Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

376 Az országgyűlés képviselőházának 11 mi a törvényjavaslat szövegéből kihagyjuk. Annyival is inkább nincs kifogása — mondotta -— mert hiszen őnéki magának nem ez volt az álláspontja, hanem ezt a bizottságban úgy módosították bele az eredeti törvényjavaslatba. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Nem változott az álláspontom!) Akármilyen szépen hangzik is az, amit itt el méltóztattak mondani arról, hogy egyes foglalkozási körök vagy ágazatok ezzel quasi ki lesznek tiltva a magyar törvényhozásból, nem lesznek kitiltva! Minden foglalkozási ág képviselője, vagy tulajdonosa, avagy reprezentánsa, ha talál magának egy kerületet, amely őt megválasztja, képviselő lehet, azonban szabadalmat nyitni arra, hogy bármely foglalkozási ág tulajdonosa, vagy reprezentánsa az állammal üzleteket köthessen, mint képviselő, ez teljesen más lapra tartozik, mint amit t. barátaim itt érvül felhoztak. Bejönni mindenki bejöhet, ha tiszta tógában áll itt az országgyűlés e háza előtt és nem iparkodik az állammal vagy bármily olyan testülettel, amely az állammal összeköttetésben van, üzleteket kötni. A képviselőknek ugyanis nem az a hivatásuk, hogy üzleteket kössenek, (Ügy van Ügy van! half elől.) hanem a képviselőknek az a hivatásuk, hogy törvényt hozzanak, vagyis törvényt beeikkelyezzenek, mert sajnos, ma már a mi hivatásunk ide zsugorodott és züllött le, (Ügy van! half elől.) az új házszabályok és általában a kodifikációs eljárás révén. Mi kapunk ide kész törvényjavaslatokat és iparkodunk azokból lefaragni azt, amit le tudunk faragni, vagy hozzáadni azt, amit hozzá tudunk adni, szóval mi tulajdonképpen egy rubrikázó testületté züllöttünk le az idők folyamán. (Kun Béla: Úgy van! Degradáltak!) Annál inkább figyelemmel kell lennünk tehát arra, hogy legalább ezt a rubrikázást olyan erkölcsi, anyagi és egyéb függetlenségben végezhessük, amihez a gyanú legkisebb árnyéka sem fér. Nem áll meg tehát az érvelésnek része, hogy kirekesztünk a t. Házból foglalkozási ágakat és köröket. Senkit sem rekesztünk ki. Ki akarjuk rekeszteni a Házból az összeférhetlenségi helyzeteket, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) az összeférhetlenségi helyzeteknek^ pedig egyik legeklatánsabb, legtöbb viszszaélésre alkalmat adó és a múltban is a legtöbb panaszra okot szolgáltatott része ezek a bizonyos kijárások és közbenjárások voltak, (Bródy Ernő: Szállítások!) amelyekre ez a módosító javaslat és maga még a törvény szövege is, ha a 2. bekezdést benne hagyjuk, igenis a legteljesebb mértékben módot ad. Nagyon jól tudjuk, milyen egy nyilvános tárgyalás. Nem kell más, csak egy kartellált ipari körről legyen szó. Ha az állam vagy a közület kiírja a nyilvános tárgyalást, akkor a kartellben összecsoportosult ipari kör, vagyü; az az ipari foglalkozás külön-külön be fogja nyújtani az ajánlatokat. Be fognak nyújtani nagyon jó ajánlatokat, be fognak nyújtani kevésbbé jó ajánlatokat és mindenféleképpen már előre biztosítják magukat arról, hogy senki más oda be nem kerülhet ajánlatával, mint éppen csak annak a kartelláit ipari körzetnek a tagjai, akik a szerepeket egymás közt nagyon szépen felosztják^ előre a legbiztosabban pályáznak minden néven nevezendő ilyen közületi nyilvános árlejtésen. Bocsánatot kérek, szükség van erre? Szükség van arra, hogy a gseftet behozzuk a Képviselőházba, hogy itt a képviselő saját vállalata gseftjében lehessen szószóló, vagy kijáró a minisztériumokban'? Ezt nevezzük mi javításnak, ezt ne3. ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. vezzük mi az eddigi összeférhetlenségi helyzet megjavításának? Támadás ez bármely ipar ellen

