Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-104

Az országgyűlés képviselőházának 10 eredményiben, hogy az a millió és millió szerencsétlen imunkásnép, ma már 'kisgazda, iparos és intellectuel egyaránt micsoda rettenetes, sötét nyomorúságiba került. Az az idegen azzal, hogy eljön Budapestre és megpillantja ezt a külsőleg szép, cifra, kellemes várost, nem látja meg a nyomorúságot; aki azonban a statisztikának komoly lapjait és fekete számait forgatja, az hitelesen látja, mit eredményezett az ország megcsonkítása és az elzárkózásnak az a politikája, amelynek mi szerencsétlen álodozatai vágytunk. Ez sokkal nagyobb érv, mint száz meg száz ujságcikki, amelyet elhelyezünk. Ez azokat, akik mégis felülemelkednek saját országuk határain — legalább lélekben — és akiket összeköt egy nagy nemzetközi szolidaritás, meggyőzi, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Annák sürgetésével, hogy ezt a keretet bővítsük és vegyük fel mindazokat az aktuális kérdésieket, amelyeket laz élet parancsol és amelyeknek megoldása elsőrendű szükségesség, a jelentést tudoimjáisail veszem. Elnök: Van-e még valaki feliratkozva? Brandt Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Ha szólni senki, sem kíván, a vitát bezárom. Darányi államtitkár úr kívánl nyilatkozni. Darányi Kálmán államtitkár: T. Képviselőhláíz! Az előadló úr olyian részletesen és behatóan volt szíves ismertetni az előttünk fekvő jelentést, Ihiogy teljesen fölöslegesnek tartom, hogy én erre szót vesztegessek. Hogy mégis felszólalok, azt csak azért teszem, mert egészen röviden reflektálni kívánok az elhangzott felszólalásokra. Kertész igen t. képviselőtársam hiányolja azt, hogy a munkanélkülistatisztika nincs kellőleg kidomborítva nálunk. Már a múltkori vita folyamán, amikor ugyancsak szó volt erről! a rendkívül fontos kérdésről, voltam bátor a t. Képviselőháznak bejelenteni, hogy a népszámlálási statisztikai adatok igen értékes adalékokat tartalmaznak errevonatkozóan. Felsjzólaló t. képviselőtársam kifogásolta azt, hogy igen soká kerül abba a helyzetbe az ország közvéleménye, hogy tudomásul vehesse ezeket az adatokat és a kormányzat abba a helyzetbe, hogy levonhassa ezekből az adatokból azokat a következtetéseket, amelyeket nézete szerint a kormányzatnak levonni célszerű. Igen t. Képviselőház! A múlt alkalommal voltam bátor már rámutatni arra, — hisz ez nem magyar specialitás — hogy a munkanélküliség állandóan yáltozó valami, , sí roppant nehéz eltalálni azt az időpontot, amikor úgy lehet megfogni ia kérdést és úgy lehet lerögzíteni a munkanélküliek számát, hogy ez egy relatíve rövidebb időre is hű képet mutasson; hiszen a szezonok ós más körülmények a munkapiacok terén olyan változásokat hoznak létre máról-holnapra is, hogy állandó adatokát szolgáltatni roppant nehéz. (Kabók Lajos: Sajnos, mindig rosszabb lesz a híelyzet!) Igen értékes ebből a szempontból — s ezt úgy, amint mások, magam is készséggel elismerem — a szakszervezetek statisztikai adatgyűjtése, amelyek rendelkezésemre állnak, de természetszerűleg ezek sem adnak hű tükröt az egész országban uralkodó munkanélküliségről. Igen nagy nehézséget okoz azonkívül az, hogy rendkívül költséges ez a felvétel, tola a mostani metódus szerint történik!, mert hiszen, igen t. képviselőtársam, aki behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, igen jól tudja, hogy ezt jelentkezéshez kötni nem lehet. így nem kap- ' \. ülése 1932 június 14-én, kedden. 