Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-110
244 Az országgyűlés képviselőházának 110. ülése 1932 júnitis 24--én, pénteken. gyen az Kúria, legyen az közigazgatási, legyen az parlamenti bíróság. En az utóbbinak vagyok híve. Azt, bogy miért vagyok parlamenti bíróság híve, azzal indokolnám meg, hogy az a parlament, amely önmagát nem tudja megbecsülni annyira, hogy a saját kebeléből alkotott bíróság pártatlan lesz, az az én szememben nem parlament. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez így van, de az élet mást mutat! Itt van a jury, méltóztassék a juryt venni!) Az élet nem mutat mást. Ez a parlament nem úgy fogant és nem úgy született, hogy megfelelne annak az elgondolásnak, amelyet én az általános, titkos választójog törvénybeiktatásával és egy nem ajánlatos eljárással létesített parlamenthez fűzök. Hiszen a megélhetésre törekvő osztályok közeledése egymáshoz csakis általános, titkos választójog alapján lehetséges. Én akárhányszor a világnézetre tőlem különböző szociáldemokratapárttal a legteljesebb harmóniában hirdetem a közéleti tisztaságnak azokat a posztulátumait, amelyek arra irányulnak, hogy köztisztviselők, csendőrök visszéléseket ne kövessenek el és hirdetem velük egy vonalban és soha eszembe nem jutna... (Farkasfalvi Farkas Géza: Teljesen egyetértek! — Gáspárdy Elemér: Mindnyájan hirdetjük! Ebben mind egyek vagyunk!) A baj csak az t. Képviselőház, hogy elvileg értenek egyet, (Farkasfalvi Farkas Géza: Úgy van! Igaza van!) de a megtorlásban ott mindig adósak maradnak. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez igaz!) Higyjék el nekem, ezzel az összeférhetlenségi törvénnyel is úgv lesz. Elvileg mindenki kijelenti, hogy gyűlöli az összeférhetlenséget és hozzájárul ahhoz, 'hogy kiirtsák. A miniszter úr ma<ïa mondja, hogy égesse meg a kezét, aki ellene vét. Azonban ez a sok kivitel, amely itt van, megint csak arra vall, hogy félnem kell attól, hogy a jószán dáknál maradunk és ezután is megtalálják a kibúvót azok, akii?: eddig is élvezik a kijárás sok nagyszerű eredményét és el tudják titkolni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Igaz!) Éppen ezért a taxáció helyett olyan általános kijelentést szeretnék... (Farkasfalvi Farkas Géza: Az 1. § első pontja!) Az első § első pontja történelmi jelentőségű, ezt mindenki aláírja. (Gaal Gaston: A 2. meg a 3. pont megsemmisíti!) De éppen jó, hogy meglátom itt Gaal Gaston t. képviselőtársamat, aki a köztisztviselői összeférhetlenség kérdésében olyan szemmelláthatólag bizonyította előttünk — és felfogását mindenkinek osztania kell és a mélyen t. miniszter úr ezt is orvosolhatja a részleteknél—, hogy lehetetlenség az, hogy egy törvényihozó testületbe olyan prerogativákkal juthassanak be a köztisztviselők, ahogy itt meg van engedve. Miért ne lehetne generaliter azt mondani és hűnek lenni ahhoz a gondolathoz, hogy a néo választottjai és nem a felsőbb erők kiválasztottjai juthassanak mandátumhoz? Én mindig visszatérek ahhoz, hogy a mélyen t. miniszter úr alapgondolatát kitűnőnek tartom ÍFarkasfalvi Farkas Géza: Ügy van! Kitűnő!) és hiszek is abban, hogy mint a magyarság jövőjébe vetett hitnek egyik legkiválóbb és legjelentősebb hirdetőié, akarja a közéleti tisztaságot, (Farkasfalvi Farkas Géza: Akarja! Rejtett hatalmak erősebbek voltak!) csak nagyon kérem arra, hogy álljon ellent minden kísértésnek és javítsa vissza azt. amit a részletekben elrontott. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagvon helves! Méltóztassék visszacsinálni) #n baloldalról mondom ezt a mélyen t. miniszter úrnak (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Csinálni, dönteni, cselekedni ezekben a kérdésekben a parlament joga, én csak véleményt mondhatok és a saját egy szavazatommal támogathatoim!) Ez kétségtelen, azonban én többet kérek, mint a szavazatát, (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Tegnap elég világosan nyilatkoztam!) mert egészen más az, ha egy miniszter szavaz, mint képviselő és feloldja és felszabadítja azoka,t f az erőket, amelyek különben egy bizalmi kérdési hatása alatt nem szabadulnak^ fel. (Farkasfalvi-Farkas Géza: Ügy van! -- Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nincs bizalmi kérdés! Megmondottam!) Ügy van, olyan törvénynél azonban, amely a parlament összeségét és az egész magyar közéletet érdekli, ma hiába hangoztatjuk ezt és hiába teszünk ilyen kijelentést. En innen az ellenzék oldaláról már körülbelül sejtettem, hogy az alapgondolatban teljesen egyetértek a miniszter úrral. (Farkasfalvi Farkas Géza: TTgy van!) Egyetértek vele ebben a kérdésben én, aki annyiszor állok szemben vele. Nem is sorolom fel a légióit ama törvények novelláinak és^ azokat a törvényalkotásokat, amelyek a bíróság átalakítását jelentették és amelyeknél mindig szemben találta magát velem. Ha én innen azt a koncessziót hirdetem, hogy a közélet tisztaságára nézve az alapgondolatban a miniszter úrral egyetértünk, akkor a miniszter úr nem várhatja el joggal onnan, arról az oldalról, hogy az ő szavazatát kövessék és térjenek vissza ahhoz az eredeti elgondoláshoz, amely nem engedi meg a kivételeket. (Farkasfalvi Farkas Géza: TTgy van!) és nem engedi meg a koncessziókat, úgy, amint itt az egyes szakaszok azt megengedik 1 ? Rámutatok például arra a fogyatékosságra, hogy ebből a törvényjavaslatból hiányzik az, hogy képviselőt ne legyen szabad kitüntetni. En nem tudom, hogy ebben Gaal Gaston és Farkasfalvi Géza t. képviselőtársaim egyetértenék-e velem, azonban azt mondom, hogy a képviselői függetlenséget én annyira körülbástyáznám, hogy megtiltanám, hogy a képviselői megbízás tartama alatt a képviselő kitüntetést fogadhasson el. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez helyes! — Gaal Gaston: Ez helyes, e nélkül megél az ország! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem lényeges! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nem lényeges, de helyes!) Nem azt mondom, hogy ez lényeges. Nekünk van a legnagyobb címünk, mivel mi a tekintetes karok és rendek, a régi nemzetes urak utódai, a magyar nép képviselői vagyunk, minket nem lehet kitüntetni. Nincs olyan cím, amely felérne a népképviselő címével. (Gaal Gaston: De azért egy kis udvari tanácsosi vagy kormányfőtanácsosi cím néha jólesik! — Derültség.) Méltóztatik ezt látni ebből a gúnyos kijelentésből, amely a Képviselőház volt elnökének ajkáról (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem is tud gúnyolódni! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem ért a rabulisztikához!) hangzott el, amikor azt mondja, hogy kormányfőtanácsosság! Higyjék el, t. Képviselőház, arra kifelé jobban megóvja a mi tekintélyünket egy ilyen tilalom, mint az, hogy száz és száz méltóságos urat kreálnak a Képviselőházban (Farkasfalvi Farkas Géza: Mindenki méltóságos Magyarországon!) Éppen azért nagyon figyelembe ajánlanám ezt, mert egy egészen rövid kis mondattal el lehet intézni, hogy a képviselő kénviselői megbízatásának tartama alatt semmiféle kitüntetést el nem fogadhat. (Farkasfalvi Farkas Géza: Helyes ï — Gaal Gaston; A magam
