Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-107

Az országgyűlés képviselőházának 1 az emberbe a szót, a keserűséget, az indulatot, annál nehezebb annak kitörését megakadályozni, illetőleg azt törvényes úton levezetni. (Mojzes János: Meg kell magyarázni ezt a belügyminiszter úrnak!) Arra kérem igen t. barátomat, Eckhardt képviselőtársamat és arra kérem az utána felszólalt igen t. képviselőtársamat, hogy ha mint törvényhozó és törvénytudó közéleti férfiak bármi néven nevezendő egyéni kilengésekről, túlkapásokról, erőszakosságokról, visszaélésekről hallanak, — örömmel hallottam, közbevetőleg mondom, Eckhardt t. barátomnak azt a kijelentését, hogy egyénileg megnevezi azokat, akik túlkapásokban vagy erőszakon találtatnak, tehát e tekintetben teljesen jó úton halad az általam igen nagyrabecsült független kisgazdapárt, mert nem általánosít — tehát mondom, bármily túlkapásról, bármily erőszakosságról, bármily embertelen s égről méltóztatnak értesülni vagy bármi durvaságról, én nem hoznám mindjárt ide a Ház elé. (Zajos ellenmondások a baloldalon.) Megvan annak a törvényes útja-módja. (Andaházi-Kasnya Béla: Közmegvetésnek kell kitenni az ilyeneket! — Élénk helyeslés a baloldalon.) hogy ezek az égbekiáltó sérelmek orvosoltassanak. Ha az urak nem tudják, hogy mik ennek a törvényes útjai-módjai, eszközei, tessék tőlem felvilágosítást kérni, majd én útbaigazítom t. képviselőtársaimat. (Mojzes János: Hogy menjünk a sóhivatalba! — Zaj.) Csak abban az esetben, ami ki van zárva, ha a kormány nem orvosolná ezeket a hatósági túlkapásokat, tessék a Ház elé jönni, akkor igazuk lesz és joguk lesz & képviselő uraknak panaszkodni. (AndaháziKasnya Béla: Ide kell a Ház elé hozni és közmegvetésnek kell kitenni az ilyeneket! — Friedrich István: Mindent ide kell hozni! — Kun Béla: A kormánynál egy nagy süllyesztőbe kerülnek a panaszok! — Zaj.) Méltóztassék azonban megengedni, hogy a rendelkezésemre álló pár perc alatt még egy szent és nagy dologra hívjam fel a t. Ház tagjainak pártkülönbség nélkül a szíves figyelmét és érdeklődését. Megmozdultak a magyar vármegyék, megmozdultak a törvényhatóságok, a városok, (Andaházi-Kasnya Béla: A csendőrök is!), megmozdult a dolgozó, verejtékező megcsúfolt, megalázott, meggyalázott magyar nemzet, amelyet nem érdekelnek annyira a parlamenti tárgyalások, mert inkább az érdekli, milyen lesz a termelés, milyen termést ad a jó Isten és hogyan tudja majd gabonáját, állatját értékesíteni, kis családját, gyermekeit ruházni és eltartani, mondom, mégis az egész magyar nemzet egyetemét érintette, érinti és szívébe és veséjébe vág egy szent és nagy dolog, és ez a magyar igazságnak a kiküzdése, a trianoni nemzetközi gonosztettnek revíziója. (Mojzes János: Amelyet folytat itt a közigazgatás!) Ne szóljon közbe, igen t. barátom, mert nem jó szolgálatot tesz a nemzet ügyének, hiszen olyan ügyről van szó, amelyben egyet kell értenünk. Én röviden, minden további magyarázat nélkül arra kérem a Ház mélyent. elnökségét, arra kérem a kérvényi bizottságot, hogy a törvényhatósági feliratokat, amelyek a trianoni békeszerződés revízióját sürgetőleg követelik, követelik pedig a középdunai gazdasági kérdések megoldásával egyidejűleg és arra kérik a m. kir. kormányt és a magyar országgyűlés mindkét Házát, hogy a hivatalos európai nemzetközi politika tengelyévé tétessék a magyar kérdésnek a megoldása és a magyar igazságKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ X. 97. ülése 1932 június 21-én, kedden. J27 ' nak diadalra juttatása, ismétlem, arra kérem a mélyen t. elnökséget, a mélyen t. Képviselőházat és a mélyen t. kormányt, hogy a nemzetnek ezeket a feliratait, a magyar nemzeti léleknek ezeket a fenséges megnyilatkozásait méltóztassék még a nyári szünet előtt ide a Ház elé hozni, hogy módjában legyen a kormánynak akár ennek a hónapnak a végén, a ïausannei konferencia befejezése előtt, a középeurópai államok kérdésének, gazdasági ügyei reparációjának, vagy megoldásának kérdésénél, akár pedig amint hallom, őszre halasztódik, hivatkozni a nemzet ismételten megnyilatkozott közvéleményére, hogy igenis egyidejűleg a gazdasági kérdések megoldásával a magyar igazságnak is utat kell engedni, a magyar revíziót is napirendre kell tűzni, mert ha ez nem történik meg, akkor nem lesz békesség, nyugalom sem ebben az országban-, sem Közép-Európában, sem pedig ezen az egész nyomorult világon. Az elnök úr napirendi indítványát elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Miután ellenkező indítvány nem tétetett, az elnöki napirendi indítványt elfogadottnak jelentem ki. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs, miért is annak felolvasását mellőzöm. < Kérem a jegyző urat, hogy az interpelMéióskönyvet szíveskedjék felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Hegymegi Kiss Pál — a belügyminiszterhez — Ka!tona Imre és társai bárándi lakosok megbüntetése miatt (írásban); Hegymegi Kiss Pál — a belügyminiszterhez — a kúnhegyesi független kisgazdapárt megalakulásániak akadályozása miaitt (írásban) ; Hegymegi Kiss Pál — a földmívelésügyi miniszterhez — a béneséplés kérdésének rendezése tárgyában (írásban); Hegymegi Kiss Pál ~,aa összkormányhoz — Olaszországba f való állítólagos búzakivitelünk tárgyában (írásban); Büchler József — a belügyminiszterihez — ,a revíziós propaganda diszkreditálása tárgyában (szóval. Nem halasztható); Eckhardt Tibor — a földmívelésügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez — a rizshántoló üzemek megrendszabályozása tárgyában (szóval); Györki Imre —r a pénzügyminiszterhez — a segéd nélkül dolgozó cukrásziparosok forgalmi adója tárgyában (szóval); Fábián Béla — a külügyminiszterhez — a hadifoglyok hazahozatala tárgyában (szóval); Fábián Béla — a pénzügyminiszterhez — az italmérési engedélyek megvonása tárgyában (szóval); Andaházi-Kasnya Béla — a földmívelésügyi miniszterhez — az Okh. kebelében alakult földmunkásszövetkezetek működése és a földmívelésügyi minisztérium ellenőrzési joga tárgyában (szóval); Mojzes János — az összkormányhoz — az 1932. évi 3200. M. E. sz. rendelet 10. §-ának hatályon kívül helyezése tárgyában (szóval); Mojzes János — a kereskedelemügyi ' miniszterhez — a kéményseprői díjak szabályozása tárgyában (szóval); Mojzes János — a pénzügyminiszterhez — adósérelmek tárgyában (szóval); Bródy Ernő — a miniszterelnökhöz — az állami lakótelepek tárgyában (szóval); Bródy Ernő — a kereskedelemügyi és bel18