11 hatnánk helyes képet, viszont a iházról-házra járás és a leikontrollálás kérdései pedig olyan sok pénzbe kerül és olyan hosszú ideig tart, — hacsak nem alkalmaznak rendkívül sok és teljesen megbízható összeírót — hogy az eredmény bizonyos fokág illuzóriussá válhatik. (Kabók Lajos: Lehet kevés pénzzel is! Békében is inegvolt!} (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Nagy köszönettel veszem, t. képviselőtársam, ha errevonatkozó lag propozíciót méltózta tik tenni és kijelentem, hogy hajlandó vagyok a Statisztikai Tanács elé utalni a kérdést. Ami a munkaviszály statisztikájának feleslegességét és 'mellőzését illeti, ezt a kérdést is készséggel vagyok hajlandó a Statisztikai Tanács elé vinni letárgyalás végett és^ a Statisztikai Tanács esetleg elfogadhatja t._ képviselőtársamnak azt a nézetét, hogy ez teljesen felesleges és hogy ennek felvételét ma könnyen mellőzhetjük. Ami az adóstatisztikai illeti, csak rá akarok mutatni arra, hogy t éppen az egységespárt részéről történt a költségvetés tárgyalásai során felszólalás, amelyben az adóstatisztika beállítását a párt részéről meglehetősen nyomatékosan kívánták, ezt tehát ne méltóztassék pártpolitikai szempontból kiélezni. Ami a munkaidő-statisztikát és a vasárnapi munka statisztikáját, továbbá a nyugdíjasok statisztikai felvételeit illeti, ezek mind olyan kérdések, amelyekkel éppen- annyira fontos, hogy foglalkozzunk, mint a mezőgazdasági statisztika kérdésével. Az előbbiek talán könnyebben meg

1oldiaiatok, az utóbbi azonban olyan tetemes költségbe kerül, hogy addig, amíg a népszámlálási statisztikai adatok feldolgozva nincsenek, nem lehet költséget beállítani, amellyel ennek a kérdésnek minden részletre kiterjedő hű statisztikáját meg lehetne csinálni, Mihelyt azonban felszabadulnak azok az összegek, amelyek most a népszámlálás iaidatainak feldolgozására le vantiak kötve, okvetlenül reá fog kerülni a sor erre is. Ami a szellemi szükségmunkásokról tett megjegyzését illeti t- képviselőtársamnak, errevonatkozólaíg bejelentem, hogy én! nem vagyok azon a nézeten, hogy ennek az értékét le kellene kicsinyelni, valamint aobeli felfogását sem osztom, amellyel a székesfővárosnak e téren kifejtett működését illette, mert hisc&en éppen Budapesten vauinak legnagyobb szambáin szellemi szükségmunkások s ezeknek jórészét bizony éppen a legnehezebb idlőben tudta foglalkoztatni a főváros. A leghatározottabban vissza kell utasítanom azt a minden alapot nélkülöző vádat, amelyet • a Statisztikai Hivatallal szemben méltóztatott ezen a téren felhozni, (Kertész Miklós: Sajnos, nem alap nélkül.) mert hiszen n, Statisztikai Hivatalban kétféle szükségmunkást alkalmaznak. Először olyanokat, akik odahaza dolgoznak, s erre többnyire olyanokat vesznek fel, akiknek megbízhatóságát ismerik, mert hiszen ez rendkívül fontos körülmény a statisztikánál. A többiekre nézve, akiket méltóztatott említeni, hogy a népszámlálási statisztikánál foglalkoztatták őket, megjegyzem, hogy az összes jelentkezőket előzőleg pszichotechnikai vizsgálatnak vetették alá és iakik a vizsgálatnál megfeleltek, azokat alkalmazták, azokat pedig, akik nem feleltek meg, természetesen nem alkalmazhatták. De vissza kell utasítanom azt a gyanúsítást, hogy itt a Statisztikai Hivatal elnöksége