Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-103

Az országgyűlés képviselőházának 103. Meskó Zoltán belügyi államtitkár úrral (Éljenzés.) Kar&fiáth államtitkár úrral, Zsitvay főispánsága mellett (Ügy van! Ügy van!) mertük a titkos válásztójogot behozni. (Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Mi most is nagyon szívesen megyünk titkos választójog mellett a választások elé! Sokkal több szavazatot kapunk, pláne a szocialista terorral szemben, ha titkosan szavazunk! Tapasztalatból tudom!) Nagyon örülünk ennek! (Farkas István: Nem hiszem, hogy ilyen önzetlen lenne a miniszter úr! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! A szónok m'aga 'kénytelen rendet csinálni. (Derültség.) Tessék csendben maradni! (Gr. Sigray Antal: Halljuk Friedrichet!) Friedrich István: Látjuk legalább, hogy nem küzdöttünk ezen az oldalon hiába: tizenkét esztendőn át! Ha van politikai elégtétel, akkor ez az oldal megkapta a politikai elégtételt. Ha megértem azt, hogy Scitovszky Bélai volt belügyminiszter '. úr és Sztranyavszky volt államtitkár úr ideállanak mellém, szegény tizenkét éves ellenzéki bajtársuk mellé és azt mondják, a titkos választójogra szükség van, akkor .azt kérdezem: miért volt. uraim, velünk szemben tizenkét éven keresztül az a határtalan gyűlölet és düh? (Ügy van! balfelöl!) Hát nem kötelességünket teljesítettük-e, amikor kitartottunk ,e mellett az álláspont mellett? Guvernementális lett tehát a titkos választójog demagógiája? (Derültség.) A múltkor határozott kérdést intéztem egy délután a miniszterelnöki tárcával kapcsolatos felszólalásomban a miniszterelnök úrhoz: legyen kegyes megmondani miniszterelnök úr, híve-e ön a titkos választójognak, igen vagy nem? A miniszterelnök úr nekem csendesen megmondotta — előrehajolva meghallottam j

— nem mondom, hogy mellette vagyok, nem mondom-, hogy ellene vagyok. (Bródy Ernő: Maga sem tudja!) Azóta azonban a helyzet tovább fejlődött. Ma megállapíthatjuk, hogy a baloldal a túlsó oldallal Berki Gyulától és Kállay Miklóstól kezdve Scitovszky Béláig és Sztranyavszky Sándorig ebben a kérdésben egy plattformon van. (Kun Béla: A volt belügyminiszter úr is mellette van?) Nekünk nem fcélunk a rekriminálás, nem célunk, hogy most követ dobjurttk 'azokra, .akik más állásponton voltak^ azelőtt. Igaza van azonban Petrovácz t. barátomnak, aki azt mondja; befejeztük itt a munkát, tessék törvénybe iktatni a titkos választójogot és menjünk az ország színe elé. [Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Nincs más probléma! — Pakots József: Politikai rostavizsga lesz! — Farkas István: Ne ijesszétek őket, mert úgy is félnek tőle!) Ez a nagy változás, amely a választójog kérdésében bekövetkezett, szolgáljon valamenynyiünk részére mementóul. Mennyit változott itt tavaly óta és — méltóztassék kicsit kombinálni — mennyi fog itt még változni a legközelebbi tizenkét hónap alatt! (Gr. Sigray Antal: Beméljük!) Nagyon jó volna, ha az idők rohanását azok is észrevennék, akik még .mindig azt hiszik, hogy a mai időkben még mindig a reakció ekhós szekerén lehet bandukolni. A javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Képviselőház! (Györki Imre: Heil Adolf!) Ezt vártam! Azért vártam, ülése 1932 június 11-én, szombaton. 515 mert tudtam, hogy el fog jönni, gyakran fog eljönni szociáldemokrata (részről! Meg is szoktam már! Bekapcsolódva Friedrich István t. képviselőtársam beszédébe, két kérdésről óhajtok megemlékezni. Az első tárgy a titkos választójog, amelyre vonatkozólag okfejtésével egyetértek. Magában a kormánypárt programmjában ez benn volt, annakidején Bethlen István, nagyatádi Szabó István és szerénységem értekezleten megállapítottuk egy bizalmas tanácskozáson, hogy ezt be kell venni a programmba. A párt be is vette programmjába. Ezt többen kétségbevonták. Merem állítani, nagyon sokan nem látták szívesen a pártban és talán most. sem szívesen látják, hogy a titkos választójog benne van a programmban. Örülök, hogy mindazok, akik akkor nem voltak és ma sem hívei a titkos választójognak, belátják, hogy az idő haladt és nem nézíhetünk szembe az egész világgal, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a titkos választójogot törvényibe iktassuk. Nem teszek senkinek szemrehányást — bár tehetnék, mert nagyon rosszul esett nékem annakidején, amikor itt a Házban nem egyszer, hanem minden alkalommal a titkos választójog mellett szólaltam fel — hogy az ellenzék gúnyosan kiáltotta oda felém: benne van a programmban! Nem vették komolyan! Örülök, hogy az egységespártnak ezt a szerintem sarkalotos programmpontját, a titkos választójogot maga a párt is komolyan veszi és nagyon örülök, amikor a miniszterelnök úr a kisgazda frakció öt pontja között magát a titkos választójogot is kormányprogrammul elfogadta (Györki Imre: Benn volt eddig is!) és közeli megvalósítását elhatározta. Erre akarok most kitérni. En kissé határozottabb lennék a terminus megjelölésében. Azt mondta a kormánypárt, hogy a gazdasági javaslatok letárgyalása után ez lesz az első javaslata. Ezt valamennyien úgy értelmeztük, hogy ez a most folyamatban lévő és közeli napokban letárgyalandó gazdasági javaslatok letárgyalása után fog megtörténni a kormánynak ez iránti nyilatkozata és akkor fogja a kormány a Ház elé hozni a titkos választójogot. Az a passzus, amelyet később belevettek, hogy alkalmas időben fogják ezt megcsinálni, nagyon tág fogalom, mert bármikor azt mondhatják, hogy az idő erre nem alkalmas. Ez elől kitérni pedig nem lehet, ez elől kitérni teljesen^ esztelenség, mert a kormánypártnak ezt feltétlenül magának kell megcsinálnia; ne várjon a kormánypárt, amíg rákényszerítik, mert a titkos választójogot Magyarországon lehetetlen elkerülni. Nagyon természetes, hogy osztom Petrovácz Gyula t. képviselőtársam véleményét, hogy a titkos választójog törvénybeiktatását csakis a lajstromos választás alapján képzelhetem el, a kisebbségi rendszerrel. T. Ház! A másik kérdés, amellyel Fried rich István t. képviselőtársam foglalkozott, a szervezkedés kérdése. Mi törvénybe akarjuk iktatni és rövidesen törvénybe is iktatjuk a titkos választójogot, de ugyanakkor nem engedjük meg a polgári pártoknak a szervezkedést! Felteszem a kérdést, mi lesz ennek a következménye? Valószínűleg lajstromos választás lesz. ahol a tömegek fognak megnyilatkozni, azok a tömegek, amelyek elől az ellenzéki pártok és polgári képviselők, a polgári gondolat szóvivői el vannak zárva, nem érintkezhetnek velük, nem fejthetik ki a maguk elgondolásait, nézeteit, programmját, ezzel szemben a szociáldemokrata párt az egész országban kiépített 70*