Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-107

Az országgyűlés képviselőházának 10 adídíff a kereskedőkre és iparosokra nézve exisztenciájuk veszélyeztetését jelentette, és pedig annyiban, hogy nekik a váltójukat, az adósságukat ki kellett fizetni ök, arra azonban ők maguk nem voltak jogosítva, hogy követelhessék a saját követeléseiket. Most méltóztassék megnézni a fizetésképtelenségeknek és csődöknek tömegeit, különösön azoknál az iparosoknál és kereskedőknél, akik gazdákkal dolgoznak. Valamennyinél arra történik hivatkozás, hogy egyrészt a közterhek miatt, másrészt pedig ezen őket érintő, die rájuk ki nem terjedő moratorium miatt kénytelenek voltak fizetéseiket beszüntetni. T. Ház! Ha megnézzük azt, hogy mi történik a szövetkezetek körül, akkor ismét figyelmeztetnem kell az egész Képviselőházat arra a szörnyű pénzügyi giesztióra, amelyet a szövetkezetekkel kapcsolatosan bátor leszek elmondani. A szövetkezetek nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar kisipart ós kiskereskedelmet tönkretegyék azzal a pénzzel, amelyet ők aa államtól a kisiparosok és kiskereskedők adójából kaptak. Én már felszólaltaími e tárgyban a Képviselőházban és kértem a kereskedelmi miniszter urat, hogy a jövőben ne támogassa az iparosok és kereskedők pénzéből a szövetkezeteket Erre a kereskedelemügyi miniszter úr itt kijelentette, hogy szó sincs róla, mindenki, aki tud, éljen meg a maga pénzéből. S erre ma kiderüli, hogy a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete — amely pedig netmcsak köztisztviselőknek árusít, hlanem mindenkinek, aki hozzál beteszi a lábát s az iparosok ésl kereskedők még azt sem tudják elérni, hogy ez a szövetkezet csak tagjainak árusíthasson — újabban megint 600.000 pengőt kapott a m. Mr. kormánytól, holott Kenéz miniszter úr itt a Képviselőháziban jelentette ki, hogy a Köztisztviselők Fogyasztási Saötv/etkezete és a többi szövetkezet az államtól nem fog támogatást kapni. Hogy azután ezt a 600.000 pengőt úgy kapta üneg a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, hogy az egyes köztisztviselőknek a szövetkezetnél levő tartozásait a kormámy leszámítolta és előre odaadta a Pénzintézeti Központ útján, ez nem változtat a helyzeten. Mert abban az esetben, ha a kormány a köztisztviselőknek a szövetkezetnél levő tartozásait előre kifizette, miért nem fizeti ki a kormány a köztisztviselőknek a kereskedőknél és iparosoknál levő számláit... (Propper Sándor: A saját tartozásait! Miért nem fizeti ki a kormány a fővárosnál levő kórházi tartozásait? Majd eltranszferálják a kormányt!) Elnök: Kérem Propper Sándor képviselő urat, maradjon csendben. Fábián Béla: ... és miért nem fizeti ki a kormány saját tartozásait? A szövetkezeteknek ugyanilyen elbánásban kell részesülniük, mint az egyes kisiparosoknak és kiskereskedőknek, vagy pedig tovább folyik a szövetkezetek illegitim támogatása. T. Ház! Csak pepecselésnek nevezhetem azt a munkát is, amelyet a közüzemek leépítése körül tapasztalunk. Egy üzem állítólagos leépítésén kívül semmi a világon nem történt. Ismételten csak ígéretek történnek, de ezekkel az Ígéretekkel a magyar kisiparos- és kiskereskedőtársadalmat nem lehet megnyugtatni. Az iparosokat és kereskedőket eddig sikerült az Ígéretekkel orruknál fogva vezetni. Emlékeznek a t. képviselőtársaim arra, hogy ajz ú. n. soproni óriási nagy iparosgyűlésen megigérték az Összes sérelmek orvoslását, (Kun Béla: Papíron!) megigérték, hogy november 1-éig min'. ülése 1932 június Él-én, kedden. 