Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviselőházának 1 szélsőbaloldalon.) újabb! adók kivetésével. En­nek gyakorlati megvalósításánál azonban majd 1 ellenőrizni fogjuk azt, hogy mire hasz­nálják ezt az adót. Ahogyan az eddigi intéz­kedésekből látom, a cél megint csak az, hogy tömjék az államkasszát és elherdálják ezeket az összegeket is, amelyeket az előző kormá­nyok is elhárdáltak a befolyt adókból, de az biztos, hogy semmiesetre sem fogják az Ínsé­gesek segélyezésére fordítani. (Szeder Ferenc: Pest megyében is csak egy jelentéktelen száza­lékát adtaik vissza!) T. Ház! Ilyen az új kormány által beha­rangozott sofort-programim, aminít egyrészt az újabb adókivetésben, másrészt az adó kérlel­hetetlen behajtásában (megnyilatkozott. Vár­tuk, hogy a kormány valóban be fogja váltani tett ígéretét, vártuk, hogy gazdasági kérdé­sekkel fog idejönni a Képviselőház elé, foglal­koztatod kívánja a Képviselőlházat olyan "tör­vény ékkel, amely törvényekkel a gazdasági elétet meg lehetne indítani, amely törvények lehetővé teszik a gazdasági élet vérkeringését, olyan törvényekkel, amelyek a szabadságjogok kiterjesztését jelentik. Vártuk, hogy hozza a választójog titkosságára vonatkozó törvény­javaslatokat. (Jánossy Gábor: Hozza mind va­lameninyilfc!) E helyett szünet és egymás után újból szünet következik, majd pedig, amikor a Képviselőház néhány napra összeül, akkor nem ilyen komoly, az ország érdekét érintő fontos törvényjavaslatokkal jön a kormány, hanem a Népszava 1930 december 21-énl megjelent közle­ményét tartja olyan fontosnak, hogy afelett kell kritikát mondani, vájjon felfüggesztik-e Farkas képviselőtársam mentelmi jogát» igen-e vagy sem? ÍErődi-Harrach Tihamér: Már előbb, ezelőtt kiét évvel el kellett volna intézni!) Sem akkor nem kellett volna elintézni sem ma nem tellene elintézni, mert ha a képviselő úr venné azt a fáradságot és elolvasná azt a köz­leményt, amelynek alapján kérik ki Farkas képviselőtársamat, akkor láthatná, hogy tulaj­donképpen 1 anakronizmus ma arról beszélni, ami ebben a cikkben van és anakronizmus en­nek alapján kérni a képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését. Méltóztassék figyelemmel kísérni, miről van szó ebben a közleményben. 1930 december 21-én, közvetlenül a karácsony előtti napokban beszámolót tant az ország addigi állapotáról és rettentő betegségek tüneteit állapítja meg és sorolja fel az inkriminált közlemény. Utal ez a közlemény a népjóléti panamákra, amelyek abban az időbeni pattantak ki és amelyekről ma már beszél a mentelmi bizottság- tegnap ho­zott határozata, az a nyilatkozat, amelyet a mentelmi bizottság előadója a lapok részére is tett. Most már olyan terjedelemben jelennek meg a panamák, a korrupciók, a fertőnek olyan nagy tömegét tudtá,k már felderíteni, amelyek­ről akkor, amikor 1930 december 21-én a köz­lenuéinyj megjelent, még halvány sejtelmünk sem volt. Fantáziánk sem szárnyalt még any­nyira, — pedig sok mindenről tudtunk már ak­kor is hallomás alapján, — mint amilyen nagy botrányokkal a valódi [helyzet ma már meg­ismertet bennünket. Ezt közli ez a közlemény és foglalkozik Bethlen István miniszterelnök­nek — mert hiszen azóta már két kormány is kimiult — azzal a nyilatkozatával, hogy a nép­jóléti minisztériumban tulajdonképpen miem is történt semmi lényeges. Nem hűtlen kezelés, hanem szabálytalan pénzkezelés történt. Oly­képpen igyekezett a naiv miniszterelnök ezt bejelenteni a t. Háznak és az ország közvéle­ményének a figyelmét olyképpen igyekezett 23. ülése 1932 november 8-án, kedden. 