Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-102

Az országgyűlés képviselőházának 102. amelyre nincs száz százalékig berendezkedve — akkor itt fog állni a Pénzintézeti Központ és a közhitel megóvása szempontjából meg fogja menteni. Egyideig nem is volt erre szükség. Egyszerre azonban mind nagyobb és nagyobb mértékben mutatkozott szüksége annak, hogy bajbajutott pénzintézeteket az állam által rendelkezésre bocsátott tőkékkel megsegítsenek. Ebbe is belenyugodott mindenki. Azután egyszer bajba jutott egy ujságvállalat. Törvény szerint annak céljaira nem volt szabad közpénzt fordítani. A kormány aizonban egy pillanatig sem gondolkozott azon, hanem kiadott egy rendeletet, — contra legem — amelyben meghagyja a Pénzintézeti Központnak, hogy bár a törvény csak tagjainak a szanálását engedi meg, e külön rendelet atlapján szanálja az ujságvállalatot. Ez meg is történt. Higyjék el, ez olyan, mint amikor egy egészséges testen még csak egy pörsenés mi-'' tatkozik és ügyet sem vetnek rá, holott tulajdonképpen már az' egész test mérgezőanyagát magában hordja. Ha megtörténhetik az, hogy egy törvényt áttörnek és úgy gazdálkodnak, hogy közpénzt lehessen fordítani airra, hogy megsegítsenek egy vállalkozást, amelyre vonatkozóan a törvény nem engedi meg az állami hozzájárulást, ez szimptomatikus jelenség arra, hogy miképpen kezelik itt a közpénzt, a verejtékező adózók pénzét, amelynek nemzetgazdasági jelentősége mindig az, hogy amit az állam bevesz, az áramoljék vissza azokba az erezetekbe, ahol a termelő munka folyik s abból szanálásokra, fizetésképtelenségek takarásária semmi sem szolgálhat. (Andaházi-Kasnya Béla: Bacher!) Sok ilyen van. En például aggodalommal nézem az Ipari Jelzálogintézet nyújtotta kölcsönöket is. Törvényt hoztunk arról, hogy azoknak a követeléseknek biztonsága, amelyek állami garanciával az ipari jelzálogintézeteknek adódtak, megelőzi még a közadók biztonságát is. Egy külföldi, amerikai bank számítolja le ezeket azálogleveleket és ha itt egy intézet, amelynek ipari jelzálogkölcsön címlete alatt kölcsön nyújtatott, bajban van, akkor nem annak a baja, az; állam baja, az államra hárul e favorizált intézményekért a felelősség. Nem gondolják, hogy egy kissé túlmerész valami volt ez Smith Jeremiás korszaka után, mert Smith Jeremiás korszakában nem lehetett volna ilyen intézményeket teremteni? Nem érzik-e, hogy mérhetetlen felelősség az, amely itt mindenkire háramlik, aki résztvett vagy ilyen kölcsönök kontrahálásában, vagy aki résztvett a gyufakölcsön kontrahálásban? Nem érzik-e ennek a szörnyűséges moloch-hálózatnak azt a fojtogató erejét, amely most egy világbotrány közepette mutatkozik és azok ,ai pénzek, amelyeket itt mint hasznos invesztíciókat emlegetnek, hova lettek? (Mayer János: A magyar ipar támogatására fordítottuk!) A magyar ipar támogatás árai Nem azt mondták, hogy az ipar támogatására fordítják, hanem azt mondották akkor, amikor még a kormány tagja volt t. képviselőtársam, mint miniszter, hogy az mind a földnek jut, az mind a földbirtokosok szanálására és megsegítésére jut. Hova lett? Eöldmegváltási célokra fordították? (Mayer János: Most az ipari jelzáloglevelekről méltóztatott szólni, erről tessék tehát beszélni!) En most erről beszélek. (Mayer János: Ezt iparpártolásra fordítottuk!) Igen, de megemlítettem ezt a Kreuger-féle kölcsönt, amely a gazdáknak miniszter úr idejében való megsegítéKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ IX. ülése 1932 június 10-én, pénteken. 