Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-108

Az országgyűlés képviselőházának 10 amikor kinyitotta azt a nagy dossiert, amelyben a vizsgálati anyag van, a legelső, amit abban fel kellett ismernem, nem volt más, mint annak a bizonyos «Uj Magyarországának a száma, amely engem annakidején Kubinek képviselő úr megfizetésére lepocskondiázott. Ez volt az egyetlen pozitívum ebben a kivizsgálásban. Ilyen gyermekes, krajcáros eszközökkel eljárni egy komoly intézménynél nem tartom megengedhetőnek. Most még egyet. A szövetkezetek, amelyek panaszt tettek, látják, hogy a központ nem intézkedik, egyik szabálytalanság történik a másik után és a szabálytalanságok elkövetői mind a mai napig nem yették el példás büntetésüket. Csak egy példát mondok. Megtörténhetik, hogy az egyik revizor, aki a Mindszenti Földmunkások Szövetkezetének az ellenőrzésével van megbízva, a saját pénzéből valakinek egy névjegyre kölcsönt ad, mondjuk, egy Ullői-úti zugbankházon keresztül s ugyanakkor, amikor ez nem tudja megfizetni, az Okh. terhére egyszerűen megterhelik azt a felet — szóval így kezelik nálunk az Okh. vagyonát és így kezelik a kisemberek érdekeit. (Felkiáltások a jobboldalon: Hihetetlen!) Tudom, hogy ez hihetetlen, sőt borzasztó is. Egész sorozatát hozhatnám fel ezeknek a dolgoknak, de én nem szívesen jövök ide ezekkel a Képviselőház színe elé, mert hiszen nekem nem az a célom, hogy kellemetlenkedjem; nekem az volna a célom, hogy ezek a szövetkezetek kitűzött céljaiknak megfelelően prosperálni és működni tudjanak. Azt látom azonban, hogy itt semmivel sem törődnek, itt van két-három igazgató, két-három revizor s amikor van tizennégy szövetkezet, melyek közül ezidőszerint csak kettő életképes, a Budapesti Fuvarozók és Földmunkások Szövetkezete s a mindszenti szövetkezet, akkor ezt a két életképes szövetkezetet valósággal elgáncsolják és olyan nehézségeket állítanak az útjukba, hogy igazán nem lehetnek hálásak azért, hogy az Okh. a védőszárnyai alá vette őket. Tisztelettel kérem beszédidőmnek negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a negyedórai meghoszszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Andaházi-Kasnya Béla: Nagyon sajnálom, hogy nincs itt Sohandl Károly képviselőtársunk, akit ez a kérdés talán nemcsak mint törvényhozót, hanem mint az Okh. egyik alelnökét is kellene, hogy érdekelje. Meg kell jegyeznem, hogy az ő Okh. alelnöki szereplését teljesen összeférhetlennek tartom törvényhozói minőségével. Eltekintve attól, hogy az Okh. berkeiben a legeslegnagyobb politika folyik, meg kell jegyeznem, hogy ott elsősorban — sajnos — nem az üzleti szempontok dominálnak, hanemha politikai szempontok, nem ite beszélve arról, hogy a tisztviselői vagy mérnöki állások betöltésénél elsősorban azok jönnek tekintetbe, akik a Steuer-féle választásnál Dorozsmán vagy Kisteleken becsapással vagy más ilyen dologgal foglalkoztak, tehát az Okh. intézményeiben honorálják ezeket a kortesszolgálatokat. r Ezt már magábanvéve is elhibázott és megengedhetetlen dolognak tartom, s ezért is feltétlenül szükséges, hogy az Okh. a lehető legtávolabb legyen a napi politikától és így annak egyetlen igazgatója sem lehessen a törvényhozásnak tagja. A lényeg azonban, amire tulajdonképpen rá akarnék mutatni, az, hogy magában az ügykezelésben odabent is olyan súlyos visszaélések és bajok vannak, amelyek miatt a Budaí. illése 1932 június 22-én, szerdán. 