Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

270 Az országgyűlés képviselőházának 111 tenem, hogy az nem áll, én azt nem mondtam, az nem történt meg. Ez a pont pedig az, hogy én azt mondtam volna, hogy Ítélkezett felettem egy bizottság, amelynek tagjai vagyonokat szereztek képviselőségük alatt. Kötelességemnek tartom itt kijelenteni, hogy én ezt sohasem mondottam, nem állítottam, ilyet nem szoktam mondani; hogy 25 éves képviselőségem alatt nem történt meg, hogy bárkit, nemcsak többeket, a bizottság tagjait megbántottam volna, hanem egyeseket sem illettem ilyen kíméletlen váddal. Ezeket kívántam itt a Képviselőház előtt kijelenteni (Helyeslés), hogy ennek nyoma legyen, és nehogy az országban elterjedhessen az a hiedelem, hogy az egyik képviselő a többiekről ilyent mondott volna. (Élénk helyeslés.) Köszönöm, hogy a Ház meghallgatott. Elnök: Napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képezheti. Napirend szerint következik az országgyűlés tagjainak összeférhetlenségről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, (írom. 185, 260.) Következik az 5. § folytatólagos vitája. Szólásra következik Györki Imre képviselő úr, aki beszédének elmondására előző ülésünkön halasztást kért. Oyörki képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Az eredeti 5. §-hoz többféle módosítást terjesztettem elő Propper Sándor képviselőtársammal egyetemben. Módosításaim a következők: Az 5. §. 1. bekezdésébe javaslom az 5. sorban „egy éven belül" szavak helyett „három éven belül" szavak beiktatását. A 2. mondatban indítványozom „az egyévi korlátozás nem vonatkozik" szavak törlését. Ugyanennek a bekezdésnek az utolsóelőtti sorába pedig javaslom „két éven belül" helyett, „öt éven belül" szavak beiktatását. A 2. bekezdésnél javaslom a harmadik sorban „is ki lehet nevezni" szavak után „a legfőbb állami számvevőszék elnökévé" szavak törlését. Végül módosítást terjesztettem be a harmadik bekezdéshez. E szerint a 11. sorban a „rendszerinti előlépés esetén kívül" szavak törlését és az első mondat után a 15. sorban a következő új szöveg felvételét kérem: «Összeférhetlen helyzetbe kerül és országgyűlési tagsága megszűnik annak a közszolgálati alkalmazottnak is, aki országgyűlési tagsága alatt, bár közszolgálati alkalmaztatását a 3. §. (2) bekezdése összeférhetlennek nem tekinti — bármiféle előléptetésben részesül». Előterjesztett módosításaim indokolását részben már előadtam, amikor a törvényjavaslat általános vitájához hozzászólottam. Tudniillik rámutattam arra az ellentétre, amely a javaslat 3. és 5. §-a között mutatkozik. A 3. § rendelkezése tudniillik úgy szól, «hogy iha egy köztisztviselőt megválasztanak országgyűlési képviselőnek, utána nyomban nyugalomba kell helyezni, ha pedig a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt még nem töltötte be, állásától végkielégítéssel kell felmenteni.» Ezzel a rendelkezéssel megitélésem szerint ellentétben áll a javaslat 5. §-a, amelyik ugyancsak ezen disztinkciót követve, kétféle rendelkezést tesz. Azoknak, akiket végkielégítettek, tehát akik kevés szolgálati idővel rendelkeznek, az 5. I lehetővé teszi, hogy képviselőségük megszűnése után egy év múlva újból köztisztviselői állásra kinevezhetők legyenek, azokra nézve azonban, akik nyugdíjba mentek képviselővé történt megválasztásuk alkalmával, nincs ilyen megszorító intézkedés, hanem mandátu- ' ülése 1932. évi június 27-én, hétfőn. muk megszűnése