07 den iparos és kereskedő sérelme orvosolva lesz, és erre az iparosvezérek azzal jöttek haza Pestre, hogy abban az esetben pedig, ha a sérelmeket nem fogják orvosolni, majd ők magtalálják a módot arra, hogy a kormányt végre az iparos- és kereskedői bajok respektálására kényszerítsék. Erre mi történt? November 1-én felemelték a forgalmi adót 2%-ról 3%-ra, az iparosvezéreknek pedig kitörölték a szemüket azzal, hogy benyújtottak az iparosközpontra vonatkozólag egy törvényjavaslatot, egy olyan törvényjavaslatot, amelyből az iparosságnak semmi előnye nem lesz, amelyből csak néhány embernek

1 lesz fizetése, amelyből csak néhány embernek fogja a jólétét előmozdítani. (Jánossy Gábor: Ezt nem lehet erről a törvényről mondani!) Nagyon nagy diplomáciai sikerei voltak 10 éven keresztül ennek a kormányzati rendszernek azért, mert mindig sikerült az iparosvezetőket leszerelni. Ezért bírt azonban jelentőséggel az iparos- és kereskedőtársadalomnak tegnapi megmozdulása. Megmutatták az iparosok és a kereskedők azt, hogy lehet^ hogy vezetőiket könnyen fogják majd a jövőben is leszerelni. Ők azonban saját érdekükben követelik a kormánynak legsürgősebb intézkedését. En itt el akarom mondani azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeket a kormánynak az iparosokkal és a kereskedőkkel szemben meg kell tenniek. (Buchinger Manó: Majd ha nagyagráriusok, nagykapitalisták lesznek, akkor állhatnak elő követelésekkel! Addig fütyül rájuk a kormány ! — Zaj. — Elnök csenget. — Malasits Géza: A kutya sem törődik velük!) Legelsősorban a forgalmiadóátalányokat a tényleges forgalom mértékére kell leszállítani. (Jánossy Gábor: Ez helyes!) Lehetetlenség az, hogy egy iparos, egy kereskedő több forgalmi adót fizessen, mint amennyit forgalma után neki tényleg fizetnie kellene. (Kun Béla: Ügy van!) Másodszor minden köztartozásra történő befizetést a folyó évi tartozások törlesztésére kell fordítani (Bródy Ernő: Nem kamatokra!) és nem kamatokra. A régebbi időből fennálló köztartozásokat egyesíteni kell, és az adózók, akik a folyó évi tartozásaikat pontosan fizetik, hátralékaikat minden külön kérés nélkül öt esztendőre elosztott részletben törleszthessétki A hátralékok likvidálását egy és ugyanaz a hatóság intézze, és ennek legyen joga és kötelessége indokolt esetben a hátralékokat részben vagy teljes egészükben elengedni. Ugyanilyen eljárás folytatandó le az Oti.nál és a Mábl.-nál. A Társadalombiztosítónál fennálló kamattartozásokat törölni kell. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hát nem érzi meg ez a Képviselőház, hogy egy Társadalombiztosítónak nevlezett jtfntézfőiéniiyel a magyar polgári társadalom legjobb katonáit fojtja bele a vízbe? Mert Iha valamikor megfogják kérdezni, hogy mi adta meg a végső kegyelemdöfést a polgári határőrvidékeken élő kisiparos- és Mlskereskedőtársadalomnak, (Ügy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) akkor meg fogják állapítani, hogy a végső kegyelmdöfést azok az intézkedések adták meg, amelvek az utolsó bútorát viszik el a szerencsétlen kisiparosoknak és kiskereskedőknek. (Bródy Ernő: Albertfalva és társai! p- Dinnyés Lajos: Csalbértfalva!) Azoknak a kereskedőknek és iparosoknak az adóját, akiknél az adók behajtása végromlást idéz elő, töröljék. Méltóztassék megérteni, J csak azokét, akiknél ez végromlást idéz elő. 14*