177 pesti Fuvarosok és Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete már a kir. törvényszékhez is fordult panaszával, miután magától az Okh.-tól mint hivatalos szervtől elégtételt kapni nem képes, mert egyszerűen nem csinálnak semmit. À beadványban a legsúlyosabb dolgokat állapítják meg. Megállapítják, hogy olyanok, akik vagyontalansági esküt tettek, akiknél tehát az alapszabály egyszerűen kizárja annak a lehetőségét, hogy tagok lehessenek, nemcsak hogy nem zárattak ki a tagok sorából, hanem egy ilyen ember az egyik szövetkezetnek vezető igazgatója. Ugyanakkor egy másikkal szemben, aki hasonló körülmények között volt, a legkerlelhetetlenebb szigorral jártak el és kizárták a szövetkezetből. Így nem lehet a szövetkezeti eszmét a látszólagos igazság elvével képviselni. Lehetetlenség, hogy az egyik embert bizonyos captatio benevolentiae alapján nyújtott előnyök ellenében meghagyják jogaiban, a másik embert pedig, aki semmi előnyt nem tud nyújtani, egyszerűen kiforgatják a jogaiból. Ez lehetetlenség. Ez lehet egy protekcionizmusnak feladata, lehet egy beteg politikai párturalomnak az irányzata, de nem lehet egy gazdasági célra alakult gazdasági szövetkezetnek vagy földmunkás vállalkozó szövetkezetnek a célja. Igen t. képviselőtársaim, itt van például egy másik eset- A Budapesti Fuvarosok és Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete tudvalevőleg a vámszabadraktárban végez munkát, s ezekért az Okh. intézménye, mint olyan, 5000 pengős garanciát, illetve fedezetet adott. Természetesen a fiókintézet magától a fuviarosszövetkezettől megint visszakéri a garancialevelet, illetve váltót vett ezektől az igazgatósági tagoktól. Ha valaki az altruizmust hirdeti és magát kijátssza protektornak, akkor legyen tényleg altruista és legyen protektor és ezekkel a kisemberekkel ne váltófedezetet Írasson alá és ne követeljen ilyeneket. Az megint egészen más lapra tartozik, hogy ugyanakkor ezt is szabálytalanul és törvénytelenül csinálták, mert például ugyanez a revizor, akit az előbb említettem, egyéni kölcsönadásait áthárítja egyszerűen az Okhanyaintézetére. Amikor a váltó miatt az igazgatósági tagok egyszerűen fellázadnak és nem hajlandók aláírni és amikor éppen a legtehetősebb egyszerűen nem írja alá, akkor ez a bizonyos revizor beküldi Schandléknak, magának a központnak a váltót — még azokat is becsapja, azokat is félrevezeti — és egyszerűen azt írja rá, hogy tekintettel arra, hogy N. N. úr, aki ugyan a legmódosabb, ezidőszerint nem tartózkodik Budapesten, illetőleg külföldön tartózkodik, és tartózkodási helye fellelhető nem volt, ezidőszerint a váltó vele aláíratható nem volt Amikor az a szegény jó ember megtudta, hogy ő külföldön tartózkodik, amikor Pesten sétál, akkor csak csodálkozott azon, hogy ilyen félrevezetésre alkalmas eszközökkel teszik őt felelőssé olyan dolgokért, amelyekért soha felelőssé tenni nem lehet. A másik pedig az, hogy ezek a kisemberek még sohasem tudtak kapni szövetkezeteik keretén belül egy részletes elszámolást- Ott vannak azok a munkák, amelyeket ők vállaltak részben, és amelyeket a központ útján vállaltak. Természetesen ezeknek elszámolását nem ők, mint könyvelésben nem jártas emberek végzik, hanem végzik az Okh. revizorai, az Okh. által delegált egyének, azonban ők még soha egyetlen egv vállalkozásról kimutatást nem kaptak, hogy tényleg ennyi kiadás, ennyi