483 sere szolgált. (Mayer János: A földbirtokreform pénzügyi megoldását szolgálta!) Szeretném, ha látnók, kit hogyan segítettek vele. Kérdezzék csak meg a gazdákat, hogy ki mit élvezett ebből, valamint kérdezzék meg, hogy azokból a közpénzekből, amelyeket itt favorizált intézményeknek odaadtak, mennyi jutott nekik? Kérem, mélyen t. volt miniszter úr, engedje meg, ha már .itt tartunk, hiszen már túl vagyunk a politikai felelősség kérdésén, már nem ül a miniszteri padokban, emlékezzék csak vissza, lehet annak már vagy öt esztendeje, megjelent egy kommüniké a lapokban egy minisztertanácsi határozatról, amelyben az volt: a minisztertanács a földmívelésügyi miniszter útján 14 millió pengőt helyez ki. (Mayer János: Ügy van! Ez igaz!) Azt mondotta a hivatalos kommüniké, hogy ennek költségvetési fedezete nincsen. (Mayer János: Beruházási kölcsön fedezete volt!) De fedezete nem volt, erre szoról-szóra emlékszem. (Mayer János: Meg volt a törvényhozási felhatalmazás!) Bocsánatot kérek, nagyon könnyű törvényhozási felhatalmazást kapni ott, ahol a többség min..dig rendelkezésre áll. (Mayer János: Ez természetes, képviselő úr!) Ez alaki jog. Engedje meg mélyen t. képviselőtársam annak kijelentését, hogy mérhetetlen baj származott abból, hogy ennek a 14 millió pengőnek a fedezetét a miniszter úr úgy jelölte meg: ennek fedezete azokban a beruházásokban és akciókra adott kihelyezésekben mutatkozik, amelyek már mind lejártak és amelyeknek behajtását nyomban folyamatba tesszük. Állítom, — felhozathatjuk a Naplót — nemcsak a miniszter úr, hanem az akkori pénzügyminiszter úr is mondotta itt a Ház nyilvánossága és az egész nemzet előtt, hogy egy fillért sem tudtak behajtani. Ügy adták könnyelműen tyúkászati dolgokra és egyebekre a pénzt. (Mayer János: Ugyan kérem, ez nem igaz!) Nem tudták behajtani ezt a közpénzt. (Mayer János: Az mind jó követelés volt! Mind jó helyen van, ami tyúkászatra ment!) Ezeket soha jóvátenni nem lehet. Nem olyan gazdáknak adták, mint a szomszédja, aki ott ül és becsületesen műveli a földet, hanem könnyelmű célokra. (Mayer János: Éendes tyúkkölcsönöket folyósítottunk s ezekből egy fillér sem fog elveszni! — Andaházi-Kasnya Béla: De 60—70 kilós tyúkok kapták a kölcsönt! — Derültség. — Mayer János: Ha maga lett volna a miniszter, akkor úgy lett volna, de mert én voltam a miniszter, nem úgy volt. Ezt értse meg, képviselő úr! — Andaházi-Kasnya Béla: Majd én megmondom a képviselő úrnak, kire gondolok!) Még egy nagyon sajátszerű kölcsönt említek itt meg, és nagyon kérem a t. Képviselőházat, hogy erre kegyeskedjék egy percnyi figyelmet szentelni. Itt van a kezemben egy telekkönyvi kivonat- A hitelező ia Pénzintézeti Központ, tehát egy altruista intézmény, amely törvény szerint arra szolgál, hogy csak a pénzintézet megsegítésére adjon pénzt. E telekkönyvi kivonat szea-int a Pénzintézeti Központ kölcsönszerződés formájában 52.000 pengőt ad kölcsön a Podrnaniezky-utca 45. számú ingatlanra a Magyar Országos Véderő Egyesület részé're. Most nem beszélek azokról az előzményekről, amelyekről egyszer már elmondottam itt a Házban, hogy sértik a telekkönyvi jogot, nem beszélek arról, hogy hogyan vettek el mindent a legkisebb vizsgálat nélkül egy egyesülettől. (Félkiáltások jobbfelől: Ráfért!) De arról már csak be65