Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-108

158 Az országgyűlés képviselőházának 1 Hazugság! — Reisinger Ferenc: Szóval ez az l úr főszolgabíró volt! — Kabók Lajos: Naná nem! Vérszívó volt! — Reisinger Ferenc: Most már értem a bűntársak felhördülését! — Nagy zaj.) Elnök: Reisinger képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Reisinger Ferenc (a padot verve): Em maradnék már csendben, de a csendőrök, meg a főszolgabírók nem maradnak csendben! — Nagy zaj és felkiáltások jobbfe­161: Mi ez? Milyen hang ez? Micsoda viselke­dés? Rendre! — Reisinger Ferenc: Én marad­nék . . . (a jobboldal felé): Főszolgabíró banda! Bűntársak! — Nagy zaj.) Reisinger képviselő urat nyomatékosan felszólítom, maradjon csendben! (Györki Imre: Csupa főszolgabíró! — Reisinger Ferenc: En nem csendőrszurony­nyal kerültem be!) Reisinger képviselő urat ismételten rendreutasítom! (Kabók Lajos: Há­borognak a kormány cselédei! — Zaj.) Nagyon kérem a képviselő urakat, őrizzék meg a hig­gadtságukat, mert be fogják látni, hogy az elnök kénytelen lesz a rend fönntartása érde­kébe eljárni. (IJlain Ferenc: Ez igaz, elnök úr, de nehéz a higgadtságot megőrizni, ha ezeket hallja az ember!) Mégis, kíséreljék meg a képviselő urak. (Reisinger Ferenc: A ma­gyar paraszt gyilkolását hallja az ember és maradjon csendben 1 ? — Fáy István: Ugyan, ne beszéljen már ilyeneket! — Egy hang jobb felől: Hordóra való beszéd! — Ulain Ferenc: Majd rendet csinál egyszer a magyar paraszt önök között! — Farkas István: Bizony, még kiegye­nesíti a kaszát egyszer! Azt várják önök, hogy a kaszát kiegyenesítse! — Zaj.) Csendet kérek! (Egy hang jobb felől: Rendőri funkciót véazünk velük szemben! — Farkas István: Azt várják, azt provokálják! — Györki Imre: A főszolga­bírók kara! — Zaj.) Szeder Ferenc: T. Képviselőház! En soha­sem tudok megindulás nélkül beszélni azokról a borzalmas eseményekről, amelyekkel mind­untalan napról-napra találkozunk. Itt van előt­tünk ugyancsak Biharmegyéből egy levél, amelyben bejelentik Zsadányból, (Büehler Jó­zsef: Bihar! Bihar! Folyton csak Bihar!) hogy miután az illetőnek fogát kiverték a csend­őrök, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallat­lan!) ennélfogva képtelen felvenni a harcot azért, hogy politikai felfogását nyíltan han­goztassa és kénytelen visszahúzódni a párt munkálkodásától. Itt van a másik levél, ugyan­csak Biharból, amelyben értesítenek minket, hogy a csendőrséget felhasználják arra a célra, hogy mindazok, akik a szociáldemokrata párt­hoz tartoznak, munkát ne kapjanak és a csend­őrség mindenütt sarkában legyen azoknak, akik a szociáldemokrata párthoz tartozóknak vall­ják magukat. Borzalmas az, ami napról-napra lejátszódik itt az országban, amikor felülről irányított törvénytelenségek sorozatát követik el azokkal az emberekkel szemben . . . (Ulain Ferenc: Szabadalmazott hatósági banditák!) Elnök: Ulain képviselő urat sértő közbe­szólásáért rendreutasítom ! Szeder Ferenc: ... akik politikai felfogás tekintetében szembenállanak az uralkodó kor­mányhatalom politikai felfogásával. Fáj az ember lelke, amikor minduntalan ezekről a kér­désekről kell itt napról-napra beszélni, (Farkas István: Ezeréves alkotmányosság! Szégyeljék magukat! így csinálják, így hajtják végre! Ez az alkotmány!) hogy az embereket botozzák, ütik, verik és itt napról-napra orvosi látlelete­ket kell felolvasni