Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-103

Az országgyűlés képviselőházának 103. ülése 1932 június 11-én, szombaton. 509 azt kívánja a székesfőváros tanácsától, hogy vele bizonyos kérdésekben megállapodásokat kössön. r Nem vagyunk hajlandók ilyen megállapodást kötni, ha előadhatja magát az, hogy egy más miniszterrel kötött megállapodást a kormány megtagadhatja. Ha a miniszterelnök azt mondja, hogy az a megállapodás, amelyet Ernszt Sándor akkori népjóléti miniszter és Vargha államtitkár úr írtak alá a székesfőváros képviselőivel együttesen, csak tervezet, amely csak minisztertanácsi jóváhagyás esetén érvényes, úgy nem vagyunk hajlandók a kormánnyal tárgyalásra leülni és megállapodásokat kötni. (Karafláth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Többet adok, mint kérnek!) Majd megegyezünk! (Zaj.) Elnök: A képviselő úr itt a főváros törvényhatósága nevében nyilatkozatot nem tehet. Csak mint képviselő nvilvánithat véleményt. Petrovácz Gyula: Csak mint képviselő mondom el a véleményemet, és mint képviselő mondom el azt a véleményt, amely pártomban megnyilvánult. (Fridrich István: Szigorú álláspont! Hadüzenet! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. A képviselő úr magyarázatát tudomásul vettem, méltóztassék folytatni. Petrovácz Gyula: Hajlandók vagyunk kórházainkat t magánkórházakká nyilvánítani és mint magánkórházat vezetni tovább, de nem hagyhatjuk, hogy az ápolási díjak tekintetében a népjóléti miniszter úr dirigáljon, mikor a kórház fenntartásához semmivel sem járul hozzá. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. - Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Petrovácz Gyula: Mi baloldal és jobboldal egyaránt — teljes elismeréssel vagyunk a baloldal ezirányú működése iránt —, azon dolgozunk, hogy a székesfőváros pénzügyi egyensúlyát^ rendben tartsuk, azon dolgozunk, hogy a főváros anyagi helyzete meg ne rendüljön és ezt a heroikus munkát, amelyet mi ott végzünk a tanácsban és a közgyűlésen ,most egyoldalú kormányrendeletek felborítani próbálják. Itt van először is a belügyminiszter úr, aki a főváros költségvetéséből t 1*6 millió pengőt törölt. A törvények értelmében joga van hozzá, de mégis különösnek tartom, hogy akkor, amikor 1*6 millió pengőt töröl a miniszter, ugyanabban az iratban elrendeli, hogy viszont a főváros a józsefvárosi ref. egyháznak 10.000 pengő segélyt adjon. Hogy jön a miniszter ahhoz, hogy egy kipécéaett egyház segélyét betétesse a jóváhagyó rendeletbe'? Hogy melyik református egyháznak adjunk segélyt, azt mi az illető református egyház szegénysége alapján állapítjuk meg és én megállapítom, hogy a józsefvárosi ref. egyház nem a legszegényebb egyház. Különösnek tartom, hogy egy speciális célra szolgáló kiadást rendel el a miniszter ugyanabban a leiratban, amelyben 1*6 millió pengő törlését rendeli el a főváros költségvetés séből. De jönnek a további felborító 'rendelkezések. Azt méltóztattak határozni, hogy a borfogyasztási adót agrár kívánságra 50 százalékkal mérsékeljük. Helyes, 'hozzájárulok, ellenben kérdem, hogy hogy méltóztatik pótolni azt a 3 millió pengőt, amelyet a székesfőváros, költségvetése ezzel veszít? (Farkas István: Elfér abban a nagy deficitben!) Márpedig azt valamilyen formában pótolni kell Itt van a székesfőváros inségadója. Azelőtt a székesfőváros maga vetett ki inségadót. amelyből fedezte szociális kiadásait. Ezt a kormálnyziat elvette tőle és helyébe beállította a saját szükségadóját s imost mi kénytelenek vagyunk kunyerálni a kormányzatnál, hogy ebből a szükségajdióból, amely a fővárosban befolyik, egy töredéket visszakapjunk. A múlt év novemberében befolyt ebből az 'adóból a fővárosban 13*5 millió pengő, az idén februárban

