Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

Az országgyűlés képviselőházának 1 igazgatósági tagok nincsenek-e az állammal olyan függő viszonyban, amely függő viszony kizárja azt, hogy ők ezen az alapon képviselői összeíérhetíenségbe essenek. A 7. § miért fontos ebből a szempontból? A 7 §. azt mondja (olvassa): «Országgyűlési képviselő nem vállalhat olyan alkalmazást vagy megbízást, amely az államfő, a minisztérium, a miniszterek vagy valamelyik alárendelt hatóság kinevezésétől, jelölésétől vagy ajánlásától függ és fizetéssel, díjazással, más jövedelemmel, vagy bárminő anyagi előnnyel van összeköttetésben». Már az előbb mondottam azt, — és itt ismétlem — hogy a törvény értelmében például a Pénzintézeti Központ s az Országos Központi Hitelszövetkezet elnökét a kormányzó nevezi ki a pénzügyminiszter előterjesztésére — tehát államfői kinevezés — díjazással járó állásba. Ez nyilvánvaló összeférhet^ lenség, úgyhogy e törvény szövege következtében azok az országgyűlési képviselők, akik jelenleg ilyen intézmény élén állanak, mint elnökök, nem viselhetik tovább ezeket a tisztségeket. Ugyanez, áll pl. az Otrszágos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatójára nézve, akire nézve az 1920. évi törvény megállapítja, hogy az igazgatóság kebeléből választják, de megválasztásához a pénzügyminiszter megerősítése szükséges. Err£L mondottam azt, hogy ne legyen megint egy hátsó kapu, vagy kiskapu, mert ismerek egy összeférhetlenségi ítéletet, amelyben megállapította az összeférhetlenségi állandó bizottság, hogy a kinevezés és megerősítés nem azonos fogalmak; kinevezni ugyanis bárkit lehet, megerősíteni pedig csak azt, akit erre a célra felterjesztenek. Engedelmet kérek, mint mondottam, vigyázni kell a szavakra is, mert nem elég az, amit a jelenlegi törvény mond, hogy jelölés, ajánlás vagy kinevezés, mert itt megerősítésről van szó, tehát a megerősítés örve ne legyen megint egy hátsó kapu, amelynek alapján ismét ki lehet bújni és miután a főkapu el van zárva, a hátsó kapun megint vissza lehet térni. Nem személyek ellen beszélek, mert én nem is tudom, hogy kik szerepelnek ezekben a kérdésekben; ezekkel a körökkel semmiféle vonatkozásaim nincsenek s én csak a törvényt akarom szigorúan interpretálni. Itt vannak ezekaz intézmények és nagyon jól tudjuk, hogy milyen szerepet játszanak ott ezek a képviselők. Itt van még egy fogalom, amelynek meghatározását nem találom meg sem ebben a törvényben, sem más törvényben. A törvényjavaslat ezt mondja (olvassa): «a jelen törvény alkalmazása szempontjából nem nyerészkedésre irányuló vállalat, továbbá olyan országos jellegű közérdekű szövetkezeti központ és tagszövetkezetei, — nem tudom, hogy mit jelent ez, — : (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Van még folytatása is!) amelyek üzletrészeik után 6%-nál nagyobb osztalékot nem fizetnek.» Azt már kifejtettem, hogy az, hogy mennyi osztalékot fizetnek, nem kritérium, mert nem a részjegytulajdonosokról van itt szó. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Egy másik törvény megmondja!) A rész jegytulajdonosoknak fizethetnek 6%-nál kevesebbet, ellenben igazgatóikat és elnökeiket nem altruista jövedelemben részesítik. Arról van szó, hogy azok az elnökök és igazgatók ne legyenek összeférhetlen állásban. Elismerem azt, hogy . . . (Söpkéz Sándor: Már hat óra van! — Zaj. — Elnök csenget) — rögtön befejezem — a jelenlegi 1901-es törvényben is ki vannak véve bizonyos altruista intézmé!. ülése 1932 június 28-án, kedden. 349 nyék; ki van véve a Kisbirtokosok Földhitelintézete, az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Földhitelintézetek Országos Szövetsége és a Földhitelintézet, azonban a jelenlegi törvény alapján is, ha elnökeik és vezérigazgatójuk a 7. § alá eső díjazásban vagy javadalmazásban részesülnek, akkor nincsenek kivéve. (Zaj.) Be fogom gyorsan fejezni, ha ez a kívánságuk. (Felkiáltások a jobboldalon: Már régen ígéri!) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: Már a 7. §-nál, amikor felszólaltam, megígértem, hogy vissza fogok térni az 59. Í-ra. En nem akarok mást, mint tisztázott állapotokat teremteni és nem akarok az összeférhetlenségi törvény letárgyalása után nyitott kapukat hagyni. Egyenesen és nyiltan megkérdezem a mélyen t. miniszter urat, hogy az 59. §-szal kapcsolatban a 7. § megállapításai fenntartatnak-e és megvannak-e, (Felkiáltások jobbfelöl: Igent) mert abban az esetben, ha a törvény szövege szerint be fog következni az a kiesés ... (Zaj a jobboldalon.) Nem fog bekövetkezni? TTgy látszik, mégis egy titkos kapu van valahol, amelyet fel akarnak nyitni, amikor a főkapukat bezárják. En a magam részéről kijelentem, hogy semmiféle tisztázatlan helyzetet nem óhajtok, nyilt és világos törvénymagyarázatot kérek, amely esetben világosan ki fog derülni, hogy a régi törvény és e között a törvény között mi a különbség. (Zaj.) Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Östör József előadó: T. Ház! Az 59. §-hoz egy kis módosítást terjesztek elő. Nevezetesen azt, hogy az 59. §-hoz folytatólagosan a következő szöveg iktattassék (olvassa): «Hasonlóképpen nem tekinthető közszolgálatnak (6. §) az ezeknél való alkalmazás.» (Bródy Ernő: Ujabb kapuk!) Méltóztatnak emlékezni, (Felkiáltások jobb felől: Tudjuk!) hogy az 59. § bizonyos kedvezményeket biztosít. Ez tehát azokra is vonatkozik, (Bródy Ernő: Ujabb kapuk érkeznek! — Zaj.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele

r SLZ ellen, hogy az előadó úr indítványa most tárgyaltassék? (Nincs!) Akkor tehát a Ház érdemben tárgyalja. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! Az 59. § kapcsán újólag megállapítom, hogy ez a 7. § kivételét nem érinti, mert hiszen az tisztára a ' 14., 15., 16. §-okkal kapcsolatban mondatott ki. A szövetkezetek nagy gazdasági jelentőségére tekintettel indokoltnak tartom, hogy igenis a nyerészkedési vállalatok közül kivétessenek. Azonkívül javaslatomat, amelyet már írásban is előterjesztettem, akként terjesztem elő, hogy az 59. § kiterjesztessék mindazokra a kereskedelmi társaságokra is, amelyeknek alapszabályait törvény állapítja meg vagy kormányhatóság- hagyja jóvá, mert igazságtalannak tartom, hogy az ipari altruista intézkedések kimaradjanak abból a védelembői, amely a szövetkezeteket általában megilletné, így különösen az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet, továbbá a Magyar Külkereskedelmi Intézet és egyéb hasonló természetű vállalatok, amelyek alapszabályait törvény hagyta jóvá. így lesz igazságos a javaslatunk, mert így a mezőgazdaság és az ipar felé egyforma mórtékkel mérünk. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Farkas István: Két perc híja van a 6 órának! — Felkiáltások jobbfelől: Szavazzunk!) Még nem szavazhatnak, képviselő urak. Kíván valaki szó-