ezekről a brutalitásokról. (Ulain Ferenc; Nap-nap után! — Farkas Ist­08. ülése 1932 június 22-én, szerdán. ván: A régi cárizmus legvadabb korszaka van itt! — Buchinger Manó: Ez a magyar néphez való szeretet! — Propper Sándor: Ez a magyar nép szeretete! — Fáy István: Azt igazán nem maguktól fogjuk tanulni! — Nagy zaj a szélső­baloldalon. — Buchinger Manó ismételten köz­beszól. — Fáy István: Ne lármázzon!) Elnök: Fáy képviselő urat rendreutasítom. Csendet kérek, képviselő urak. {Nagy zaj. — Malasits Géza: Parasztnyúzó! — Farkas Ist­ván: Nyúzó! — Buchinger Manó: Hallgasson, parasztnyúzó! — Egy hung a szélsőbaloldalon: Paraszthóhér! — Folytonos nagy zaj. — Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Pfuj! Pfuj! — Fáy István gyors léptekkel a szélsőbaloldal félé t in­dul. — Többen közbevetik magukat és a középre tódulnak. — Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek helyeiket elfoglalni. T. Ház! Az ülést újból megnyitom. Lehe­tetlen, t. Ház, ihogy egyrészt kifejezést ne ad­jak (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) annak a né­zetemnek, hogy ha azok az adatok, amelyek itt előtárattak, valóknak bizonyulnak, ezek egészen biztosan indokolják az egész Ház felháborodá­sát. (Ulain Ferenc: Pedig igazak, elnök úr! — Eckhardt Tibor: Igazak! — Felkiáltások bal­felől: Igazak! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Másrészt azonban nagyon kérem és nyo­matékosan kérem a képviselő urakat, hogy mi­nél nehezebb megőrizni higgadtságukat, annál inkább iparkodjanak erre. (Eckhardt Tibor: Ez közigazgatás ? — Kabók Lajos: Amikor po­fozkodni akarnak, akkor legyünk higgadtak 1 ?! — EckhardtTibor: így lehet revíziót csinálni!! — Ulain Ferenc: Rendet csinálunk! ököllel! Itt! — Zaj a jobboldalon. — Farkas Gyula: Hece-fiskális! — Nagy zaj. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) T. Ház! Bármennyire érthető is az egész Háznak felháborodása, (Ulain Ferenc! Galád­ság! Aljasság!) mégsem indokolta azt az ag­resszív eljárást, azt a fellépést, amelyet Fáy István képviselő úr tanúsított a Ház színe előtt. Ezért őt rendreutasítom. (Helyeslés, zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Mivelünk is ezt csinálták volna? — Peyer Ká­roly: Engem már 15 napra kitiltottak volna! — Eckhardt Tibor: Pedig Borsodról is lehetne be­szélni! — Fáy István: Kérem, beszélhet! Nyu­godt vagyok! — Eckhardt Tibor: Megbüntet­ték az igrici eset részeseit 1 ?]) Azokat, akika baloldalról sértő köz-beszólásokkal halmozták őt el, — Malasits Géza. Farkas István és Bu­chinger Manó képviselő urak voltak ezek — sértő kifejezéseikért utólag szintén rendreuta­sítom. (Kabók Lajos: Szóval, még erre is van mentő körülmény! — Zaj.) Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Az imént lejátszódott jelenet intő például szolgálhatna mindazoknak, akik ezidőszerint a hatalmat ke­zükben tartják, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Véget kell vetni ezeknek az áldatlan állapotoknak. Méltóztassék a túlolda­lon is megérteni, hogy nekünk is fájdalom az, hogy napról-napra ide kell hoznunk az ország­gyűlés színe elé ezeknek a brutalitásoknak, törvénytelenségeknek sorozatát, és csak köte­les ségérzetünk nagyobb, mint fájdalmunk, ami­kor ezeket idehozzuk. (Ulain Ferenc: Ügy van!) Méltóztassék megérteni, hogy azoknak az em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom