Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-112
Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 1932 június 28-án, kedden. 317 Ságokról ilyen nagyszerű véleménye van, arról nem tehetek. Én nem akartam egyebet, mint azt, hogy a törvényjavaslathoz spontán beadott módosításokat a bizottság retortáin vigyük keresztül., (Lázár Miklós: A bizottság sokat rontott ezen a javaslaton! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Most pedig visszaküldik oda! Engem nem bánt, mert ma félkettőkor a bizottság elintézheti!) A bizottság tagjainak nem volt módjukban az, hogy a módosítások szövegét megismerhessék és azt egyeztethessék. Tessék hozzászokni ahhoz a rendhez, hogy az előadói vagy miniszteri módosításokat szépen sokszorosítsák és rendben oszszák ki a képviselők között. {Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Messzemenőleg igyekeztem ennek eleget tenni!) Ha kicsi az apparátus, akkor van elég munkanélküli szellemi munkás, tessék ilyenkor néhány kisegítőt beállítani, (Zaj.) akkor a bajon hirtelen segítve lesz. (Lázár Miklós: Annyi bizonyos, hogy megférfiatlanította a bizottság ezt a javaslatot!) Semmi esetre sem 'helytálló az, ha miniszteri székből hangzik el megbélyegző kijelentés a házszabályok, a házszabályszerű lebonyolítás és a bizottság munkája ellen. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Talán mégsem így van!) így van, azt tetszett mondani, önnek a házszabályszerű lebonyolítás és a bizottságok munkája gáncs vetés. Ha a bizottság ezen a javaslaton rontott, akkor aibban a miniszter úrnak is része van. Tessék gondoskodni arról, hogy a bizottság ne rontson, hanem javítson a szövegen, (Mozgás.) szigorítson és ne enyhítsen. (Farkas István: Ne a ki járókat vették volna bele a bizottságba!) A miniszter úrnak módja van rá, a miniszter úr parancsol. Ha a miniszter úr állást foglal valamilyen kérdésben a bizottságban, éppen úgy, mint a plénumban, a többség szó nélkül, de szó nélkül megszavazza azt. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Volt már eset, hogy a szociáldemokraták szavaztak mellettem! Volt olyan eset!) Hogy a szakasznál maradjak, a 19. § (3) bekezdésének 4. sorában az «ügyfele képviseletében» szavak után «nem anyagi természetű ügyekben» szavak beiktatását kérem. Ez is egyik kiegészítő része annak a szigorítási csoportnak, amelyet mi a törvényjavaslaton véghez akarunk vinni. Itt sem akarunk kaput nyitva hagyni és nem akarjuk azt, hogy akármilyen szempontból, akármilyen indokból bárki közbenjáró lehessen. Ismétlem, amit már mondottam: ha a miniszter úr is komolyan venné a javaslat szigorítását és komolyan óvni akarná a képviselői függetlenséget, akkor ezt a módosító javaslatot elfogadná. Természetesen, nem számítok arra, hogy el fogja fogadni, mert hiszen a kocka el van vetve. A miniszter úr nem akar komoly képviselői függetlenséget és nem akar komoly összeférhetlenségi megállapításokat. En azonban lelkiismereti kötelességemnek teszek ^eleget, amikor ezt a módosítást beterjesztem és kérem annak elfogadását. Elnök: Szólásra következik 1 ? Héjj Imre jegyző: Györki Imre! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. Kíván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni? Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem kívánok szólni! Következik a határozathozatal. A 19. § eredeti szövege meg nem támadtatvan, azt elfogadottnak jelentem ki. Propper és Györki képviselő urak egy pótlási indítványt terjesztettek be a szakaszhoz. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Nem, ennélfogva tehát a szakasz eredeti szövegében fogadtatott el. Következik a 20. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 20. §~t): Bródy Ernő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; indítványa töröltetik. . Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván, a 20. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 21. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 21. §-t): Bródy Ernő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; indítványa töröltetik. Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a 21. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 22. §-t): Gróf Esterházy Móric! ; Gr. Esterházy Móric: Igen t. Ház! Csak pár szót akarok mondani, hogy szóvátegyek egy nem minden alapot nélkülöző aggályt, illetőleg, hogy felemlítsem a törvény helyes rendelkezéseivel való visszaélés lehetőségét és alkalmat adjak az igen t. igazságügyminiszter úrnak, hogy egy nyilatkozattal, amely Naplóba kerül, az esetleg felmerülhető jogbizonytalanságnak elejét vegye. A szakasz rendelkezését az idő előrehaladott voltára való tekintettel bővebben nem fokom itt taglalni, magyarázni, csak röviden meg kívánom jegyezni, hogy a szakasz szövege ahogy ma áll, — illetve az 53. § a) pontja — nézetem szerint lehetővé teszi azt, hogy ha valaki rosszhiszeműen protegál egy ügyletet, akkor a formai jog alapján az ügyletet évek multán, esetleg hosszabb idő multán hatálytalanítani lehet. ' A második pedig, amire az igen t. igazságügyminiszter úr nyilatkozatát kérném, az, hogy hatálytalanítás esetében jóhiszemű harmadik 'személyek jogai teljes mértékben megvédetnek, úiert hiszen különben lehetséges volna, hogy Valaki szerződést köt, amelyet később hatálytalanítanak, időközben azonban már kölcsönöket vett fel stb. és a harmadik személy nagyon megkárosodik, mert kezdettől fogva érvénytelen az egész dolog. Ezt a két szempontot kívántam a t. Ház. figyelmébe ajánlani és ezekre az igen t miniszter úr nyilatkozatát kérni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! A magam részéről az általános vita során elhangzott beszédemben is felhívtam a t. Ház és az ország figyelmét a 22. ^-ra, amely egyik legsúlyosabb szankciója ennek a törvényjavaslatnak, amelynek alapján meggyőződésem szerint irtózni fognak az emberek^ attól, hogy öszszeférhetlen közbejárásokat igénybe vegyenek, mert hiszen, amint mondottam, hosszú évek során bármely pillanatban arra ébredhet valamely vállalat, hogy kiderül, hogy közbenjárást vett igénybe, ennek következtében a közbenjárás eredményei érvénytelenek, tehát annak a