Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-127

366' Az országgyűlés képviselőházának 11 nak vagy az igali lecsapolótarsulatnak ártéri kötelékébe tartozik, a lecsapolási munkálatok befejezése után a lecsapolt teriileteket magasabb kataszteri osztályokba soroztatta. Lecsapolt területek kataszteri tiszta jövedelme a magasabb osztályba való sorozás előtt külrölbelül 8—9 koronának felelt meg átlagban katasztrális holdanként. Az újabb osztályba sorozás után ezeknek a területeknek kataszteri tiszta jövedelme ma átlag 22 és 26 korona között mozog. Amikor tehát egyrészről a lecsapolóérdekeltségek még 17 éven keresztül kötelesek fizetni az .ismertetett magas beruházáísi költségeket, amelyek a legkiválóbb minőségű földek összes adóterheit is meghaladják, másrészről ezeket a területeket a legmagasabb kataszteri osztályokba sorozzák a pénzügyi hatóságok és így egyúttal a lehető legmagasabb adóteherrel is sújtják. Ez az eljárás tulajdonképpen nem egyéb, mint e-gy rókáról két bőrt lenyúzni. Még indokolt lenne az, hogy az állam magasabb kataszteri osztályokba sorozza a lecsapolt területeket, ha ezeket az állami költségen csapolták volna le. Amikor azonban a társulati érdekeltség nagy áldozatokkal tette használhatóvá a lecsapolt területeket és még hosszú időn keresztül köteles a lecsapolás terheit viselni, akkor egyáltalán nem indokolt, hogy még a beruházási költségeik kifizetése előtt magasabb osztályokba sorozzák ezeket a lecsapolt vagy ármentesített területeket és így magasabb adóterheket rójjanak rájuk. Mint említettem, a régi 8—9 koronáról túlnyomólag 22—26 koronára emelték fel a mohácsi szigeten lecsapolt területek kataszteri tiszta jövedelmét katasztrális holdanként, tehát ezek a területek az addigi adótehernek két és félszeresét kötelesek ma viselni, a mellett, hogy évente átlag 10, 12 vagy 14 pengőt is tartoznak fizetni ártéri járulék címén. Nem kívánom itt részletesen ismertetni az egyes adóíveiket. Van itt egy sereg adóív, amelyből megállapítható, hogy mi módon emelkedett ezeknek a lecsapolt területeknek kataszteri tiszta jövedelme és adóterhe a lecsapolás befejezése után. Azonban kénytelen vagyok kitérni arra, hogy ezenfelül az említett adóemeléssel valóságos harmonika zás folyik. Az egyik évben felemelik, a másik évben leszállítják az adókat, a szerint, hogy Mohács városnak mennyi pénzre van szüksége. Ha építkeznek, ha nem' nyújt elég fedezetet a költségvetés bevételi oldala, akkor kiküldik a kataszteri becslőket és az egész mohácsi szigetet magasabb osztályokba sorozzák. Csupán egy példára kívánok itt hivatkozni. Itt van egy 18 katasztrális holdas kisbirtokos adóíve. Az 1928. évben, amikor a földadókulcs a kataszteri tiszta jövedelemnek 29%-a volt, ennek a kisgazdának a földadója 39 pengő 65 fillért tett ki. A magasabb osztályba sorozás után az 1929. évben ez a 39 pengő 65 fillér felemeltetett 94 oengő 78 fillérre. Í930-ban ugyanennek a területnek a földadója 23-2%-os kulcs mellett leszállíttatott 75 pengő 82 fillérre, azután 1931-ben ismét felemeltetett 98 pengő 16 fillérre. Tehát csaknem minden évben új kataszteri becslés folyik és azonkívül még ennek a kataszteri becslésnek és osztályozásnak a költségeit is a birtokossággal fizettetik meg külön felmérési díj címén. Nem akarok részletesebben foglalkozni ezzel a kérdéssel, minthogy az így is eléggé világos. Mindezek előrebocsátása után tisztelettel felteszem a kérdést a kormányhoz és az 7. ülése 1932 november 16-án, szerdán. itt jelenlevő pénzügyminiszter úrhoz: hajlandó-e a pénzügyminiszter úr intézkedni aziránt, hogy az ármentesítő és lecsapoló társulatok kötelékébe tartozó lecsapolt területek a lecsapolási munkálatok befejezése után ne legyenek magasabb kataszteri osztályokba sorozhatok, legalá/M) is addig

1 az ideig, amíg ezeknek a lecsapolt területeknek az érdekeltsége a beruházási költségeket ki nem fizette. {Müller Antal: Helyes!) A második kérdés pedig, amelyet a t. pénzügyminiszter úrhoz intézek, az, hogy: milyen intézkedéseket kíván tenni a pénzügyminiszter úr azokra a területekre vonatkozólag, amelyeket a lecsapolási munkálatok befejezése után magasabb kataszteri osztályokba soroztak, jhbgy ez a kettős megterheltetés megszűnjék, illetőleg, hogy az elkövetett sérelem reparáltassék. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! A földmívelésügyi miniszter úr nevében is a következőkben vagyok bátor megadni válaszomat az interpelláló képviselő úrnak. Ami az ármentesítés, illetőleg a belvízlevezetési munkálatok útján meliorált földek maglasabb kataszteri osztályba való sorozását illeti, ennek törvényes alapja van, amennyiben a hivatalos összeállítás 17. §-a intézkedik erről. Az éhből eredő többlettehernek van azonban két ellensúlyozása. Tudniillik az ármentesítő társulatoknak fakultatív joguk van kedvezmények igénybevételére. Az; egyik fakultatív jog az, hogy kérhetik a földadó változtathatatlanságának kimondását, amely 15 évig tart. Ennek következtében éppen arra az esetre, amelyet az igen t. képviselő úr elénk terjesztett, tulajdonképpen a törvényes provízió megvan. A másik lehetőség, amellyel rendes körülmények között élni szoktak, — és tudomásom szerint valamennyi esetben idáig ezzel a második alternatívával éltek — az úgynevezett földadó visszatérítés lehetősége, amely abban áll, hogy a társulat a pénzügyi hatóságokkal egyetértőleg megállapíttatja alapbefektetéseinek értékét és ezek 5%-a után járó földadó visszatérítésében részesül, és pedig nemcsak 15 vagy 17 éven keresztül, amíg a kölcsön szolgálata tart, hanem 50 éven keresztül. Természetesen az illető társulatnak magának kell elhatároznia magát, hogy melyik kedvezményt akarja igénybevenni, mert amennyiben mar egyszer a foldadóvisszatérítés mellett határozott, akkor többet nem térhet vissza a földadó változhatatlanságához, mert akkor már a magasabb kataszteri osztályba való sorozás megtörtént. Ennek következtében a helyzet az, hogy amennyiben — mint valószínűen a konkrét felhozott esetben is — az illető társulat a földadóvisszatérítés kedvezményének igénybevétele mellett határozott, csak arról lehet szó, hogy az úgynevezett alapbefektetések értékének megállapítása, az úgynevezett likvidáció, megtörténjék. Ettől kezdve az illető társulat ötven éven keresztül részesül az előbb említett kedvezményben. Ami a margitaszdigeti (társulatot illeti, itt az a helyzet, hogy az említett likvidáció még azért nem volt megejthető idáig, mert egyes ártéri földrészletek pontos leírása és az azok kataszteri tiszta jövedelmére vonatkozó adatok megnem álltak rendelkezésre. Ez azonban folya1 matban van, és amennyire tudom, a folyó év