Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-126
Az országgyűlés képviselőházának 126. részéről elhangzik ez a panasz és az a kívánság, hogy mi is a piacon összevásárolható kötvényekkel fizethessük vissza jelzálogtartozásainkat, éppúgy kívánják ugyanezt a városok, ugyanúgy szenvednek ők ennek a körülménynek következtében és hogy úgy mondjam, napról-napra kínozza, idegesíti őket az a tudat, hogy amikor aránytalanul olcsóbban tudnák a világpiaci árfolyamon összevásárolni ezeket a kötvényeket, amire talán meg is volna a fedezetük, kénytelenek óriási magas kamatokat fizetni a kölcsön névértéke után. Az előttem felszólalt igen t. Malasits képviselőtársam beszédét azzal a felszólítással végezte be, hogy ez a Ház bizonyítsa be, hogy szereti a városokat. En éppen mint agrárember, mint gazdaember be szeretném bizonyítani azt, hogy mi igenis szeretjük a városokat, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a városok falu nélkül, a faluk városok nélkül nem élhetnek meg és ezért mi is igen melegen magunkévá tesszük és pártoljuk Hódmezővásárhelynek és ezáltal a többi magyar városnak kívánságát. Mert tulajdonképpen miről is van itt szó 1 ! Itt arról van szó, hogy annakidején felvették a városok ezt a Speyer-kölcsönt, még hozzá bizonyos árfolyamdifferenciával, úgyhogy már ott is ráfizettek és mai lerongyoltságukban, gazdasági válságukban nem tudják fizetni az akkori kedvezőbb közgazdasági és pénzügyi viszonyok mellett még tűrhető, bár akkor is igen magas kamatokat. Ezzel szemben természetes, hogy a gyöngébb vagy talán részben kevésbbé fizetőképes adós kölcsönkötvényei vesztenek árfolyamukból, úgyhogy a világpiacon olcsóbban kaphatók, mint amennyi a névértékük. Ez volna tulajdonképpen MZ ci biztonsági szelep, az a kiegyenlítő tényezeVamely lehetővé tenné azt, hogy egyrészt eleget tegyünk kötelezettségünknek, másrészt azonban erőinken túlmenŐleg ne legyünk kizsarolva. Nem tudom, hogy pillanatnyilag a kormánynak és az illetékes tényezőknek ilyenirányú külföldi tárgyalásai hogyan állnak vagy egyáltalán folynak-e kéz alatt ilyen tárgyalások, — remélem, igen — de 1 Ház, itt utóvégre nem kellene és nem volna szabad visszariadni attól, hogy a teljesíteni, tehát kötvénnyel fizetni akaró adós tényleg fizethessen is. Utóvégre az a város is kötvényt kapott, nem készpénzt. Ezt a kötvényt a névértéknél alacsonyabb árfolyamon adta el és az azért kapott pénzt használta fel. Lehetővé kell tenni, hogy aki kötvényt kapott, kötvénnyel fizethessen, lehetőleg a hitelezőkkel való megegyezés útján. Ha ez nem lehetséges, utóvégre a precedens már megvan, az első lépés megtörtént arra, hogy mi egyoldalúan is tegyünk intézkedéseket ilyen kérdések rendezésére. Ez megtörtént akkor, amikor a magyar kormány a mezőgazdasági jelzálogkölcsönnel kamatlábát egyoldalúan leszállította. Mint látjuk, sehol a világon nem következett be az az óriási felzúdulás, amivel fenyegettek. Ök is egészen természetesnek ^tartották a leszállítást. Nyitott ajtókat döngetnék, ha ennél a kérdésnél arról beszélnék, hogy a városoknak ez a kívánsága méltányos és helyes. Azt hiszem, nincs a Házban senki, aki ennek igazságosságát és méltányosságát ne látná be. De éppen azért, mert a kérvényi bizottság kissé szűkszavúan foglalkozott ezzel a kérvénnyel, bátor vagyok egy határozati javaslatot beterjeszteni, (Halljuk! Halljuk!) még pedig azt, hogy a Hódmezővásárhely kérvényét a Speyer-kölcsön ülése 1932 november 11-én, pénteken. 307 ügyében pártolólag terjeszti az illetékes miniszterek elé. (Helyeslés a bal- és a Szélsőbaloldalon.) Ezzel, az hiszem, dokumentáltuk kifelé is, dokumentáltuk a kérvényező város és valamennyi többi város felé, hogy nemcsak egyszerűen napirendre térünk az ilyen kérvények fölött, hanem amennyire tőlünk telik, mégis gondoskodunk róla, hogy ne kerüljön papírkosárba, hanem pártolólag terjesztjük a miniszterek elé, igenis, kívánjuk pártkülönbség nélkül, hogy a kormány ezzel foglalkozzék, mert ezzel kimondjuk, hogy a magyar városok tönkremenetelét meg akarjuk akadályozni minden eszközzel, amely tőlünk függ. (Helyeslés és taps balfetől.) Kérem határozati javaslatom elfogadását. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Az előadó urat illeti a szó. Kóródi Katona János előadó: T. Ház! A magam részéről is hozzájárulok gr. Apponyi György képviselő úr javaslatának ahhoz a pótlásához, amely szerint Hódmezővásárhely törvényhatóságának kérvénye pártolólag terjesztessék a m. kir. miniszterelnök, a belügyminiszter és pénzügyminiszter urak elé. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Méltóztatnak gr. Apponyi György határozati javaslatát elfogadni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek f Hajdú vármegye, Komárom és Esztergom vármegye kérvényei a jegyzői javadalmi földek hasznosítása tárgyában. Kóródi Katona János előadó: T. Ház! Hajdú vármegye, továbbá Komárom és Esztergom vármegye felirattal fordult a Képviselőházhoz, azzal a kéréssel, hogy a jegyzői jayadalmi földek közterheit a községek fizessék és a jegyzők az adóbehajtások alól mentesíttessenek. A kérvényi bizottság javasolja, hogy ez a felirat adassék ki a belügyminiszternek. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Böa senki nem kíván szólni, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. A Ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadván, a kérvény kiadatik a m. kir. belügyminiszter úrnak. Következik a Ksod. végkielégített alkalmazottainak kérvénye a Kassa-Oderbergi Vasút nyugdíjban nem részesülő, végkielégített alkalmazottainak sérelme tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Kóródi Katona János előadó: T. Képviselőház! A kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény adassék ki a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrnak. Elnök: Kíván valaki szólani (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A kérvény kiadatik a m. kir. keresr kedelemügyi miniszter úrnak. Következik Debrecen város és Hódmezővásárhely város kérvénye a kamatlábmérséklés és a gazdasági bajok tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Kóródi Katona János előadó: T. Ház! A két törvényhatóság felirata ügyében a kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény adassék ki a m. kir. miniszterelnök úrnak. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha •senki isem kíván szólani, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni a bizottság javaslatához? (Igen!) A kérvény tehát kiadatik a m. kir. miniszterelnök úrnak. 44*
