Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

86 Az országgyűlés képviselőházának 106. ülése 1932 június 17-én, pénteken. vaslatával és a bizottság javaslatához fűzött indokolással, illetőleg az abban közölt melléklettel szemben — amely megállapítja, hogy a Képviselőház tagjai közül a köztisztviselők száma ezidőszerint 57 — tényleges statisztikát és helyes statisztikai képet akarunk nyerni, akkor megállapíthatjuk, hogy a 245 kép vise' ő közül a köztisztviselők száma ezidőszerint nem 57, hanem 113. (Jánossy Gábor: A választók bizalmából! — Farkas István: Már a statisztikában is csalnak'! — Jánossy Gábor: Dehogy csalnak!) Ha az egyik oldalon figyelembe veszszük, hogy 135 képviselő ül 470 igazgatóságban, a másik oldalon pedig figyelembe vesszük, hogy 245 képviselő k'özül 113 köztisztviselő, akik igenis a kormánytól függő helyzetben vannak, akkor megállapíthatjuk, hogy az öszszeférhetlenségi törvényre sürgős szükség volt. (Kiss István: Túri Béla ezért fogadta el és üdvözölte a törvényjavaslatot!) Mármost a második kérdésre kell válaszolnom, mégpedig arra, hogy ez a törvényjavaslat az 1901 : XXIV. tc.-kel szemben hatékonyabb, szigorúbb, erősebb intézkedéseket tartalmaz-e, igen vagy sem? Ebben a tekintetben teljes mértékben aláírom azt az álláspontot, amelyet azok a képviselőtársaim tettek és tesznek magukévá, akik azt mondják, hogy ennek a törvényjavaslatnak szigorításáról és szigorú intézkedéseiről beszélni egyáltalában nem lehet, ellenben igenis, ^ meg lehet állapítani, hogy ez a törvényjavaslat legalizálja azokat az összeférhetlenségi eseteket, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amelyek a múltban talán látszólag fennállottak, de az ezidőszerint érvényben levő törvény mellett azokat a bizonyos mértékig tűrt dolgoknak lehet tekinteni Megállapítható tehát, ha szigorúan ennek a törvényjavaslatnak rendelkezéseit vesszük figyelembe, ha annak hézagos, ellentmondó intézkedéseit tudomásul vesszük, hogy tulajdonképpen csak két intézkedés lesz, amelyek mindenféle zavaró momentum nélkül átmennek az életbe, ezek pedig: egyrészt a törvényjavaslat- > nak 9

; §-a, amely a szerkesztő jogának megvonására vonatkozik, (Farkas István: Ezért csinálták az egészet!) másrészt pedig a'26. §, az úgynevezett méltatlansági szakasz. (Propper Sándor: A 9. § a gerince az egésznek! — Farkas István: Politikum ez is! Osztálygyűlölet dühöng benne!) Mi, akik benne voltunk a bizottságban, azt láttuk már... (Zsitvay Tibor igazsáffügyminiszter: Mindenkire vonatkozik! — Farkas István: Bizony, csúnya osztálygyűlölet ez. amit törvényben kodifikálunk! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: En reám ezt még soha sem fogták és nem is hiszi el senki! Nem kap olyan népgyűlést, amelyen egy ember elhinné ezt rólam!) ...a bizottsági tárgyalás során is és azért nem volt semmiféle meg- ; lepetés reánk nézve az, hogy a bizottság összetétele folytán még ezen az enyhe javaslaton is olyan módosítások történtek, amelyek még az eredeti ^javaslatot is kivetkőztették abból a formából, amelyben a miniszter úr azt beterjesztette. Ezért helyezkedtünk mi. szociáldemokrata, bizottsági tagok arra az álláspontra, hogy az összeférhetlenségi törvényjavaslatot meg kell előzniök más olyan rendelkezéseknek, amelyeknek életbeléptetése előtt maga az összeférhetlenségi törvény az égvilágon semmiféle jelentőséggel nem bír. Azért, hogy ennek a felfogásunknak ezidő- , szerint és ezúttal is hangot adjunk, határozati ' javaslatot terjesztek be, amely a következőket tartalmazza. (Olvassa): «Mondja ki a Képviselőház, hogy mindaddig, amíg a nyilt képviselőválasztási rendszer érvényben van, amíg a mai ajánlási rendszer fennáll, amíg a közigazgatási befolyásolás lehetséges, amíg a választási visszaélések meg nem toroltatnak, az összeférhetlenségről érdemben beszélni céltalan és meddő erőlködés. