Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-108

160 Az országgyűlés képviselőházának 1 úr negyedik számú interpellációja, amelyet írásban nyújtott be az összkormányhoz az Olaszországba való állítólagos búzakivitelünk tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Herezegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció a kormányhoz. Debrecenben az Egységespárt vezetősége a törvényhatósági közgyűlésen javaslatot nyújtott be és fogadott el a kormány pénzügyi politikájával szemben. A javaslat^ egyik megindokolója Ruffy Vargha Kálmán, az egységespárt elnöke és az egységespárt pótképviselője, a közgyűlésen azt a kijelentést tette^ hogy Bethlen István grófnak sikerült megállapodást létesíteni Grandival, Olaszország pénzügyminiszterével, melyszerint az idén 6 millió mázsa búzát visz ki Olaszország tőlünk. Nincs okom nevezettnek a kijelentésében kételkedni, ennélfogva én — mivel ez a kijelentés Bethlen István grófnak Debrecenben tett látogatása után történt és Bethlen István gróf belső embere terjesztette a törvényhatósági közgyűlés elé, — tisztelettel kérem a kormányt, szíveskedjék tájékoztatni, hogy ez az Olaszországba való búzakivitel mikor fog megtörténni, melyek ennek a kivitelnek a feltételei, mert nyilvánvaló ezek után hogy Bethlen István volt miniszterelnök úr a kormány megbízásából teljesítette Olaszországban ezt a közvetítést. — Hegymegi Kiss Pál s. k.» Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Büchler József képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz intézett interpellációja a revíziós propaganda diszkreditálása tárgyálban. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció a belügyminiszterhez a revíziós propaganda diszkreditálása tárgyában. Van-e tudomása a miniszter^ úrnak arról, hogy Kiszombor község elöljárósága revíziós propaganda céljaira 800 pengőt utalványozott ki Urmánczy Nándornak, illetve megbízottjának, Körmendy Horváth Józsefnek? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Urmánczy Nándor ós Körmendy Horváth József a saját céljaikra fordították? Hajlandó-e a miniszter úr Kiszombor község elöljárósága ellen a vizsgálatot megindítani a községi vagyon hűtlen kezelése miatt? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy Urmánczy Nándor és Körmendi Horváth József a revíziós propagandát diszkreditáló, egyéni érdekeiket szolgáló és jogtalan vagyoni haszon szerzésére alkalmas tevékenységüket a revíziós propaganda ürügye alatt ne folytathassák, miután ennek a mozgalomnak^ ilyen tevékenységgel helyrehozhatatlanul súlyosan ártanak? Hajlandó-e a miniszter úr az igazságügyminisztériumiban érdeklődni, hogy miért és milyen indokok alapján szüntette meg a szegedi királyi ügyészség Urmánczy Nándor és Körmendi Horváth József ellen feljelentés alapján csalás bűntette miatt megindított nyomozást 1756—1930. k. ü. szám alatt? — Budapest, 1932. június 9. — Büchler József s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj a jobboldalon.) A jobboldali képviselő urakat kérem, foglaljanak helyet és maradjanak csendben. Büchler József: T. Képviselőház! Az imént lefolyt eseményeknek hatása alatt nagyon ne08. ülése 19$ £ június £2-én, szerdán. héz arról a kérdésről beszélnem, amelyet interpellációm során érinteni akarok. Interpellációmba ugyanis be akartam kapcsolni a revízió kérdését, de igen nehéz erről szólnom akkor, amikor azt látja az emiber, hogy nap mint nap azokat, akiknek más a politikai meggyőződésük, mint a hatalmon levőké, nemcsak közigazgatási eszközökkel, hanem csendőri brutalitással akarják arra kényszeríteni, hogy valljanak más politikai meggyőződést és mondjanak le arról, hogy az egyik, vagy a másik ellenzéki párthoz tartozzanak. Ilyen atmoszférában beszélni arról, hogy mi vezet engem és mi vezeti pártunkat akkor, amikor ezt az interpellációt bejegyeztük és elmondjuk, valóban igen kínos, de mégis megkísérlem, hogy beszéljek róla, mert az a véleményem, hogy akármennyire kínos is ez most, akármennyire kényes is a téma, elő kell adnom, mert közügy, mert a nyilvánosság elé kívánkozik. Szerény véleményem szerint a nyilvánosság a legjobb ellenszere annak, hogyha valahol valami betegség üti fel a fejét a közélet terén. ' r A trianoni békeszerződés megváltoztatásáért folyó küzdelemben tulajdonképpen a magyar nép szabadságharca foglaltatik. Ennek a harcnak a mi megítélésünk szerint, tisztának kell lennie, ehhez a harchoz nem férhet hozzá semmiféle szenny, semmiféle piszok, méltónak kell lennie a küzdelemnek ahhoz a célhoz, amelyet elérni akar. (Gr. Apponyi György: Nem szabad belőle

r

üzletet csinálni!) Ha valamely célt az egész és osztatlan nemzet, az egész nép tűz maga elé, az mindig sikerül, de megosztódik abban a pillanatban egy nemzet, egy nép, amely pillanatban ilyen eszközökkel akarják — hogy úgy mondjam — közös nevezőre hozni, egy meggyőződésre hozni az egész nemzetet, amilyen eszközökről itt ma Szeder képviselőtársam beszélt. Egy reviziós harc lehet kétféle: egy pozitív, becsületes és békés propaganda a trianoni békediktátum ellen, a másik pedig az, amit a franciák csináltak annakidején, az 1870. évi háborúi után, hogy sohase beszéljünk arról, amire gondolunk, ennek a gondolatnak — hogy úgy mondjam — beleplántálása az emberek lelkébe. De szükséges ehhez egy lelki előfeltétel: az igazi nemzeti akarat kifejezése, szükséges az egész magyar nép osztatlan akarata, a belső gátlások leküzdése és pedig az, hogy jogokban legyen tökéletes egyenlőség. Ezt az egyenlőséget a választójogban és annak titkos gyakorlásában látjuk. Amikor azt látom, hogy a parlamentben minden oldalról immár kezdenek arról beszélni, már az egységespárt oldaláról is többször elhangzott, hogy ők is akarják a választójogi titkosságot, a kereszténypárt oldaláról is ezt halljuk, hogy ne beszéljek az ellenzéki oldalról, amely őszintén és komolyan akarja a választójog titkosságának gyakorlását és a választójogi reformtörvényjavaslat benyújtását: akkor azt kell hinnünk, hogy ha most már a kormány is állandóan hangoztatja azt, hogy kell egy ilyen lelki előfeltétele az igazi nemzeti akarat kifejezésének, úgy valamely magasabb helyről akadályozzák azt meg, hogy a választójogra vonatkozó törvénytervezetet benyújtsák és nem akarják a legfelsőbb helyen ezt megérteni, s a magyar páriamentnek tudomásul kell vennie azt, hogy a választójogi reformnak ellenzője a legfelsőbb helyen van. T. Ház! A revizióért való harcnak ez az egy előfeltétele. Es ha a revizióért való harc-