Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. dig a Közigazgatási Bíróságihoz kerülnének ezek az ügyek. Nem áll meg az a megállapítás, hogy ezzel a törvényhozás lemondana bizonyos jogáról és ez a lemondás erkölcsi presztízsveszteséget jelentente. Nem jelentene, mert éppen fordítva áll a dolog. Erköcsi presztízs szempontjából ez nem lehet irányadó, mert hiszen a képviselőválasztások elbírálását is áttettük már a Közigazgatási Bírósághoz és nem érzi senki, hogy itt a törvényhozás presztízséről mondott volna le, nem érzi senki, hogy itt a Képviselőház presztízse csorbát szenvedett volna, sőt állítom, hogy ilyen bizonyos politikai vonatkozású kérdésekben, amelyekben felmerülhet az, hogy a politika dönthet, igenis helyes, ha ettől a kifejezetten, ex offo nem politikamentes Képviselőháztól távol tartjuk az ilyen ügyek elintézését és olyan helyre visszük, ahol politikával nem foglalkozhatnak. Ezért helyeselném, ha ezekben az ügyekben a Közigazgatási Bíróság, vagy pedig a Kúria járna el. Meg kell állapítanom, hogy ez esetben igenis, a Képviselőház presztizse csak emelkednék, mert távol fogja magát tartani minden olyan esetleges politikai megítéléstől, vagy részrehajlástól, aminek most, sajnos, még mindig ki vagyunk téve. T. Ház! En ezt a törvényjavaslatot pártállásomnál fogva nem fogadom el, megjegyzem azonban, hogy a legnagyobb készséggel állunk az igazságügyminiszter úr mellé minden olyan módosítást illetőleg, amely ezt a kérdést megszigorítja, és lehetetlenné teszi azokat az ügyeket, amelyeket most bátor voltam a miniszter úr elé hozni. Amennyiben ezek a kérdések a legkisebb mértékig is megszigoríttatnak, a legnagyobb bizalommal és a legnagyobb készséggel állunk a miniszter úr mellé, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy ebből a törvényből élő valóság legyen, mert ebben látjuk a jövő parlamentarizmusának és a közéleti tisztességnek egyetlen orvosságátCsak arra kérem a miniszter urat, hogy igenis hozzon^ ide módosító javaslatokat, főkép az ugyvédszakaszra vonatkozólag, amelyet, sajnos, a miniszter úr távollétében kellett felhoznom, amelyet illetően hivatkoztam külföldi példákra, mert minden parlament összeférhetlenségi törvényében van ügyvédszakasz, amely ezt a kérdést szabályozza. Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy ilyen módosító t javaslatokkal méltóztassék jönni. Egyébként sajnos, pártállásomnál fogva ezt a törvényjavaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — östör József szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr felszólalni? • östör József: Személyes kérdés címén. Elnök: A 143. § a) pontja alapján a szó a képviselő urat megilleti. östör József: T. Képviselőház! Csak néhány szóval akarok válaszolni azokra, amiket a képviselő úr igénytelen személyemmel kapcsolatban két ügyre vonatkozóan itt felhozott. Én Lónyay hercegnéik és nejének, Stefánia kir. hercegnőnek képviselőségem előtt és attól kezdve körülbelül 10 éven keresztül jogtanácsosa voltam összes magyarországi ügyeire vonatkozóan és e minőségemből kifolyólag minden néven nevezendő különböző ügyeiket vittem a legkülönbözőbb bíróságokon, amelyeknél a törvény alapján jogom volt eljárni. Méltóztatik nagyon jól tudni az 1920. évi XXXV. tcikkből, hogy a földbirtokrendező ülése 1932 június 17-én, pénteken. 77 bíróság egy bírósági szervezet volt, és a bírósági szervezetnél az ügyvédek szereplése, tárgyalási szabadsága az ügyvédi rendtartás értelmében meg volt engedve. Ennek folytán tökéletesen és teljesen a törvényes keretekhez tartottam magamat és azt hiszem, ezt a képviselő úr is elismeri. (Andaházi-Kasnya Béla: Nem is vonom kétségbe!) Annál jobb, ha nem is méltóztatik kétségbevonni. (Andaházi-Kasnya Béla: Csak nem tartom összeegyeztethetőnek!) Ha a törvény összeegyeztethetőnek ' tartja, hogy független bíróságnál az ügyvéd eljárhasson, akkor a t. képviselő úr felfogása mindenesetre merőben különbözik nemcsak a javaslattól, hanem a jelenlegi törvényes helyzettől is, és bizonyára egyedül fog állani ezzel nemcsak Magyarországon, hanem a világ más részeiben is. A másik kis ügy, amelyre méltóztatott célozni, a következő: Méltóztatik tudni, hogy én Sopronban tartom ügyvédi irodámat. (Andaházi-Kasnya Béla: Igen.) Méltóztatik tudni, mert látom, hogy a képviselő úr érdeklődik személyes ügyeim iránt, hogy 32 év óta tartottam ügyvédi irodát és hogy főleg birtokügyletekkel foglalkozik irodám. Ott különböző földbirtokosoknak és uradalmaknak vagyok, voltam és talán leszek az ügyésze és jogtanácsosa, szóval, speciálisan ezekkel a kérdésekkel foglalkozom. Sopron vármegye Csapod községében haszonbérleti dologról volt szó, arról nevezetesen, hogy egy haszonbérleti jogviszony Esterházy herceg és egy Beck Salamon nevű bérlő között jóváhagyassék-e vagy sem. Minthogy ezt a dolgot nem intézték el megfelelő gyorsan, ennek folytán megelőzően megkérdeztem a hercegi jószágigazgatót, Szolnoky Dezső urat, vájjon a hercegi uradalom akarja-e és kívánja-e ezzel megkötni a haszonbérleti szerződést: A válasz igenlő volt. Ebbe az ügybe belekapcsolódtam rövid időre, (Andaházi-Kasnya Béla: Itt az összeférhetlenség!) azonban közben arról nyertem tudomást — hogy erre a csapodi bérletre kisgazdák is igényt tartanak. Ebben a pillanatban én az ügytől visszaléptem. (AndaháziKasnya Béla: A minisztérium tiltotta el.) Ez nem igaz! Erről a kerület képviselőjét, Ötvös Lajos képviselő urat is értesítettem. Ezután nekem az ügyhöz semmi közöm nem volt. Nagyon sajnálom, amit később más oldalról hallottam, hogy ez a dolog azután ennek ellenére nem úgy fejeződött be, mint ahogy szerették volna és pedig azért nem, mert a bérletet részben megkapták ugyan ezek a kisgazdák, de attól részben meg visszaléptek. Ehhez azonban semmi közöm nem volt. Mindössze ezt akartam a t. képviselő úrnak kijelentéseire felvilágosításként elmondani. (Andaházi-Kasnya Béla szólásra jelentkezik.) Elnök: A képviselő úr milyen címen óhajt beszélni? Andaházi-Kasnya Béla: Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök: Tessék! Andaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! Tartozom a képviselő úrnak először is kijelenteni, hogy ha én a képviselő úr eljárását kifejezetten nyílt összeférhetlenségi esetnek tartottam volna, már előzőleg felálltam volna itt és összeférhetlenségi bejelentést tettem volna. (Östör József: De félreérthetik!) Éppen bizonyítani akarom azonban, mennyire fontos, hogy rendeztessék az ügyvédképviselők szerepe, mert igenis, megint csak azt tudom felhozni az igen t. képviselő úrnak, hogy nem tar-