Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-123
Az országgyűlés képviselőházának 1 Elismerem, hogy ebben az évben, úgylátszik, ezzel a, gyakorlattal a Ház elnöksége szakított. A törvény világos rendelkezésével szemben azonban nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a magam részéről törvényesnek, helyesnek fogadjam el és él bennem az az aggodalom, hogy petíció esetében ilyen súlyos jogsértéssel kitűzött választást a közigazgatási bíróság meg fog: semmisíteni, vagy legalább is fennáll annak a jogi lehetősége, hogy megsemmisítse. Miért, t. Házi Mert ha egyszer a törvény fix határidőket, minimális határidőiket állapít meg a választással kapcsolatban, ezek a minimális (határidők a választás szabadságának és tisztaságának védelmet jelentik és ezeknek a határidőknek megrövidítése felfogásom szerint a választás érvényességére is kihathat. Ebből a szempontból is aggodalmasnak tartom tehát ezt az új gyakorlatot és nem vagyok abban a helyzetben, hogy ehhez hozzájárulják. Amit végül az igen t. elnök úr miond, hogy ő a legutóbbi időben hasonló eljárása esetében utólag bejelentette a Háznak a tett intézkedését s a Ház azt nem kifogásolta és ezzel a kérdés alkotmányjogilag el van intézve és ami azt a továbbmenő argumentumát illeti, hogy a Ház szuverén, tehát ilyen új gyakorlatot inaugurálhat, ezt legnagyobb sajnálatomra nem tudom magamévá tenni. A Ház szuverenitásának határa a meghozott törvények korlátja. (Ügy van! balfelől.) A Ház végre a törvényhozásnak csak egyik faktora; nem lehet tehát felállítani olyan tételt, hogy ott, ahol a törvény világosan rendelkezik, a t. Ház akár kifejezetten, akár hallgatólag ezeket a törvényes korlátozásokat gyakorlattal keresztül tudja törni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ez veszedelmes precedens is volna. Az az intézkedés, hogy a törvény az időközi választásnál házhatárózatot követel, nyilvánvalólag két elgondolásból eredt. Az egyik elgondolás az, hogy bizonyos nyilvános cenzúra alá akarja venni az időközi választás jogosultságát és azt nem bízhatj Ház elnökére és nem bízhatja rá a közigazgatási hatóságokra. Igenis, szükséges tehát a Ház határozata. A másik indok pedig az, hogy éppen ehhez a házhatározatho'3 fix dátumokat, meghatározott időpontot köt a további lépések megtétele tekintetében és úgy, amint az előbb bátor voltam reáutalni, ezzel a rendelkezéssel a választás szabadságát, a választás tisztaságát, az agitációnak egyenlő mértékben való lehetőségét kívánja biztosítani. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mindezek alapján nem tudom a házelnök úr bejelentését tudomásul venni és igen kérem a t. Házat és kérem az elnötk urat is, méltóztassék konsziderálni ezt a kérdést, méltóztassék az esetleges sérelem reparálása iránt intézkedni, mert nem lehet érdekünk, hogy a Házat egy a törvény rendelkezésével szemben álló gyakorlatba vigyük bele és nem lehet érdekünk, hogy az időiközben lefolytatott választások jogalapjába kétséget vigyünk bele a jövő szempontjából. (Ügy van! Ügy van! balfelől) Elnök: T. Képviselőház! Pár szóval reflektálni kívánok a képviselő úr felszólalására. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt elismeréssel veszem tudomásul azt, hogy a képviselő^ úr teljesen objektív és jogászi szempontból tárgyalta a kérdést; mindenféle párt- és személyes motívumokai mellőzött felszólalásában. (Helyeslés). ?. ülése 1932 november 8-án, kedden. 193 Intézkedésemben engem is ezek a szempontok vezettek. Itt a képviselő úr között és közöttem a következő különbség van. Nevezetesen teljesen úgy van az, amint a képviselő úr mondja, hogy tudniillik a központi választmánynak a Ház határozatának vételétől kezdve kell megtennie az intézkedéseket. Meg kell azonban állapítanom azt, hogy a Ház ilyen határozatot soha nem küldött egyetlenegy központi választmánynak sem. (Rassay Károly: A belügyminiszternek!) A Ház soha ilyen határozatot nem küldött. A képviselő úr között és közöttem a küüönbség' továbbá ott van, hogy a képviselő úr abban a felfogásban van, — megengedem a szigorú jog szempontjából, hogy ez a felfogás indokolt — hogy — amint a törvény mondja «.a Ház határozatának vétele után intézkedik a központi választmány». De megtörténhet az az eset, ami a Ház üléseinek szünetelése miatt most is megtörtént két mandátumra vonatkozólag» mert hiszen nem tisztán a székesfeihéirvári mandátum tekintetébenintézkedtem, hanem a lengyeltóti ós ezt megelőzőiéig a többi mandátumokra nézve ugyanígy intézkedtem. Amint a képviselő úr volt szíves lojálisán előadni, intézkedéseimet a Háznak a régebbi esetekben is mindig 'bejelentettem, s a Ház ezt tudomásul vette. Amikor a Ház tanácskozása szünetel, ez kétféleképpen történhetik. Egyik esetben az államfő elhatározása folytán. Ha az államfő elhatározása folytán a Ház tanácskozása szünetel, a házszabályok szerint a Ház elnöke nem is 'hívhatja, öszsze a Házat. A képviselő úrnak a szigorú jog alapján álló okoskodásából az következik, hogy minden egyes esetben, ha valamely mandátum üresedésbe kerül, a Ház elnötke köteles a Ház határozatát kieszközölni és ezt elküldeni a központi választmánynak. így értettem a képviselő úr felszólalását. (Rassay Károly: Kivéve a felhatalmazást!) Ez arra vezetne, hogy ha hoszszabb időn keresztül, hónapokon keresztül szünetelne a Ház, ~ amely idő alatt különböző okoknál fogva természetesen igen sok mandátum megüresedhetiik — akkor a Képviselőház elnökének ezt a niagy organizációt minden egyes esetben mozgósítania kellene, össze kellene hívnia a Házat és bejelentenie az üresedéseket. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És aztán? Ez a dolga!) Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólni! (Kabók Lajos: Minek akkor képviselő, ha nines ülés? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagyon kérem a képviselő urakat, méltóztassanak ezt a kérdést tisztán jogi sízempontból nézni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Kabók Lajos: Nincs más dolga a Képviselőháznak, csak ülésezni!) A képviselő úr kötelesséige pedig a házszabályok sízerint az volna, hogy ne szóljon közbe. Méltóztassék csendben maradni és ne tessék zavarni engem gondolatmeneteimben. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A képviselő úrnak a szigorú jog szempontjából való felfogása szerint a Házat a Ház elnöke minden egyes esetben össze kell hogy hívja, valahányszor valamelyik kerület mandátuma megüresedik. Már pedig rámutattam, hogy abbian az esetben, ha a Ház tanácskozása az államfő rendelkezése, folytán szünetel, a Ház elnöke a Házat a fennálló alkotmány és törvények szerint nem hívhatja össze. Mire vezetne tehát ez? Arra vezetne, —• ha ezt a kérdést végigvisszük a summum ius alapján — hogy ilyen hosszú idő alatt, mondjuk a hónapokig tartó nyári szünetek alatt, amikor a Ház saját elhatározásából is el van napolva hónapokon keresztül, vagy nem lehetne betölteni iaz időközben megüresedett mandátumot, vagy pedig 28*
