Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-127
Az országgyűlés képviselőházának 127. val történik, hanem egyszerűen abból a szempontból történik,, hogy egy alkotmányos országban, ahol a közszabadságokat csak valamenynyire is becsülik, elfogadják azt, hogy joga van egy pártnak vagy társadalmi egyesülésnek arra, hogy a maga nézeteit, a maga világfelfogását ilyen ünnepi alkalomból szembeállítsa azzal a másik világfelfogással, amelyet a maga részéről nem tart helyesnek, amely ellen harcol és amely elleni harc tulajdonképpeni lényege az ő politikai munkájának és a párt létezésének. Ezért nem tudok elképzelni igazságtalanabb dolgot, mint azt, hogy még ebben is korlátozzanak egy politikai pártot és annak jogait annyira csorbítsák, illetőleg elkobozzák, hogy végül az a lehetősége sem marad meg, hogy ilyen alkalmakkor megnyilatkozzék. (Propper Sándor: Csak Gömböst szabad dicsérni, mást nem!) T. Ház! Azt is figyelembe kellene venni, hogy a magyar munkásságnak egyetlenegy napilapja van csak ebben az országban. Az egész magyar sajtóerdőben egyedül áll a munkásságnak ez a lapja, amelynek az a hivatása, hogy a magyar szervezett r munkásság érdekeinek, törekvéseinek szószólója legyen. (Propter Sándor közbeszól.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat kérem, maradjon csendben. Buchinger Manó: Ennek a lapnak az a feladata és az a hivatása, hogy a magyr munkásosztály olyan világnézetét és felfogását domborítsa ki, amely világszemléletről és világnézetről ma már azt lehet mondani, hogy az egész civilizált világban elismerik, nemcsak polgári jogát, de a legtöbb országban uralkodásra való jogát is. Mi meg ott tartunk, hogy amikor egy kormányzati rendszernek reprezentánsai, képviselői évtizedeken keresztül elismerten nem hozzák meg az országnak, a népnek, a lakosságnak, a dolgozóknak azokat a legminimálisabb életlehetőségeket és feltételeket, amelyeket joga van követelni a népnek, amikor a kritikát annyira megszorítják, annyira lehetetlenné teszik, hogyha egyetlen lap akad, amely nem áll be a dicsérők kórusába, a megfizetett dicsérők kórusába, hanem amely igyekszik ... Elnök: Kérem a képviselő urat, a gyanúsításoktól tessék tartózkodni. (Kéthly Anna: Benne van a zárszámadásban!) Csendet kérek! Buchinger Manó: T. Ház! A Népszavának az a hivatása, hogy az egész sajtóval szemben, mint egyetlen egy orgánum, képviselje a munkásság felfogását és minden alkotmányossággal, minden politikai szabadságnak fogalmával, minden kultúrával ellenkezik az, hogy ennek az egyetlen egy orgánumnak ilyen gátakat szabnak és ilyen üldöztetési hadjáratokat szerveznek és indítanak ellene. Ez nem jó semmi másra, mint hogy fokozza a magyar munkásságban a jogtalanságnak, az elnyomatásnak tudatát, fokozza azt az elkeseredést, amely a munkásosztályban jogosan amúgy is túlon-túl megvan. Mondhatom, nem ez a cikk az, amely izgatja a munkásságot és amely izgatásra alkalmas, hanem ha van valami, ami alkalmas arra, hogy a munkásosztályt izgassa és keserítse, akkor igenis, az ügyészségnek ez a gyakorlata az, amely csendőr, rendőr, börtön után kiált és a többség nyomása alatt álló mentelmi bizottságnak ez a gyakorlata, amely ehhez a praxishoz csatlakozik. Ez az, ami a munkásságot izgatja. Minthogy én ezt károsnak tartom, minthogy azonkívül objektíve is nélkülözi ez a ülése 1932 november 16-án, szerdán. 331 cikk az izgatás kritériumát, minthogy tehát nyilvánvaló zaklatással állunk szemben, arra kérem a t. Házat, méltóztassanak a mentelmi bizottság javaslatával szemben úgy határozni, hogy a cikk szerzőjét a Ház ne adja ki. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla Jegyző: Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! Az előadó úr eddig nyolc ügyet adott elő és ebből hat ügyben nem függesztettük fel a képviselő mentelmi jogát, ez a második ügy, ahol azt javasolja, hogy ebben az ügyben a mentelmi jog függesztessék fel. Amint már előbb kijelentettem, kifogásolom úgy a királyi ügyészségnek, mint a bíróságnak, azt a hiányos megkeresését, hogy nem jelöli meg közelebbről a cikkben a bűncselekményt megállapító kitételeket és különösen, hogy nem mondja meg, miért, milyen alapon találja bűncselekménynek a hiányzó és meg nem jelölt kitételek alapján a közleményt. Ez azonban a megkeresést nem teszi alkalmatlanná a bűncselekmény elbírálására és a határozathozatalra, mert hiszen módunkban áll a cikket itt elolvasni és ezen az alapon határozni. Kétségtelen, hogy a jelen esetben az egész közlemény, amelyet az előadó úr kivonatosan ismertetett, politikai rendszerek tárgyilagos bírálatán túlmenő, az egész magyar közéletet valótlan tényállításokkal megbélyegző olyan közlemény ... (Szeder Ferenc: Pedig a Dréhr-féle panamákról is beszél!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr! Váry Albert:... amely alkalmas arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétséget megállapítsa, (Szeder Ferenc: Hát a népjóléti panama micsoda! —Zaj.) Elnök: Kérem Szeder képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Váry Albert: Ennek következtében kérem. méltóztassék az előadó úr javaslatát elfogadni. (Szeder Ferenc: Akkor a Dréhr-ügy vájjon mi lehet, képviselő úr? — Váry Albert: Egyes eset!) Elnök: A vitáit b ezarom, a ta náeskozást hefejezsettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méitóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen! Nemi!) A Ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 296. számú jelentébe, Weimer Jakab or taggyűlési KJ^vlselő mentelmi ügyéoen, Az előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4795/1932. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A budapesti kir. büntetőitörvényszék B. XXXV. 11.978/1931. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult az 1921 : III. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt, azért mert a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi szeptember hó 4-i számában «Diktatúráik alkonya» felírás alatt megjelent cikk a külföldi diktatúrák elgyengülésének tárgyalása után azt fejtegeti, hogy Magyarországon is diktatúra van, majd azt mondja, hogyha nálunk továbbra is ragaszkodnak az önkényuralom néppusztító rendszeréhez, elkerülhetetlenül jön a katasztrófa, az általános felfordulás. A cikk szerzőjét kinyomozni nem sikerült