1 14 millió pengő, májusban pedig 10 millió pengő, összesen 37 millió pengő folyt be ez alatt a háromnegyed év alatt és az a különös dolog történt, hogy a főváros nem kapott ebből még csak egy tizedrészt sem vissza, 3'8 milliót^ sem kapott vissza. Ez szintén a főváros költségvetésének teljes felborításához vezet. Vegyük a forgalmiadót. Mikor a forgalmiadó 3%-os volt, iá kormány ebből nekünk egynegyed részt engedett át s amikor leszállították a forgalmiadót 2%-ra, akkor is meghagyta az egynegyedré&zt, de most, hogy újra felemelték 3%-ra a forgalmiadót, ennek az utolsó százalóknak a negyedrészét már nem kaptuk meg, úgyhogy most a forgalmiadóhói csak egyhatodrészt kapunk. Kérdem, hogy lehessen így a költségvetést reálisan tartani. A textil-fázisadó behozatalával körülbelül 5 millió forgalmiadó jövedelemveszteség éri a székesfővárost. Hogyan fogjuk a költségvetést ezek után deficitmentesen tartani, különösen akkor, amikor a székesfővárosnak a kormány nem képes és nem hajlandó megfizetni a fennálló tartozásait és nem próbálja egyáltalában megfizetni a fennálló 11'5 millió tartozását? A főváros kiküldött egy bizottságot, amely ezeknek az állami tartozásoknak a rendezésérc • van hivatva. Itt kiderült, hogy az állam nem hajlandó tartozásait kifizetni, ellenben méltóztatik tőlünk követelni, hogy ias Operaháznak szubvenciót adjunk. A mi nártunk addig, míg a szociális kiadások terén ilyen lehetetlen helyzetben vagyunk, amíg 15 ezer gyermek nyaraltatása helyett fedezet hiányában csak 5 ezer gyermeket tudunk nyaraltatni, míg a szociális étkeztetési akció fenntartását a nyári hónapokra nem látjuk biztosítva, nem tudjuk összeegyeztetni lelkiismeretünkkel, hogy a szociális segítés helyett szubvenciókat adjunk. Tehát én és pártom addig, amíg ezen a téren minden igény kielégítve nincs, nem hajlandó semmiféle szubvenciót megszavazni. (Helyeslés a baloldalon.) Nagyon kérem a mélyen

1

1. kormányt például a Talbot-centrálé kérdésében is, hogy méltóztassék velünk mint tárgyaló féllel szembenállni- A Talbot-centrálét Budapest nélkül nem tudták volnai megalkotni, hiszen az áramnak négyötöd részét a székesfőváros veszi igénybe. Ennek következtében kell, hogy az állam ezzel a legnagyobb fogyasztóval leüljön tárgyalni és a tárgyaló asztalnál állapítsuk meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az. áramot átengedi, nem pedig diktatórikus formában állalmi rendelettel.. Mert van felügyeleti hatóság és törvényhatóság, de van vevő és eladó. Azt a viszonyt, amelyben a felügyeleti hatóság van a törvényhatósággal, nem lehet egy adásvételi üzletre érvényesíteni. A székesfőváros parancsszóra sohasem fog vásárolni, ellenben hajlandó mint tárgyalófél ai leglojálisabban tárgyalni ezekben a kérdésekben. Hajlandó az egész centrálét átvenni és ennek átvételéről tárgyalni, legalább is a mi részünkről ezt kijelenthetem. Miután úgyis a legnagyobb fogyasztó mi vagyunk, diktált áramár helyett a telepet adják át és majd mi .adunk az Államvasutaknak és a többi érdekelteknek