Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

284 Az országgyűlés képviselőházának 111 gyott rés alapján megint az összeférhetlenségnek egy klasszikus esete Összeférhetőségnek minősíttessék. (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Nincs feliratkozva senki. . , Elnök: Ha senki sincs feliratkozva, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: T. Képviselőház! A magam részéről kérem a szövegnek, amely a mai jogállapottal szemben rendkívüli szigorításokat tartalmaz, elfogadását. Nem tudok hozzájárulni Györki t. képviselőtársamnak módosításához. A legdemokratikusabb államok is ismernek bizonyos mértékben címeket, bizonyos mértékben kitüntetéseket s amely államegy törvényesnek, szabályosnak, helyesnek és jónak tartott intézményt fenntart, egészen természetes, hogy ebből a konzekvenciákat is le kell, hogy vonja. Ebből semmiféle függőség nem származhatok. Az érdemeknek illetékes helyről való elismerése semmiféle tekintetben nem érinti az illetők függetlenségét. (Propper Sándor: Játékszer nagy gyermekeknek!) Ami pedig azt illeti, hogy a szakasznak ez a rendelkezése bizonyos átszövegezéssel a «tekintet nélkül» formulájával történjék, tehát végeredményben az volna az értelme, hogy a 7. % alá eső megbízások, tekintet nélkül arra, hogy díjazással járnak-e, összeférhetlenséget idézzenek elő, erre nézve a magam részéről azt tartom, hogy ez olyan túlzás, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amely az életet olymértékben bénítaná meg, amely nem áll az ország érdekében; hiszen például egy kiváló szaktekintély szakvéleményét a kormány az üléstermen kívül nem vehetné igénybe, ha az illető történetesen képviselő. Elvégre ezek olyan túlzások, amerésem, hogy tekintet nélkül erra a módosíly ékhez hozzájárulni nem lehet. Ezért az a kétásra, méltóztassék a szöveget elfogadni. Bródy t. barátom felszólalása pedig tulajdonképpen azt a témakört érintette, vájjon az altruista intézetek mennyiben összeférhetlenek, mennyiben nem, kell-e azokra külön rendelkezéseket felvenni, vagy nem. Idevonatkozóiig a törvényjavaslat bizottsági szövege, ha jól emlékszem , 59. §-ában provideál. Ennél a sza-* kasznál lesz mód és alkalom rá mindezeket a kérdéseket megbeszélni. Akkor fogok tehát majd t. képviselőtársamnak is válaszolni. Kérem a változatlan szöveg elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Következik a határozathozatal. A 7. § eredeti szövegével szemben Györki képviselő úr egy módosító és egy pótló indítványt adott be. Először felteszem szavazásra módosító indítványát. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 7. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Györki képviselő úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Most felteszem szavazásra Györki képviselő úr pótlási indítványát. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e azt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a pótlási indítvány elesett. Következik a 8. §. Kérem annak felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa a 8. §-t). Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Györki Imre! ülése 1932. évi június 27-én, hétfOTi, Elnök: Györki képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Propper Sándor. Elnök: Propper képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Nincs más feliratkozva. Elnök: Kíván valaki szólani? (AndaháziKasnya Béla szólásra jelentkezik.) Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr kíván szólani. A szó a képviselő urat megilleti. Andaházi-Kasnya Béla: Igen t. Képviselőház! A 8. § iá következőket mondja (olvassa): «Összeférhetlen helyzetbe kerül az országgyűlésnek az a tagja, aki hivatása, vagy foglalkozása körében magánjogi megbízás, vagy egyéb magánjogi jogviszony alapján vállalt valamely meghatározott (konkrét) ügyben az országgyűlésen felszólal.» Ez nagyon helyes, nagyon szigorú paragrafus, amelyet azonban én szerintem még jobban kell szigorítani. Mivel ezidőszerint a 33-as bizottság intézi ennek az országnak a sorsát, nagyon sok fontos, konkrét eset a bizottságokban dől el és nem itt a plénumban és rendeletekkel intéznek dolgokat, tisztelettel kérem, igenis mondassék ki, hogy nemcsak itt a plénumban áll fenn ez az összeférhetlenség, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Az magától értetődik!) hanem a 33-as bizottságban is. Elnök: Kíván valaki szólani? Herczegh Béla jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: A vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: T. Képviselőház! Egy nézeten vagyok előttem felszólaló t. képviselőtársiammal, nem látom azonban szükségét annak, hiogy ezt a szövegben kodifikáljuk. Magam is kezdettől fogva, amikor a szöveget készítettem, azon a nézeten voltam, hogy az alatt a felszólalás alatt, amely itt a Házban történik és bizonyos 'körülmény .ík között tilalmas, ne azt értsük, amely okvetlenül csak a plénumban hangzik el, hanem a Háznak, a törvényhozásnak, az országgyűlésnek bármely bizottságában, tehát akár országos bizottságában is elhangzó felszólalás egy tekintet alá esik a plénumban való felszólalással. Ezt _ meg tudom magyarázni akképpen, hogy mivel nincs kimondva az, hogy csak a plénumban való felszólalás tilalmas, ennek következtéiben ilyen alapon is következik a szövegből, hogy a bizottságban való ilyen felszólalás is tilalmas. Én tehát nem látok semmiféle kétséget arra nézve, hogy mit akar ez ia szakasz, hogy ennek következtében szükség lenne esetleg annak ( olyatén módosítására, amint azt t. képviselőtársam kívánja, mert ebben a szövegben az ő kívánsága már bennfoglaltatik. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Én tehát kérem a változatlan szöveg elfogadását. (Andaházi-Kasnya Béla: Ez a magyarázat kielégít. (Györki Imre szólásra jelentkezik!) Elnök: Mi címen kér szót Györki képviselő úrí

1 (Györki Imre: A szakaszhoz!) A képviselő urat felhívtam és nem volt jelen. (Györki Imre: Utána rögtön feliratkoztam és szót kértem!) Sajnálom, de nekem nem jelentették, hogy a képviselő úr szólásra jelentkezett és így a vitát és a tanácskozást már bezártam. (Györki Imre: De én még Andaházi képviselő úr beszéde alatt szólásra jelentkeztem, tehát még a vita nem volt lezárva!) A jegyző úr jelentette, hogy tévedett, mert a képviselő úr