197 eltéríteni ettől a kis panamabotránytól, hogy tulajdoniképpen szabálytalan, fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény történt a népjóléti minisztériumban. Ma pedig, ehelyett azt lát­juk, hogy mihelyt az ügyészség beavatkozott, egészen más tényeket állapított meg, és re­mélhetőleg, majd látni fogjuk, a bírói tárgyalás alkalmával, hogy még sokkal több van annál is, amié az előadó úr, illetve a mentelmi bizott­ság javaslatával eddig felderítettelek lehet tekinteni. Szól továbbá ez a körülmény a betegségek­nek azokról su további tüneteiről, amelyek fennállanak, szól a fővárosi választások szeny­nyes szelvény-csatájáról, szól a kartellek vis­szaéléseiről és a kartellbarát intézkedésekről, szól az agráriusok helyzetéről, amelyen a kor­mány igyekezett segíteni, de amely segítés egyenlő volt a semmivel, és szól továbbá a TESz intézkedéseiről. Ezzel kapcsolatosan me­gint visszanyúlok a múltra és visszaemlékez­tetem képviselőtársaimat az 1930-as esemé­nyekre, amikor a fővárosi választások idején a Magyarság jónak látta különféle hamisítvá­nyokkal megtéveszteni az ország közvélemé nyét, vagy legalább is azt a oélt szolgálni hogy különféle hamisítványokkal a fővárosi közönséget a választások szempontjából befo­lyásolja. Szó] továbbá ez a közlemény arról a nyilatkozatról, amelyet gróf Bethlen István akkori miniszterelnök tett a Társadalmi Egye­sületek Szövetsége küldöttségének, amely meg­jelent nála. Bár a miniszterelnök úr és a TESz küldöttségének minden tagja meg vOlt^ győ­ződve arról, hogy hamisítványokról (Büehier József: Alávalóságokról!) van szó, és hogy a Magyarság hamisítványokat közölt, mégis azt kérte ez a küldöttség, hogy a szociáldemokrata­párt ellen bűnvádi eljárás induljon meg és akkor gróf Bethlen István, akkori miniszter­elnök ennek a küldöttségnek szokott nyegle­ségével válaszolt. (Felkiáltások a jobboldalon: Mivelf!) Elnök: A képviselő urat ezért a kijelenté­séért rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy a sértésektől tartózkodjék. A képviselő úrnak van joga beszélni, de nincs joga a házszabá­lyok szerint másokkal szemben sértést elkö­vetni, ihi'lírl«? Györki Imre: Ügy érzem, hogy Bethlen István tényeivel szemben a nyegle szó egy­általában nem sértő. Elnök: A képviselő úr ízlése szerint talán nem, de ennek elbírálása az elnökre tartozik. Györki Imre: Ha azokról a pénzügyi gesz­tusokról, melyeket láttunk és amelyeket, ha egy vállalat vezetője elkövetett volna, már ré­gen a gyűjtőfogházban, vagy a szegedi Csil 1 lag-börtönben lenne a helye, egy képviselő' azt mondja, hogy nyegleség, akkor azt hiszem, még nagyon keveset és nagyon enyhe kritikát mondott az akkori miniszterelnök tényeivel szemben. Elnök: A képviselő urat újra figyelmezte­tem, hogy az elnökkel ne bocsátkozzék vitába. Különben most már tessék befejezni beszédét. (Propper Sándor: Meg van cáfolva Bethlen! — Zaj.) Tessék a képviselő úrnak csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek! Györki Imre: Ez előtt a küldöttség előtt azt a kijelentést tette Bethlen István, hogy majd lesz ügyész és majd 1 gondoskodni fog az ügy kivizsgálásáról. Azonban maga^ is tisztá­ban volt azzal, hogy nem lesz ügyész, tisztá­ban volt azzal, hogy hamisítvány okról van szó

Next

/
Oldalképek
Tartalom