Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

Az országgyűlés képviselőházának 1 vében temperamentumuknál fogva gyakran elragadtatták magukat. (Ügy van! Ügy van!) Hogy mást ne is említsek, gróf Andrássy Gyulát is kivezették, továbbá Bakovszky Istvánt és másokat is. (Zsitvay Tibor igazságügynilníszter: Volenti non fit iniuria! — Kiprovokálták az illetők! — Malasits Géza: Mindenesetre jellemző, hogy a grófoknak kell megvédeniök a parlamentben a szólásszabadságot! Ez jellemző! — Zaj.) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Zaj a Ház minden oldalán. — Malasits Géza: Ez jellemzi a polgári képviselőket!) Gr. Apponyi György: T. Képviselőház! Én koncedálom annak lehetőségét, előfordulhat, hogy az a képviselő temperamentuma folytán elragadtatja magát olyan nyilatkozatra vagy cselekvésre, amely nem helyeselhető és megtorlást érdemel, de arra az igen szigorú házszabályok éppen elég módot adnak (Ügy van! balfelől.) és amint fejtegetésem elején voltam bátor kifejteni, azt állitom és azt tartom fenn, hogy ez a fegyelmező szakasz nem való az öszszeférhetlenségi törvénybe. (Ügy van! Úgy van! — Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csatlakozom tehát előttem felszólalt t. képviselőtársaimnak abbeli indítványához, hogy ezt a szakaszt teljesen hagyjuk ki a törvényből. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! Ez a törvényjavaslat arra van felépítve, hogy rendelkezéseit pártatlan bíróság alkalmazza. Nekem az a bíróság, amelyet ez a törvényjavaslat provideál, nem eléggé pártatlan, ezért a független bírósághoz kívántam volna az intézkedési jogot átutalni. De elismerem, hogy viszonylag pártatlan, mert hiszen a két Házból van összeállítva, az elnöki kinevezés által mégis csak bizonyos lehetősége van annak, hogy ez a bíróság pártatlanul is fog eljárni. Ennél a paragrafusnál azonban automatikusan áll elő az öszszeférhetlenség. Ennek az összeférhetlenségnek elbírálása nem tartozik azon pártatlannak feltételezett bíróság elé. A bíróság csak megállapítja, ha valaki három ízben volt kizárva,, ezáltal elveszti mandátumát. (Zaj.) Tehát a háromszoros kizárás önmagában nem elegendő az összeférhetlenség kimondására. (Östör József előadó: A legkevésbbe sem! — Zsitvay Tibor igazsácügyminiszter: Mind a három eset közül mindegyiket külön kell mérlegelni!) Ez engem bizonyos fokig megnyugtat, ha a bíróság külön mérlegeli mindegyiket, amit én ebből a szövegből nem véltem kivenni. Mindenesetre a háromszoros kizárás tényleg oda viszi az illetőt a pártatlannak feltételezett bíróság elé, végeredményében azonban mégis csak a többségi elv érvényesül. Itt pedig a Ház többsége politikai okokból dönti el, hogy a kizárást alkalmazza-e vagy nem, az egész Ház szavaz e felett. (Zaj a baloldalon.) A kizárást ide hozzák a Ház elé, a Ház dönti el, s a Ház többségénél pedig politikai szempontok^ nagyon könnyen érvényesülnek. Kétségtelen tény, hogy a Ház eddig a kizárást igen ritkán alkalmazta. Tapasztalati tény, hogy nem igen szokott ezzel élni. Igaz, lehetne azt is mondani, hogy tessék rendesen viselkedni és senki se adjon alkalmat ennek alkalmazására. Én egészen nyugodtan szólok hozzá a dologhoz, mert meglehetősen temperamentumos ellenzéki voltom dacára meg egy elnöki rendreutasítást sem kaptam, köteÎ. ülése 1932 június 28-án, kedden. 323 leségemnek érezvén az elnöki intelem előtt meghajolni. Amikor azonban az előbb felemlített történelmi emlékek során olyan rendkívül nagytekintélyű, higgadt és komoly emberekre nézve is megállapították, hogy karhatalommal kellett őket kivezetni, akkor kétségtelen tény az, hogy lehet olyan lelkiállapot, idézhet elő a többségi joggal való visszaélés komoly emberekben is olyan hihetetlen elkeseredést, amely olyan helyzetet vonhat maga után, amikor a Ház többsége politikai okokból egymásután kimondhatja a három kizárást és ez a bíróság politikai okokból azt találhatja, hogy alaposan feltehető, hogy tovább is fel fognak háborodni, hiszen ha bizonyos többségi terrort alkalmaznak állandóan, tényleg alaposan feltehető, hogy a kisebbségi képviselők állandóan fel fognak háborodni e miatt. Minthogy ez a szakasz lehetőséget ad arra, hogy politikai szempontok érvényesüljenek olyan törvényjavaslatnál, amelynél dicséretesen megnyilvánul az a törekvés, hogy a politikát a lehetőséghez képest kiküszöböljük belőle, ezt a 26. §-t a magam részéről nem tudom elfogadni és kérem az igazságügyminiszter urat, méltóztassék ezt a szakaszt elejteni. (Helyeslés balfelől.) Elnök Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. Képviselőház! Kegyeskedjenek megengedni, hogy ehhez a meglehetősen fontos szakaszhoz teljesen tárgyilagosan, mindenféle pártszemponttól függetlenül hozzászóljak. Mindenekelőtt leszek bátor pár szóval ismertetni ennek a szakasznak a bizottsági történetét. A bizottságban más szakasz állott még előttünk, és ahhoz én is hozzászóltam. Akkor a bizottságban előadtam azt, hogy én a szöveget, ebben a formájában, ahogyan a miniszter úr elénk terjesztette, nem fogadhatom el, mert így nem látom kellőképpen kidomborítva (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) azt a fontos szempontot, hogy itt nem valami automatikus kizárásról lehet szó, Hunyady t. barátom eleinte tévesen értelmezte a szakaszt. Itt arról az esetről van szó, hogy, ha valaki «Konok megátalkodottsággal, célzatosan» akadályozza a Ház tanácskozásait. Ezt a kitételt, hogy «konok megátalkodottsággal, célzatosan» az angol Képviselőház jelenleg érvényben levő házszabályaiból vettem és hoztam ide magammal Angliából és sajnálattal látom, hogy ez az egész felfogásom így nem ment keresztül, mert a miniszter úr azt mondotta, hogy elég lesz a «konok» szó is. Tehát nem az én szövegem fogadtatott el, amely azt mondja: «konok megátalkodottsággal, célzatosan» gátolja, hanem elfogadtatott a bizottság által ez a szöveg, amely most előttünk áll. Én most is állítom, hogy az én szövegem helyesebb és jobban fejezi ki azt, amit ez a szakasz mondani akar. (östör József: Szigorúbb!) Hiszen kegyeskednek látni például, hogy Hunyady Ferenc barátom, aki olyan szorgalmasan foglalkozik a törvényjavaslattal, és némileg Apponyi György gróf t. képviselőtársam is, beleestek abba a hibába, hogy nem vették kellőképpen észre azt, hogy itt a szakaszban van két külön konstitutív elem. Az egyik a prioritás, vagyis háromszor ki kell hogy zárták legyen az illetőt, de ez még nem elég, hanem az a bíróság külön fogja azt mérlegelni, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Egyenként!) hogy fennforog-e az illetőnél az a helyzet, amikor nyilvánvaló a konokság, mert szerintem a konok megátalkodottság, célzatossággal, amely kifejezés sokkal helyesebben fejezné