A törvényjavaslat 2. §-a a védelem tárgyát állapítja meg. Büntetőjogi védelemben részesülnek a javaslat szerint: «a magyar állam, törvényhatóság, város vagy község, vagy az olyan más magyar közintézmény bélyege, amelyet a törvény bélyeg kiadására felhatalmazott, a nemzetközi postai válaszdíjszelvény és igazolójegy, viszonosság esetében idegen állam vagy közhatóság, külföldi posta, táviró vagy távbeszélő, vagy bélyeg kiadására feljogosított más külföldi közintézmény bélyege.» À 3. § állapítja meg, hogy a bélyeghamisítás vétségét miképpen lehet elkövetni és azt mondja, hogy ez két évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Ugyanezen szakasz szerint a kísérlet is büntetendő. A 4. § a bélyeg csalárd használatának vétségét konkretizálja és kimondja, hogy a bélyeg csalárd használatának vétsége egy évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Ugyancsak a csalárd használat vétsége esetén is a kísérlet büntetését külön kiemeli a javaslat. Az 5. § a minősített esetekkel foglalkozik és kimondja, hogy öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politkai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntettetik a tettes, ha ilyen cselekmény, tudniillik bélyeghamisítás vagy bélyeg csalárd használata miatt már el volt ítélve és a büntetés kiállásától 10 év még nem telt el, vagy ha a tettes a bélyeghamisítással üzletszerüleg foglalkozik. A 6. § kihágást állapít meg azokra az esetekre vonatkozólag, amikor valaki bélyeget utánoz vagy hamisít, de nem a 3. §-ban megjelölt célból, tudniillik nem abból a célból, hogy az mint valódi bélyeg forgalomba hozassák. A 7. § a tiltott postai szállítással foglalkozik (olvassa): «Aki a veszélyes anyagok postai szállítására vonatkozó szabályokat megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt 15 napig terjedhető elzárással büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.» A javaslat bővebb indokolásra nem szorul; csak erre a 7. §-ra jegyzem meg, hogy aki veszélyes anyagot, postán szállít, az nemcsak a posta érdekeit sérti, hanem mások életét, egészségét, testi épségét és vagyonát is vészé- . lyezteti, azért kell megállapítani ilyen kihágást. . ülése 1932 november 17~én, csütörtökön. Az igazságügyi bizottság a javaslatot tel' jes egészében elfogadta, tisztelettel kérem. i méltóztassanak hasonló módon határozni. Elnök: Szólásra következik 1 Esztergályos János jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Ha senki feljegyezve nincs, kérdem, kíván-e valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a most tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem'í (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr lesz szíves felolvasni a címet. Esztergályos János jegyző (olvassa a tör vényjavaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a szénbányamunkások munkaidejének szabályozása tárgyában elfogadott genfi egyezménytervezetről szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyalása, (írom. 264, 354) Tóth Pál képviselő urat, mint a jelentés előadóját illeti a szó. Tóth Pál előadó: T. Képviselőház! A Képviselőház társadalompolitikai bizottsága a nemzetközi munkaügyi egyetemes értekezlet 1931. évben Genfben megtartott XV. ülésszakában a szénbányamunkások munkaidejének szabályozása tárgyában elfogadott egyezménytervezetet tárgyalta és erről bátor vagyok a következő jelentést előterjeszteni: Az egyezmény 1. cikke kimondja, hogy az egyezmény feketeszén- és barnaszénbányákra vonatkozik. A 2. és 3. cikk foglalkozik a munkaidő szabályozásának kérdésével. E szerint a földalatti feketeszénbányáknál a bányában való tartózkodás 'ideje 7 óra 45 percnél tovább nem tarthat. A 6. cikk részletezi azt, hogy vasárnap és törvényes munkaszünet napokon miként lehet foglalkoztatni a munkásokat. Ennek a cikknek egyik pontja előírja, hogy a pótmunkákra nézve a rendes béren felül 25%-os díjazást kell megállapítani. A következő cikkek ismertetik azokat az eseteket, amikor kivételt lehet tenni. Kivételt akkor lehet tenni, ha valamilyen baleset, külső erőhatalom, vagy üzemi felszerelésekben, berendezésekben történt hiány folytán szükséges, hogy túlórázás legyen, ez a túlórázás azonban a 9. cikk szerint egy esztendőben 60 túlóránál nem lehet több. A következő cikkek foglalkoznak a feketeszénbányákban töltött munkaidővel, ahol a különbség az, hogy itt nem számítanák be a munkaidőbe a bányákban töltött szünetidőt, ha az 30 percnél tovább nem tart, viszont a túlórázást 75 órában engedik meg évente. A további cikkek közül a 18. kimondja azt, hogy a jelen egyezmény csak akkor lép életbe, ha Németország, Belgium, Franciaország, Nagybritannia, Németalföld, Lengyelország és Csehszlovákia, mint tagállamok közül, két tag . azt megerősítette. Ezek közül az államok közül eddig még egyik sem ratifikálta az egyezményt. (Propper Sándor: Mert ott már kéve-
