Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

60 Áz országgyűlés képviselőházának 9< 39 '1% -a éri el, illetőleg (haladja meg a manitobabúza minőségét. Világosan mutatja ez azt, bogy az 1930. évi következtetések nem voltak helyesek, az akkori minőséget egy különleges klimatikus viszony hozta létre, amelyet azután a normális éghajlati helyzet ismét helyr ëb illőntett. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ez nem azt jelenti, igen t. Ház, mintha én azt mondanám, hogy a magyar mezőgazdaság főtermelvényét nem kellene nemesítenünk és nem kellene a legnagyobb buzgalommal, elméleti és gyakorlati kísérletek útján tovább folytatnunk a növénynemesítés megkezdett munkáját, sőt ellenkezőleg. Én már gondoskodtam is arról, hogy mint állami feladat, teljesen függetlenül minden konjunkturális helyzettől, az állami ménesbirtokokon történjék tovább a nemesítés, a legnagyobb céloknak és gondolatoknak megfelelően. (Helyeslés a jobboldalon.) Az a hétfajta búzaféleség, amely ebben az országiban megállapíttatott, mint legkitűnőbb búzaféleség, minőségileg és mennyiségileg is megfelel minden kívánalomnak. Ezeknek a — én így szoktam nevezni: búzatáj faj taságoknak — az egyes vidékeken való elhelyezése és ottani továbbtermelése minőségi és mennyiségi javulást jelent és jelenti e mellett a standardírozás nagy gondolatának megvalósítását, amellyel viszont összefügg exportvonatkozásIban az a nagy kívánalom, Ihogy mindig azt a foúzafajtaságot tudjuk nagyobb tömegben exportálni, amely a legmesszebbmenő kívánalmaknak megfelel. T,. Ház! Mi arra törekszünk, hogy Magyarország búzájának minden egyes szeme a legkitűnőbb legyen. A magyar búza ma a világversenyben is megállja a helyét és ha az a minőség exportáltatik, amely a legjobb az országban, akkor panasz erre a búzaminőségre soha nem lehet és akkor igenis elérhetjük azt, hogy régi szokás szerint a magyar búza külföldön keverési célokra használtatik. T. Ház! A búza nemesítésével kapcsolatosan tervbevettem lisztkísérleti állomások vidéken való felállítását is, (Helyeslés.) mert hiszen ez a kettő parallel kell, hogy menjen, rendelkezésre kell, hogy álljon a gazdáknak a vidéken a kísérleti állomás, amely búzájuknak megvizsgálásával mindjárt megmutatja azt, hogy termelési irányuk helyes volt-e? (Helyeslés.)^ Azonkívül tervbevettem, hogy a nemesített vetőmagnak t SL 'különféle szaporítótelepeken való elhelyezése úgy történjék, hogy az a nagy fuvarköltségtől és az adminisztrációtól lehetőleg mentes legyen, másrészt rá kell szoktatnunk a gazdatársadalmat arra, hogy aki nemesített vetőmagot kap, nem azért kapja, hogy a malomba vigye be többlettermelését, hanem azért kapj a, hogy a többletet átadva szomszédjának,^ ennek is módot és lehetőséget nyújtson nemesített búza termelésére. Hiszen minden esztendőben nemesített vetőmagot kiosztani olyan nagy tehertétel volna, hogy erre az állam budget-je sem most, sem a közeljövőben nem vállalkozlhatik. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Én hiszem is, hogy a gazdatársadalom a maga ^józan,^ intelligens felfogásával ezt meg íogja érteni és így megfelelő irányítás mellett a. célt elérhetjük. Körülbelül 1500 viagón búza lesz az, amit itt az ősszel vetőmagnak kiosztunk. A múlt évben 27—28 ezer métermázsát osztottunk ki, úgyhogy ez olyan kvantum, amelynek '. ütése 1932 június 2-án, csütörtökön. megfelelő módon való szaporításával mindenesetre a célhoz közeledünk. • T. Ház! Ha a búzaterület és az úgynevezett termelési átszervezés kérdésénél nézem, hogy békében a mai Magyarországon mennyi volt a búzaterület és mennyi ma, azt találom, hogy a mai Magyarországon körÜUbelül 280 ezer katasztrális holddal több a búzával bevetett terület. Körülbelül ennek a területnek keretében kell keresnünk azt a mennyiséget, amelynél a talaj és klíma nem felel meg a príma búzatermelésnek és itt kell próbálnunk és megtalálnunk az átszervezés lehetőségét. A magyar búzaterület nagy mennyiségben való átszervezésére nem lehet gondolni. Magyarországot klímája és talaja predesztinálja a búzatermelésre, tehát búzát kell termelnie, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: öt év alatt huszonöt százalékkal emelkedett a búzaterület! Legalább ezt a 25%-ot kell leépíteni. Ez már természetellenes!) A másik szántóföldi termeivényünk a tengeri, amelyre különösebb súllyal kell gondot fordítanunk. Hiszen az országban a klimatikus és talapviszonyok igen megfelelnek a tengeritermelésnek, sem a kereskedelmi mérleg szempontjából, sem gazdasági, sem semmiféle elgondolásból nem indokolt, hogy mi tengerit importáljunk. Ha még azt is tekintetbe veszem, hogy a tengeritermeléssel hány mezőgazdasági munkásnak tudok kenyeret adni, akkor peredesztinálva látom az országot arra, hogy a tengeri termelésével kiküszöbölje az importot és takarmányozási szempontból is könnyítést és lehetőséget nyújtson. Ami az ipari növényeket illeti, itt különösen ki kell emelnem a cukorrépát, a fonálnövényeket, az olajos magvú növényeket, amelyek ammt méltóztatnak tudni, mind a mezőgazdasági iparnál nyernek elhelyezést. Itt nagyon fontosnak tartom, hogy a mezőgazdasági ipar érdekei mellett a mezőgazdaság megtalálja jogos kívánságainak kielégítését. Az árakat az kell, hogy szabályozza, hogy a mezőgazdaság milyen áron tudja ezeket a termeivényeket előállítani és harmonikus megegyezéssel biztosítani kell, hogy ezeknek az ipari növényeknek területei az országban arányosan oszoljanak meg, mert ismét a mezőgazdasági munkások nagy érdeke, hogy ezek a növények mentől nagyobb területen, az országban való helyes meg oszlással termeltessenek és ezáltal az ő keresetük olyan időben is biztosi ttassék, amikor más szántóföldi terményekkel kapcsolatos munkák már szünetelnek. Ha mezőgazdasági termeivényeink sorozatát nézem, a takarmánytermelést kell ismét kiemelnem. A takarmánytermelés nemcsak azt jelenti mezőgazdasági vonatkozásban, hogy mint elővetemény az utónövény termelését fo» kozza, hanem — amint az előttem szólott igen t. képviselő urak közül többen említették — éppen állattenyésztésünk értékesítésére rendkívül nagy befolyással van. Azonkívül más nagy jelentősége is van. Megfelelő nagy takarmánytermeles mellett az állatértékesítés, az állati termények árának megállapítása mellett a trágya szempontjából is fontos, mert ezáltal szemtermelésünk növelésére nagy befolyással van. Ha nézem a szomszédos államokat és a messzebb fekvőket is és azt látom, hogry ma. amikor az állatárak egész Közép-Európában a legnyomottabbak, amikor az értékesítés igen súlyos problémává vált és amikor más államoknál is bizony le kell a borjút is vágnia annak a gazdának, hogy előteremtse közszükség1 letét, akkor jövőbe tekintve az az elgondolá-