1

? Bocsánatot kérek, méltóztassanak visszaemlékezni azokra az időkre, amikor idősb Ugrón Gábort egyszer itt a Képviselőházban óriási módon megtámadták és a világsajtót járta be, hogy amikor nyilvános katonai zabszállításra, zabot ajánlott fel. Pedig a zabon igazán nem lehet különféle kedvezéseket elérni, mert a zab zab, legfeljebb súlyban lehet egy-két kiló különbség, de meg volt szabva még a súlyminőség is és minden tekintetben a minőség. Micsoda meghurcolásnak volt kitéve Ugrón Gábor, mert nem tudom 10, vagy 12 vágón zabot ajánlott fel ilyen nyilvános árlejtésen valamelyik katonai körzetnek, ahol ő éppen lakott. (Nagy Emil: A sajátját!) Bocsánatot kérek, melyik iparvállalatnak van az orrára írva, hogy ő majd a sajátját fogja szállítani? Szállított. Hogy honnan szállított, senkinek semmi köze hozzá. De arra semani szükség sincs, hogy a képviselő urak ajánlhassák a sajátjukat, vagy másét, vagy összevásárolt mennyiségeket (Ügy van! balfelől.) és képviselő urak lépjenek bármiféle jogcímen és bármiféle úton-módon, akár gazdák, akár iparosok, akár kereskedők, az állammal üzleti viszonyba és kerüljenek ezáltal összeférhetlenségi helyzetbe. (Ügy van! balfelől.) Méltóztatnak talán még jól visszaemlékezni arra, hogy amiker ebben a kérdésben egyszer régebben felszólaltam, amikor sürgettem az összeférhetlenségek megszűnését a legnagyobb tárgyilagossággal azt mondtam, hogy semmi kifogása nem lehet józaneszű embernek az ellen, — megbocsát Biró Pál t. képviselőtársam, ha éppen őt nevezem meg, mert akkor is ezt mondottam — ha Biró Pál mint egy nagyvállalat képviselője itt ül a magyar parlamenthen és őt összeférhetlennek azért, mert ő egy nagy gyáripari vállalat képviselője, soha egy pillanatig sem tartom. Ugyanakkor megneveztem Heinrich Ferencet, mint egy nagykereskedelmi ház képviselőjét és megneveztem Sándor Pált, aki egész életében szintén kereskedéssel és hasonlókkal foglalkozott, mondván, hogyha ők bekerülnek a magyar parlamentbe, az ennek a parlamentnek csak javára válhatik. (Ügy van! balfelől.) Nem válhat javára ellenben az, hogy egyszerre csak azon vesszük magunkat észre, hogy azok a t. képviselő urak, akik holmi kis, — nem tudom milyen — ilyen, vagy olyan állásból ide bekerülnek, egyszerre 25—30 vállalat igazgatóságába jutnak be. (Ügy van! balfelől.) En nem vagyok elfogult. Igenis szívesen látom itt Biró Pál t. képviselőtársamat és bármely foglalkozási ág reprezentatív manjeit, jöjjenek be, ha van kerület, amely őket tisztán, becsületesen, úgy, ahogy kell, megválasztja. De hogy képviselő urak ilyen szakasz alapján itt tucatjával, sőt százával csinálhassanak üzleteket, ezt a szituációt, ezt a lehetőséget megteremteni nem lehet a magyar parlament feladata, nem lehet ilyen törvényjavaslat feladata, amikor azzal álltunk ide, hogy tisztító tűzként akarjuk kiégetni a magyar parlamentből az összeférhetlenséget. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nagyon kérem a miniszter urat, méltóztas1 sék jól meggondolni, elfogadja-e ezt a szöveget, j vaigy nem fogadja el? (Zsitvay Tibor igazság: ügymíniszter: Én nem fogadom el!) Nagyon j kérem, hogy ne fogadja el. Nagyon kérem á miniszter urat, hogy azt a bizonyos közszállí-