Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-128
Az országgyűlés képviselőházának 128. ülése 1932. évi november hó 17-én } csütörtökön, Almásy László, Czettler Jenő éa Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A pénzhamisítás elnyomására vonatkozó nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Kelemen Kornél előadó, Györki Imre, Lázár Andor igazságügyminiszter. — A bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólalt : Kelemen Kornél előadó. — A nemzetközi munkaügyi egyetemes értekezlet 1931. évben Genfben megtartott XV. ülésszakában a szénbányamunkások munkaidejének szabályozása tárgyában elfogadott egyezménytervezetről szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyalása. Felszólaltak : Tóth Pál előadó, Peyer Károly, Propper Sándor, Esztergályos János, Kabók Lajos, Dinnyés Lajos, Varga Imre pénzügyi államtitkár. — Budapest székesfőváros, valamint egyes törvényhatósági joggal felruházott és megyei városok részére az 1929 : XXIX. te. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli házadómentességre vonatkozó pénzügyminiszteri jelentés tárgyalása. Felszólalt : Temesváry Imre előadó. — Az 1929—1931. évi adóstatisztikára vonatkozó pénzügyminiszteri jelentés tárgyalása. Felszólaltak : Temesváry Imre előadó, Malasits Géza, Kertész Miklós, Láng Lénárd. — A külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságok benyújtják együttes jelentéseiket a külügyminiszternek a Magyar Királyság és Olaszország között Rómában, 1928. évi július hó 4. napján megkötött és az 1929 : XX. tc.-be iktatott kereskedelmi és hajózási szerződéshez ugyanott, 1932. évi június hó 23. napján aláírt pótszerzó'dés, illetve 1923. évi február hó 23-án aláírt kiviteli megállapodás ideiglenes életbeléptetéséről szóló jelentése tárgyában, továbbá a külügyminiszternek az 1931. évi XVIII. tc.-be iktatott magyar-francia kereskedelmi megállapodás meghosszabbításáról és az 1925. évi október hó 13-án kötött magyar-francia kereskedelmi egyezmény kiegészítését képező 3. pótegyezmény megkötéséről szóló jelentése tárgyában, végül a külügyminiszternek Magyarország és Csehszlovákia között Prágában, 1932. évi augusztus hó 19. napján aláírt árucseremegállapodás életbeléptetéséről szóló jelentése tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak: Hegymegi Kiss Pál és Szűcs István. — Az ülés j eg yzőköny vének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Lázár Andor. Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Brandt Vilmos jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Herczegh Béla jegyző úr. Napirendünk szerint következik a pénzhamisítás elnyomásáról szóló nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 326, 347.) Az előadó Kelemen Kornél képviselő úr. Öt illeti a szó. (Halljuk! Halljuk' jobb felől.) Kelemen Kornél előadó: T. Ház! Az utóbbi esztendőkben Európa-szerte, talán az egész világon elszaporodtak a pénzhamisítási ügyek. Ezeknek üldözhetősége nagyon nagy probléma volt az egyes államok részére, amennyiben a nemzetközi jogszabályok nem voltak harmóniában, a bűnösök kiadatása nem volt megfelelőképpen szabályozva. Mindezeknek a kérdéseknek nemzetközi megoldása és szabályozása végett 1929 április havában Genfben mintegy 31 KlirVISELŐHAZl NAPLÓ XI állam, közöttük Magyarország is, nemzetközi konferenciára ült össze, amely _ konferenciának eredményeképpen 1929. évi április hó 20-án egy nemzetközi egyezmény jött létre. Ez a törvényjavaslat ennek az egyezménynek és a hozzátartozó jegyzőkönyvnek becikkelyezését célozza, amit az egyezmény büntetőjogi tárgya tesz szükségessé. Az egyezmény célja a pénzhamisítás megelőzésének és elnyomásának r hatályosabbá tétele. Ezt a célt az egyezmény rendelkezései, amelyeket a javaslat indokolásának II. alatti része kimerítően ismertet, a következő elvek megvalósításával kívánja elérni: 1. A szerződő államok pénzhamisításra vonatkozó jogszabályainak bizonyos mértékű egységesítése; 2. a külföldön elkövetett vagy külföldi pénz hamisítására irányuló cselekmények üldözése, valamint ily bűncselekmények r esetében a kiadatás kötelezettségének megállapítása; 3. a pénzhamisítás megelőzésére és megtorlására vonatkozó adatoknak minden szerződő országban egyetlen hivatalnál összpontosítása; 4. a szerződő államok pénzhamisítási ügyekben eljáró hatóságai érintkezésének szabályozása. Az egyezmény ezeket az alapelveket tükrözi vissza, a javaslat pedig — mint említettem — ennek az egyezménynek becikkelyezését célozza. A magyar büntetőtörvények az egyezmény 53
