Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-126

312 Az országgyűlés képviselőházának 1% nyújtson be kimutatást a külföldön élő nyugellátást élvezők névsoráról és a nyugellátások összegéről, a magam részéről is helyesnek tartom és ahhoz hozzájárulok. {Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Feliratkozva senki sincs. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilváníKérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát, szemben Kéthly Anna képviselőtársunk javaslatával elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottság javaslatát nem fogadta el, tehát Kéthly Anna képviselőtársunk határozati javaslatát jelentem ki elfogadottnak. Következik Parlagi Gyula kérvénye a magyar-román-jugoszláv gazdasági szövetkezés tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Kóródi Katona János előadó: T. Képviselőház! Parlagi Gyula debreceni lakosnak a magyar-román-jugoszláv gazdasági szövetkezés ügyében, dr. Vázsonyi János képviselő úr ellenjegyzésével benyújtott kérvényére vonatkozólag javasolja a kérvényi bizottság, hogy az adassék ki a m. kir. miniszterelnök úrnak. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A kérvény kiadatik a m. kir. miniszterelnök úrnak. Következik Hajdú vármegye, Győr-MosonPpzsony vármegye, Fejér vármegye, Hajdú vármegye és Sopron vármegye kérvénye a mezőgazdaság és magángazdaság szanálása tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Kóródi Katona János előadó: T. Ház! A kérvényi bizottság javasolja, hogy a felirat adassék ki a m. kir. miniszterelnök úrnak. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A kérvény kiadatik a m. kir. miniszterelnök úrnak. Következik Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felterjesztése a moratórium életbeléptetése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Kóródi Katona János előadó: T. Képviselőház! A kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény adassék ki a m. kir. pénzügyminiszter úrnak. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A kérvény kiadatik a m. kir. pénzügyminiszter úrnak. Következik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kérvénye a munkásság sérelmei tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Kóródi Katona János előadó: T,. Ház! A kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény adassék ki a m. kir. miniszterelnök úrnak. Elnök: Szólásra jelentkezett? Brandt Vilmos jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Elsősorban tisztelettel kérem, hogy beszédemnek egy ne. ülése 1932 november 11-én, pénteken. gyedórával való meghosszabbítását méltóztassanak engedélyezni. (Helyeslés a szélsobalolúalon.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Valószínűleg emlékezetes még a Ház tagjai előtt, hogy a folyó esztendő április havában — április 7-én — a szociáldemokrata párt egy küldöttséggel járult a miniszterelnök úr elé és a küldöttség útján kívánta feltárni azokat az állapotokat, azokat a sérelmeket, amelyeket az egész országban tapasztalt. Talán ismeretes és emlékezetes a képviselőház tagjai előtt, hogy a volt miniszterelnök úr ezt a küldöttséget miként fogadta. S miután a küldöttség által átnyújtott emlékirat a nagy nyilvánosságra nem kerülhetett, és miután az igen t. előadó úr sem ismertette itt a képviselőház előtt, hogy ez a felirat valójában mit is tartalmaz, szük^ ségét érzem annak, hogy az igen t. Képviselőházzal megismertessem ennek a rendkívül fontos, mélyreható feliratnak tartalmát. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ez ia felirat a következőképen hangzik. (Olvassa): «Miniszterelnök Űr! Küldöttségbe jöttünk a magyar kormány elé. Küldöttségünk a magyar népnek a küldöttsége, amely magában egyesíti a falu és a város szenvedő és nyomorgó népét. Küldöttségünk az ipari munkások, földmunkások, kisgazdák, alkalmazottak, tisztviselők és kisemberek küldöttsége. Az orisizág lakosságának legnagyobb társadalmi rétegeit képviseljük. Elhatározásunkban . az vezetett, hogy a magyar kormánynak leplezetlen nyíltsággal, élőszóval tárjuk fel a nép tűrhetetlen helyzetét. Szenvedéseink oly súlyosak, hogy azok immár elviselhetetlenek. A magyar munkásság helyzete az elmúlt 50 esztendő alatt nem volt soha ilyen szenvedésteljes, mint most. Még a háború éveiben sem nélkülözött, éhezett, fázott és rongyoskodott annyit a magyar nép, mint az utóbbi években. Családunk, gyermekeink és a magunk életösztöne parancsolja, hogy világos, nyilt szóval mondjuk meg a magyar kormánynak és önnek, Miniszterelnök Űr elviselhetetlen sorsunkat így tovább nem bírjuk és nem akarjuk viselni! Minden téren elnyomást, megalázó megkülönböztetést és sorsunk iránt példátlan közömbösséget tapasztalunk. Miniszterelnök Űr! Vádat emelünk a kormányzati rendszer ellen, amely gazdasági, po; litikai és kulturális téren egyaránt a dolgozó tömegek érdekei ellen irányul. Ránk hárul a nagyobb és a súlyosabb adóteher. Sem a közvetett, sem a közvetlen adókat már nem bírjuk. A kartellek és a bankok korlátlan hatalmának érvényesülését érezzük minden téren. A dolgozók munkabérét senki sem védi. A napszámbéreket a mezőgazdaságban olyan alacsonyan állapították meg, hogy ha munkához jutunk, ebből a keresetből egész éven át eltartani magunkat és családunkat nem tudjuk. Az ipari munkabérek és az alkalmazottak, tisztviselők fizetése példátlan módon lecsökkent, mert soha nagyobb mértékben nem voltak kiszolgáltatva a munkások, alkalmazottak és tisztviselők, mint most, amikor a gazdasági válságot, a nagy munkanélküliséget kíméletlenül a maguk javára használják ki a munkáltatók. Még súlyosabb és elviselhetetlenebb a munkanélküli ipari munkások, földmunkások, tisztviselők és alkalmazottak sorsa. (Ügy van! a