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Utasítsa a Képviselőház .a kormányt, hogy egy hónapon belül nyújtsa be és tárgyaltassa le az általános titkos választói jogosultságot szabályozó törvényjavaslatot, abban intézményesen biztosítsa a választások tisztaságát s szabályozza az ajánlási rendszert. Kimondja a Képviselőház, hogy a köizélet tisztasága szempontjából legnagyobb biztosítéknak tekinti a közszabadságok — és ezek között is elsősorban a sajtószabadság — intézményes biztosítását, s evégből szükségesnek tartja a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletek hatályon kívül helyezését, továbbá az egyesülés és gyülekezés szabadságának biztosítását.» (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azért tartjuk szükségesnek ennek a határozati javaslatnak benyújtását és az ebben lefektetett elveknek törve nybeiktatá\sát, mert úgy érezzük, hogy mindaddig, amíg a mai választójogi rendszer van érvényben, amíg itt nyilt szavazás alapján ülhetnek benn a képviselők, képviselői ö&szeferhetlensleg'roil komolyan beszélni nem lehet. Nem lehet beszélni öszr szeférhetlenségről olyan képviselőházban, ahol a képviselők tekintélyes része nem a válasz tók szabad akaratából foglalja el helyét a törvényhozótestületben, hanem kinevezéstől, a kormány kinevezésétől, a kormány kijelölésétől, a közigazgatási hatalomnak melléállásától és apparátusának megmozdulásától függ a megválasztása. Amikor azt kellett látnunk, hogy a választások alkalmával a legféktelenebb erőszakoskodások indultak meg és tör téntek az egységespárti képviselők részére és mellett, akkor ne mondja senki, hogy azokat a képviselőket, akik mandátumukat nem a választóktól, hanem a közigazgatástól kapták, függetleneknek lehet tekinteni, akik szabad akaratukat és szabad véleményüket tudják és merik itt a Képviselőházban nyilvánítani. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyanez az álláspontunk a köztisztviselőkre vonatkozóan is. A köztisztviselőkre vonatkozóan a 3., 4. és 5. § rendelkezést tartalmaz és a miniszter úr is és előttem szólott Túri Béla képviselőtársam is igyekezett úgy feltüntetni a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezést, mintha bizonyos szigorítást tartalmazna az eddigi állapottal szemben, holott ha megnézzük a törvényjavaslat rendelkezéseit, akkor meg lehet állapítani, hogy szigorúságról, szigorításról ebben a vonatkozásban egyáltalában beszélni nem lehet. Méltóztassék megnézni a törvényjavaslat 3. és 5. §-ait és akkor megállapíthatják, hogy más módon, más szavakkal, de legalizálja azt a tarthatatlan állapotot, amely eddig is megvolt. Eddig is a? volt a helyzet, hogy a köztisztviselő, ha bejött a Képviselőházba, képviselőségének megszűnése után visszamehetett megint és elfoglalhatta régi hivatalát. Ebben a. tekintetben bizonyos megszorítást tartalmaz a törvényjavaslat 3.^ §-a és disztingvál .abban a tekintetben, vájjon olyan szolgálati idővel rendelkezett-e képviselősége előtt, amelynek alapján megszerezte a nyugdíjra való jogosultságát, igen vagy sem. Ha rendelkezett, ak'kor e tör-