Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. ülése 1932 június 17-én, pénteken. 73 Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy bár az 1. bekezdés igen kitűnően megállapítja és minden tekintetben kimeríti az összeférhetleuség fogalmát a második bekezdés már azt mondja, hogy mindennek dacára, ha bármely cselekedet kimeríti is az összeférhetlenség kritériumát, de mert a taxatíve felsorolt esetek

1 között nem szerepel, az összeférhetlenség meg nem állapítható. Ez tulajdonképpen felhívás keringőre, felhívás arra, hogy valaki találjon egy olyan módot, amellyel a törvénynek ezeket a rendelkező szakaszait meg tudja kerülni. Bevallom, szükségesnek tartanám, hogy ez a második pont kivétessék a törvényjavaslatból, mert lehetetlenség, hogy a gyakorlatban ne adódjék olyan helyzet, amikor kétséget kizáróan megállapítható lesz valamely képviselő összeférhetlensége, minthogy azonban ez a taxatíve felsorolt esetek között nem szerepel, a felhozott okoknál fogva nem indítható ellene eljárás. Ami pedig a tisztviselői összeférhetlenségre vonatkozó szakaszokat illeti, itt el kell ismernem, hogy ezekben van szigorítás is, de van enyhítés is, sőt merem állítani, hogy az enyhítés közelebb áll ahhoz a szóhoz, amelyet nem szeretnék szívesen kimondani, hogy tudniillik itt bizonyos immoralitásra vezető lehetőség is van. Az a módosítás, amely a 2. § c) pontjában olvasható, hogy (olvassa): «ha a választókerület területén működése legalább három hónappal a választás napja előtt végleges felmentéssel megszűnt», expressis verbis igen helyesen meghatározza a dolgokat, míg a megelőző javaslatban meglehetősen labilis volt, vájjon ez nem vonatkoztatható-e a szabadságolásra is, tehát tág tere nyílott a magyarázatnak, minthogy az előbbi szövegezés nem juttatta világosan kifejezésre azt az intenciót, amelyet ez a rendelkezés szolgálni kíván. Ugyanakkor azonban mit mond a tisztviselőképviselőkről szóló 5. § 1. bekezdése, amely arról szól, hogy képviselőt nem lehet alkalmazni semmiféle közszolgálati hivatalra vagy állásra képviselői megbízatásának tartama alatt és annak megszűntétől számított egy éven belül. Kimondja azt is, hogy egész más eset, ha a képviselővé választás miatt nyugdíjazott tisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat vesznek viszsza a közszolgálatba. Szóval ez azt jelenti, hogy a^ nyugdíjazott tisztviselőt az egy évi korlátozástól eltekintve, bármikor visszaveheti a kormány. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Bevallom, ezt a rendelkezést igen aggályosnak tartom. Mert a múltban bárki nyugodtan megtehette azt, hogy, ha az volt az álláspontja, ellenzékbe ment vagy igen hevesen hadakozhatott a kormánnyal szemben, mert tudta, hogy biztosított joga van ahhoz, hogy visszamehessen állásába, (Gáspárdy Elemér: Nem volt!) most még ez az eset sem áll fenn, mert most csak abban az esetben veszik vissza, ha bármely oknál fogva konveniál. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, ez csak egy szuppozició, ezt nem szabad még csak fel sem tennem, de végeredményben egy törvénynek olyannak kell lennie, hogy az igazságot szolgálja és miután van egy mód és lehetőség arra, hogy ezen a paragrafuson belül az úgynevezett gutgesinnt-eket honorálhassák, én ezt egy kissé aggályosnak tartom. Ezek után ugyanis egészen kétségtelennek látszik, hogy az képviselő, aki a kormányzati rendszerrel erős küzdelmet folytat, vajmi kevés reménnyel fordulhat a kormányhoz, hogy helyezzék vissza esetleg az állásába. (Györki Imre: Ott van Kiss Meny us! Egy évig lógatták! Belepett az egységespártba, akkor visszahelyezték! Addig nem, míg be nem lépett!) Arról nem is 'beszélek, hogy a tisztviselői kérdésben — be kell vallanom — teljes egészében egy nézetet vallok Rassay Károly t. képviselőtársammal, aki az egyetemi tanárok ősszeferhetlenségét hangoztatta, (Gáspárdy Elemér: Fizikailag!) mert az kétségtelen, hogy az egyetemi tanárok felett a miniszter felügyeleti jogot gyakorol, tehát kétségtelen az a függőhelyzet, amelyben az egyetemi tanárok a miniszterrel szemben vannak. Kétségtelen az is-, hogy minden tekintetben tartoznak az egyetemi tanárok keresztülvinni a miniszter rendelkezéseit, sőt erre éppen az a példa, amit Dési Géza képviselőtársunk volt szíves felemlíteni, aki előhozta, hogy egyik orvosprofesszort kinevezték egyetemi tanárnak, az autonómiának minden fegyverét igény bevették, hogy vele szemben megvédjék az autonómiát, mégis azt láttuk, hogy itt is megint a miniszteri akarat érvényesült, mert mindezek ellenére igenis, ott van ma az az igen tisztelt úr, — hála Istennek, én nagyon helyeslem, ez azonban más lapra tartozik — a lényeg az, hogy az autonómia nem bír érvényt szerezni akaratának a miniszteri akarattal szemben. Kétségtelen tehát, hogy a függőviszony itt is fennáll. Van azután ennek az összeférhetlenségi törvényjavaslatnak egy szakasza, amely az úgynevezett kijárásokat és a különböző összeférhetlenségeket szabályozza. Meg kell állapitanom, hogyha jelenlegi törvényjavaslat bizonyos illegalitásokat, bizonyos olyan eseteket, amelyek illegálisaknak voltak minősíthetők, egyszerűen legalizál, vagyis megállapítja, hogy míg ezek eddig kétségesek voltak, ma már nem is kétségesek. Nem is szólok arról, hogy ennek az összeférhetlenségi javaslatnak r vannak r olyan paragrafusai, amelyek kétségkívül megállapíthatóan egyenesen és kizárólag testhezálló paragrafusok, (Györki Imre: ÍTgy van!) amelyeket egyes személyekre szabtak. Dési Géza igen t. képviselőtársunk az előbb felemlítette, hogy az 1901 : XXIV. te.-ben, az eddigi összeférhetlenségi törvényben szintén voltak testhezálló paragrafusok, amelyekről azonban meg kell állapítani, (Gáspárdy Elemér: Korrigálni kellett!) hogy azt célozták, hogy valaki kizárható legyen, míg a jelenlegi testhezálló paragrafusoknak az a rendeltetésük, hogy valaki bennmaradhasson. (Ügy van! Ügy van! half elől. — Kun Béla: összeférhetlen, de benn is maradjon!) Nem akarok ezzel részletesen foglalkozni. Megállapítja itt az Okh. vezetőjére, megállapítja bizonyos bankok vezetőire, akik szerintem a leges'legnagyobb mértékben összéférhetlenek, amiben köztünk kétség nem lehet és mindennek ellenére ezeket mint kivételeket állapítja meg, hogy bár ez az állás összeférhetlen, de nem összefiérhetlen ennek és ennek a szakasznak alapján. Azonkívül látunk egy másik rendelkezést, amely a Háztól, vagy pedig az országgyűlés bármely bizottságától nyerhető megbízásban rejlik. Igen t. képviselőtársaim, meg kell állapítanom, hogy ez is testhezálló rendelkezés, ez az úgynevezett optánsrendelkezés,' (Halljuk! Halljuk!) amely a következőképen szól (olvassa): «Nem összeférhetlen az olyan megbízás, amely az országgyűléstől, annak valamely Házától, vagy bizottságától ered, vagy 11*