után abba az állásba azonnal visszahelyezhetők, vagyis reaktiválhatok. Tehát ugyanaz a helyzet, amely ma van és amely mai helyzet lehetővé tette azt, hogy egyes képviselők mandátumuk lejárta után vagy a Ház feloszlatása után kérjék reakti válásukat. A reaktiválás meg is történt, az alatt az idő alatt, amíg a választási aktus lefolyt, előléptek magasabb fizetési osztályba, vagy pedig újból megválasztották őket és megint kérték nyugdíjba helyezésüket. (Farkasfalvi Farkas Géza: Abuzus! Panama!) De semmiféle értelme sincs ennek a megkülönböztetésnek, mert hiszen a választójogról szóló törvény rendelkezése értelmében a passzív választói jogosultság úgyis a 30 éves korhatárhoz van kötve, amiből következik, hogy az esetek legtöbbjében, ha a köztisztviselő mandátumot vállal, majdnem mindegyik rendelkezik azzal a szolgálati idővel, hogy nyugdíjba mehessen. Tehát csak elvétve lehetséges olyan eset a jövőben is, hogy köztisztviselő mandátumot kapjon anélkül, hogy nyugdíjévei meglennének és végkielégíteni kellene, ellenben mindenkire áll az, hogy nyugdíjba kell helyezni. Ez annyit jelent, hogy mindenkit újból ki lehet nevezni állásába akkor, ha megszűnik képviselői mandátuma. Hogy ez mit jelentett a gyakorlatban, erre már utaltam, de még ki kell emelnem azt, hogy ezzel kifejlesztünk egy köztisztviselői stréberséget itt a Képviselőházban, amennyiben az illető igyekszik mindenkor a kormány kegyeit hajhászni, arra való tekintettel, hogy a mandátum lejárta után magasabb állást kapjon és jobb elhelyezkedést tudjon magának biztosítani. Hiszen láttunk erre példát. Ez nemcsak a képviselői függetlenséget sérti, hanem sérti a köztisztviselői érdekeket is, mert azok a köztisztviselők, akik*mandátummal voltak felruházva, ha erős összeköttetéseik felhasználásával magasabb állásba visszakerülnek, egy csomó köztisztviselőt, aki ott helyben maradt, átugornak és így sokkal előnyösebib helyzetbe kerülnek. T. képviselőtársam, a túlsó oldalon ne méltóztassék azt mondani, illetőleg inteni, hogy ez nem fordult elő; ezekből a padokból fejest ugrott egyik képviselőtársunk országgyűlési képviselősége alatt az Államvasutak igazgatósági állásába, holott azelőtt meglehetősen alacsony, alárendelt tisztviselői státusba tartozott, átugrotta a tisztviselőknek egész garmadáját, egész líneáját, úgy, hogy a többi tisztviselőkkel szemben súlyos méltánytalanság történt. Egyrészt tehát a köztisztviselőkkel szemben történik méltánytalanság, másrészt a függőségi helyzet is erősen törvénybe ütköznék, ha a törvényjavaslat idevonatkozó intézkedését a Képviselőház elfogadná. Eredeti álláspontom az lenne és ez felel meg a teljes képviselői függetlenségnek, amint az általános vita alkalmával elmondottam, hogy ha valaki képviselői mandátumot akar vállalni, számoljon azzal, hogy nem akar visszatérni a köztisztviselői státusba. Vagy — vagy. Vagy eljegyezte magát a politikával és akkor szakítson azzal, 'hogy köztisztviselői állásába visszamenjen és fél szemével mindig oda sandítson, hogyan lehetne egy jó állást kifogni, vagy pedig maradjon meg köztisztviselőnek és ne pályázzon képviselői babérokra. Mégis kénytelen vagyok olyan megoldáshoz hozzájárulni, amely enyhít ezen a mai merev rendelkezésen; hiszen én meg tudom érteni azt az álláspontot, hogy azok a köztisztviselők, akik mögött nagy mult van, akik nagy és súlyos tapasztalatokat szereztek a köztisztviselői pályán, azok olyan szolgálati idővel rendelkez-