Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-102
432 Az országgyűlés képviselőházának 102. ülése 1932 június 10-én, pénteken. vönként visszatérő időközökben nyúltak hozzá az illetményekhez. A legegészségesebb lelkeket is megfertőzhették és megmételyezhették azzal a bizalmatlansággal, amelyet a kormányzattal szemben a lelkekbe beleoltottak. (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) A^ nemzet különös gondoskodására van szükségük a hadirokkantaknak és a frontharcosoknak, akikkel szemben a nemzet kötelező hálája létük és megélhetésük biztosításával rovandó le. Ezen a téren nemcsak Ígérgetésekre és nemcsak az érdekeltek bíztatására, hanem még a nehéz gazdasági körülmények és nehéz helyzet közepette is, ezeknek a jogos igényeknek felttélen kielégítésére van szükség. A, szakképzett és diplomás magyar ifjúság súlyos problémája sürgős megoldásra vár. Meg kell nyitni számukra a közpályákon való elhelyezkedés lehetőségén kívül a kereskedelemben, az iparban és a mezőgazdasági termelés terén is az elhelyezkedés lehetőségét. Kenyérkereső, életre nevelő közoktatásügyi politikát kell csinálni. Ne félig képzett tudósok, hanem az életre nevelt egész férfiak legyenek a mai magyar if jakból. (Helyeslés half elől.) A nemzet ereje népének lelki és testi épségétől függ, ezért a népegészségügy és népnevelés fejlesztésére még a mai súlyos időkben is különös gondot kell fordítani. Az általános védkötelesség rendszerét népnevelési szempontból is — nemcsak nemzetbiztonsági szempontból — haladéktalanul be kell vezetni. (Helyeslés a középen.) Lehetetlen tűrnünk, hogy ebben és másban is elemi Önrendelkezési jogunktól foszszanak meg azok, akik az önrendelkezési jognak fennen hirdetői voltak egykor. (Buchinger Manó: Mi lesz a leszereléssel 1 ? — Gr. Hunyady Ferenc: Abban is benne vagyunk!) Haladó nemzeti reformpolitikát kell csinálni, (Gr. Hunyady Ferenc: Helyes!) egy új történelmi korszak küszöbén nem hátrafelé pislogó, sóhajtozó politikusokra van szükség, (Ügy van! Ügy van! a középen. — Buchinger Manó: Ez már igaz!) hanem előre tekintő, bátor, elszánt politikusokra van szükség egy élniakaró nemzet jövendőjének megalapozására. (Buchinger Manó: Ez már igaz!) "Ügy érzem, hogy a t. kormány helyzete úgy a parlamentben, mint a parlamenten kívül, enyhe kifejezéssel élve, legalábbis fonák. (Ulain Ferenc: Ügy van! Nagyon igaza van! — Mozgás. — Halljuk! Halljuk!) Saját pártja bizalmatlansággal viseltetik iránta (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ennek lépten-nyomon letagadhatatlan bizonyítékait szolgáltatja. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A kormány részéről egy állandó rokonszenves pillantásváltás folyik az ellenzékkel, (Szilágyi Lajos: Mi az? Kokettálás?) úgyhogy én magam, aki a kormánypártból kiléptem és pártonkívül állok, nem tudom, odatartozom-e inkább a kormány iránt érzett bizalmatla.nságomnál fogva, vagy pedig az ellenzék oldalára. (Pintér László: Találó! — Szilágyi Lajos: Zavaros a helyzet! — Rakovszky Tibor: Két rossz közül a kisebbet kell választani!) A kormány a 33-as és 6-os bizottság mellé a közelmúltban egy újabb 15-ös bizottságot hívott életre. (Szilágyi Lajos: Harminchárom meg tizenöt az negyvennyolc! — Zaj! — Halljuk! Halljuk!) Eg5 r 15-ös, vagy 16-os bizottságot a kormány pártja küldött ki azért, hogy a kormány gazdasági politikáját megfelelő módon ellenőrizze és irányítsa. (Mozgás. — Ulain Ferenc: Gondolkozó bizottság, az helyes volna! Erre tényleg már szükség volt! — Szilágyi Lajos: Gazdatanácsadó! — Pintér László: Kitipró bizottság!) Kérdezem, hogy amikor ilyen súlyos időket élünk, indokolt-e az ország élén egy olyan kormány léte, mely nem rendelkezik iniciativával (Ulain Ferenc: Más gondolkozik helyette!) és a kitűzött célok eléréséhez szükséges energiával, (Gr. Hunyady Ferenc: De még- célokkal sem rendelkezik!) hanem mintegy gyámkodás alá helyezi önmagát, külön bizottságokat kérve fel önmaga ellenőrzésére. (Ulain Ferenc: Ügy van!) Ennek a nemzetnek nem bizottságok által vezetett kormányra van szüksége, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) ennek a nemzetnek olyan kormányra van szüksége, amely tisztában van azzal, hogy mit akar. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalion.) Nem programmtalanságra, hanem programúira van szükség, (Ügy van! balfelől.) amely programm a nemzet lelkéből is azt az érzést váltja ki, hogy egy olyan kormány gondoskodik sorsának intézéséről, amely tudja, hogy mit akar és merrefelé készül. (Ulain Ferenc: Helyes! Ugyanezt mondotta tegnap Gaal Gaston! — Helyeslés balfelől. •— Gr. Hunyady Ferenc: Elfogadta Gaal Gaston programmját! —' Kun Béla: Helyes!) Minthogy én a kormány iránt nemcsak elvi okokból, hanem az előbb mondottak alapján is bizalmatlan vagyok (Klein Antal: Helyes! — Ulain Ferenc: Egész joggal!) és felváltását a nemzet érdekében szükségesnek tartom, a felhatalmazást ennek a kormány részére nem adhatom meg. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Pintér László! Pintér László: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! — Kun Béla: Félek, hogy odaát is nagyon sokan nem adják meg a felhatalmazást! — Szilágyi Lajos: Tessék reflektálni! — Ulain Ferenc: Elfogadja úgyis az előtte szóló véleményét, csak nem cselekszik! Hozzá vagyunk szokva! — Derültség.) Amióta külügyi költségvetésünket ebben a Házban letárgyaltuk, Európa politikai arénáján olyan események követték egymást, amelyek alkalmasak ara, hogy a külpolitikai történések kialakulását döntően befolyásolják. Ez a két esemény, egyrészt Németországban a nacionál-szocialista politika előretörése, amint a németek mondják: der Kuck nach Rechts, a másik pedig a francia politikában beállott változás, Tardieu bukása és a Herriot-kormány alakulása. Nekünk magyaroknak tisztában kell lennünk azzal, hogy egész Európa külpolitikába két állam viszonya körül forog. Ez a két állam Németország és Franciaország. Azért nem tud a középeurópai probléma előbbre jutni, mert a francia—német viszony holtpontra jutott, amelyből nem tud kimozdulni. Az én felfogásom szerint a német Zukunftwille, ahogy a németek magukat kifejezik, igenis egy nevezőre hozható a francia sécurité politikájával, mert a kettő között nincs ellentét. Annak ellenére, hogy itt szociáldemokrata oldalról, azt hiszem, Buchinger képviselő úr a falra vetítette a barnaingesek vezérének árnyékát és annak ellenére, hogy ezzel a problémával nagyon hálás volna foglalkozni, mégis inkáb foglalkozom egyrészt a Hitler-mozgalom előretörésével, másrészt pedig a francia külpolitikában bekövetkezett változással kapcsolatosan beállott külpolitikai helyzettel, amenynyiben az reánk vonatkozik.
