Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. ülése 1932 június 17-én, pénteken. 71 bálványok előtt, hanem lássuk meg a mi intézményeink erkölcsi értékét. {Élnék helyeslés. — Jánossy Gábor: Ügy van! Maradjunk itthon!) Tisztelettel kérem felszólalásom idejének 10 perccel való meghosszabbítását. (Helyeslés. — Jánossy Gábor: Miért nem egy órát kért?) Elnök: Méltóztatik a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Dési Géza: A mi elnökeink megállják az angol speakerekkel való összehasonlítást. (Györki Imre: Nana! — Jánossy Gábor: Semmi nana! — Malasits Géza: Már amelyik!) Végre a speaker is ember. Ö is pártból került ki, (Györki Imre: Ebben megegyeznek!) nem valami metafizikai, földöntúli lény az a speaker, hanem ember és minden intézménynek, minden állásnak az ember adja meg az értékét és a színvonalát. (Szeder Ferenc: De a speaker bizonyára jobb fülére is szokott hallani! — Derültség.) Minden állás súlya attól függ, hogy ki tölti be. A magyar Képviselőiház elnökeinek névsorát bátran oda lehet állítani akár az angol speakerek, akár más parlamentek elnökeinek névsora mellé. Csak felemlítem, — mert nem rossz dolog a múltban elmerülni, akkor értjük meg a jelent és akkor tudjuk helyesen elképzelni a jövendőt '— hogy ezelőtt 27 esztendővel, amikor mint fiatal képviselő ide kerültem a Házba, Justh Gyula volt a Ház elnöke és igénytelen személyemet annak ellenére, hogy halhatatlan Tisza Istvánnak voltam fanatikus katonája, mégis kinevezett az összeférhetlenségi jury-be. Bízott a képviselőben, annak ellenére, hogy^ egész világ választott el bennünket egymástól. A politikai atmoszféra abban az időben nagyon felhős és nagyon terhes volt. Ha azonban az elnök bízik a képviselőben és a képviselő bízik az elnökben, ez a kölcsönös bizalom egyúttal biztosíték a tekintetben, hogy az elnök pártatlanul fogja kijelölni a bíróságot, viszont a bíróság tagjai pártatlanul fogják keresni az igazságot. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Összefoglalva és befejezve szerény felszólalásomat, nem tehetem magamévá Rassay igen t. képviselőtársamnak azt az óhajtását, hogy a javaslatot vegyük le a napirendről, mert — úgymond — inkább semmi, mint semmiség. Ez a törvényjavaslat nem semmi és nem semmiség. (Jánossy Gábor: Nagyon is valami!) Ez a törvényjavaslat élő, eleven valami, ez a törvényjavaslat mint törvény f élni fog, lesz ereje ahhoz, hogy akaratát érvényesítse és lesz akarata arra, hogy erejét befolyásolja. Ez a törvényjavaslat arra törekszik, hogy az országgyűlés tagjainak függetlenségét biztosítsa és olyanképpen választotta meg az eszközöket, hogy el fogja érni a célját; nem Lő túl a célon, de viszont betartani azokat a határokat és korlátokat, amelyek körülbástyázzák az igazságot és az erkölcsöt. Ez a törvény hivatásának meg fog felelni. Bízom abban, hogy a magyar országgyűlés tagjai a törvényjavaslatot élettel és igazsággal fogják megtölteni és akkor majd ez az új törvény leses a Corpus Jurisnak az a gyöngye, amely metaforát Rassay Képviselő úr a régi törvényre vonatkozólag használt. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Elég fiatal; 30 év múlva erről is elmondhatja! — Jánossy Gábor: 30 év múlva ő is be fogja ismerni!) Tudjuk nagyon jól, hogy a gyöngy, ha nem viselik, elveszíti a fényét. így jár a törvény is. Elhalványul minden törvény, ha eltávolodik az élettől. (Gr. Huny ady Ferenc: Ha nem hajtják végre!) Igye^ KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. keztünk tehát arra, hogy ez a törvény közel legyen az élethez, iákkor az élet törvénye lesz. Mivel az a bizodalmam, hogy az lesz, a törvényjavaslatot pártom megtisztelő bizalma folytán meggyőződéssel elfogadom. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Andaházi-Kasnya Béla! (Zaj.) Elnök: Képviselő urak, méltóztassíanak helyeiket elfoglalni és a szónokot meghallgatni. (Jánossy Gábor: Ritkán hallani ilyen gyönyörű beszédet.) Csendet kérek képviselő urak. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, a szónok urat pedig kéretni., szíveskedjék beszédét megkezdeni. (Györki Imre: Várjunk egy kicsit, amíg rend lesz!) Andaházi-Kasnya Béla: Igen t. Képviselőház! Dési Géza képviselőtársunk igen kitűnő előadásban és a tőle megszokott szellemességgel tárgyalta a törvényjavaslatot. Előadása után meg kell állapítanom, hogy nemcsak kitűnő szónok, hanem iktünő ügyvéd is, aki jelen felszólalásában kitűnő kritikájával és éles szellemességével olyan nagyszerűen védett meg olyan dolgokat is, (Usetty Béla: Az igazságot védte meg!) amelyeket — meg kell vallanom — az ő szinte megvesztegető modorú beszéde után el kellene fogadnom, ha nem ismerném a maga valóságában

1 a törvényjavaslat eredeti szövegét. (Usetty Béla: Igazság csak egyféle van!) Az igazság csak egyféle lehet, azonban az a magyarázat, amelyet a képviselő úr laz áltála megszokott kitűnőséggel produkált, igenis alkalmas arra, hogy más világításba hozzon egyes dolgokat, mint ahogy a valóságnak tényleg meg is felelnek. A mélyen t. képviselő úr amikor szükséges volt, hivatkozott francia példákra, hivatkozott a franciák nagyszerűségére, amikor pedig az volt szükséges, hogy szembehelyezkedjék a külföldi példákkal, kijelentette, hogy ne ragaszkodjunk az idegen

1 bálványokhoz és ne állítsunk magunknak más képeket, ne igazodpunk azokhoz. Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy az igen t. képviselő úr nem minden tekintetben igyekezett jogi álláspontot elfoglalni éhben a kérdésben. Bár előre kijelentem, hogy mint nem jogász, nem vagyok hivatott arra, hogy jogászi álláspontra helyezkedijem ebben a kérdésben, mindazonáltal szükségesnek tartom, hogy néhány kérdésre felhívjam az igen t Ház figyelmét. Meg kell jegyeznem, hogy az igazságügyminiszter úr személyére való tekintettel a javaslatot el kellene fogadnom az általános tárgyalás alapjául, mert a benne rejlő intenciókat ismerem és így minden tekintetben meg vagyok róla győződve, hogy ő tényleg a magyar Corpus Jurisnak olyan gyöngyszemét akarja megalkotni az összeférhetlenségi^ törvénnyel, amelynek keresztülvitele tisztító záporként fog hatni a mostani sajnálatosan nehéz időkben. Azt hiszem, az igen t. miniszter úrnak tegnap Rassay t. képviselőtársam felszólalása alkalmával tett néhány közbeszólása alapján, hogy ha a miniszter úr vette volna azt a fáradságot, hogy az előadó úr előadása után felszólaljon és megnyugtassa a baloldalt arra vonatkozólag, hogy igenis, van mód és lehetőség, hogy ebben a törvényjavaslatban szigorítások eszközöltessenek, mindnyájan a legnagyobb lelkesedéssel fogadtuk volna ezt a törvényjavaslatot. A jelen esetben azonban a helyzet az, hogy kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a javaslat eredeti szövege és a bizottság által 11