Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

400 Az országgyűlés képviselőházának 11 nak — de nem bolettával, hanem okszerűbb gazdálkodással, azzal, hogy a földből többet kényszerítsenek ki kevesebb munkával és kevesebb költséggel. Az agrártermelés problémáját nem lehet másképpen megoldani, csak úgy, ha a tömegek fogyasztóképessége emelkedik és ha az egy hold területre eső termelési költségek csökkennek. Ennél azonban természetesen egyszerűbb megoldás a boletta. Egyszerűbb, mert nem kell hozzá más, csak a hatalom önkénye és erőszaka. Ezért mondottuk cikkünk elején és mondjuk a végén is ugyanazt, hogy a nyilt szavazás és a boletta összefüggése annyira világos, hogy magyarázat sem kell hozzá.» A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét, terheli a sajtójogi felelősség. A cikkben foglalt tényállítások és kifejezések sem tartalmilag, sem egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton nem mennek túl, a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására nem alkalmasak s ezért a Btk. 172. § második bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIIL te. 19. §-a szerint minősülő osztály ellen való izgatás bűntettének jelenségeit nem tüntetik fel. A bizottság megalapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett,. az öszszefüggés a vélelmezett sajtó vétség és^ nevezett képviselő személye között nem vitás, miután azonban a politikai bírálaton a cikk szerzője nem ment túl, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!)

r Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik Farkas István és Esztergályos János képviselő urak mentelmi ügye. (írom. 166) Az előadó Kelemen Kornél képviselő úr. Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! Csanád-Arad-Torontál k. e. vármegyék tiszti főügyésze Farkas István és Esztergályos János országgyűlési képviselők mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert az eleki járás főszolgabírája kihágási eljárást tett folyamatba az 1914 : XIV. te. 29. §-ába ütköző kihágás miatt Ackermann József, Bambach Ádám és Hoffmann Ferenc eleki lakosok ellen, mert a «Pártszervezet» és a «Föld és Szabadság» című időszaki lapot az 1914 : XIV. te. 11. §-a alapján kikérendő engedély nélkül terjesztették. Terheltek a kihágási eljárás során azt vallották, hogy a hivatkozott időszaki lapokat Budapestről küldték Ackermann Józsefnek, de hogy ki küldi neki, arra nézve felvilágosítást adni nem tudtak. A hivatkozott időszaki lapokból megállapítható, hogy a «Pártszervezet» című lapnak felelős szerkesztője Farkas István országgyűlési képviselő, a «Föld és Szabadság» című lapnak t felelős szerkesztője Esztergályos János országgyűlési képviselő. Ez alapon a tiszti főügyészi megkeresés szerint nevezett felelős U. ülése 1982 július 1-én, pénteken. szerkesztők terheltkénti kihallgatása szükségessé vált annak megállapítása végett, hogy nem követtek-e el kihágást azáltal, hogy a hivakozott időszaki lapokat az 1914 : XIV. te. 11. §-ában meghatározott engedéllyel, illetve rendőrhatósági igazolvánnyal el nem látott egyénekkel terjeszttették. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett kihágás és nevezett képviselők személye között kétséges és mert nincs adat arra, hogy nevezett képviselők az eljárás tárgyává tett cselekményt elkövették volna, zaklatás esetét látja fennforogni s javasolja a t. Képviselőháznk, hogy Farkas István és Esztergályos János országgyűlési képviselők mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nemi) Ha senki szólni nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Farkas István és Esztergályos János képviselő urak mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik Farkas István képviselő úr újabb mentelmi ügye. (írom. 168) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint, a budapesti kir. ügyészség indítványára nevezett bíróság eljárást indított a «Népszava» című politikai napilap 1930. évi november hó 20-iki számában «A Habsburg-ház» cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «Ide tartozik az is, hogy amíg a legitimista propaganda protekcionált szabadsagot élvez, egyházi és állami hatóságok portálják, addig a köztársasági fölfogást még csak kifejezésre sem lehet juttatni és az elkobzás veszedelme nélkül még csak azt sem lehetett megírni, hogy a Magyarországig Szociáldemokrata Párt alkotmányos úton az államforma megváltoztatására törekszik. Pedig a mi köztársasági meggyőződésünket semmiféle rendszabállyal meg nem gyöngíthetik és el nem hallgathatják. Most is nyiltan megmondjuk: a magyar népnek nem kell a Habsburg-ház! A magyar nép hallani sem akar a Habsburgokról, a magyar nép nem akar restaurációt. A magyar népnek nem hiányzik, hogy nincsen királya.» A közlemény idézett részei az 1913: XXXIV. te. 3. §-ába ütköző f és minősülő királyság megtámadása ibűntettének ismérveit látszanak a vád szerint fejtüntetni. Farkas István, a lap felelős szerkesztője, a cikk szerzőjét felhívásra nem nevezte meg, így a St. 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés^ illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett cselekmény és nevezett képviselő személye ^között nem kétséges, mivel azonban a vád tárgyává tett cikk büntetendő cselekmény megállapítására nem alkalmas, mert csak alkotmányos eszközökkel és módon kívánja az államforma megváltoztatását, a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? {Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat,