Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-101

At, országgyűlés képviselőházának 101. nem jó befektetés, mert egypár háziúr elkez­dett siránkozni, Hogy a mammutházbérekből valamit engedni kellett. Amikor ezt a tervszerűtlenséget és ezt a teljes tájékozatlanságot látja az ember, akkor azt kell mondani, hogy sem ez a parlament, sem ez a kormány nem alkalmas arra, hogy ezeket a súlyos problémákat megoldja. Ennek a parlamentnek egy kötelessége van; menjen minél előbb szét, minél előbb adja át helyét egy olyan parlamentnek, (Meskó Zoltán: Tit­kos választójog!) amelyet a nép választ álta­lános, titkos és tisztességes választójog alap­ján, (Elnök csenget.) — azonnal befejezem — ahol mindenféle egyéb korrekció, mamelukok beültetése és egyéb ilyen szurrogátumok nél­kül tényleg a nép képviselői ülnek benn. Azoknak majd lesz erejük, lesz bátorságuk a kartellek, a^ bankok és a kormány helyte­len gazdálkodását eltakarítani és az országot ezekből a nehéz viszonyokból kivezetni. Miután ezt a mai kormánytól a legkevésbbé sem várhatom, a költségvetési felhatalmazást nem adom meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Müller Antal! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Következik? Brandt Vilmos jegyző: Pintér László! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Következik? Brandt Vilmos jegyző: Keresztes-Fischer Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Következik? Brandt Vilmos jegyző: Gáspárdy Elemér! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Következik? ­Brandt Vilmos jegyző: Káger József! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Következik? Brandt Vilmos jegyző: Pillis Károly! Pillis Károly; T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Amidőn ez alkalommal először van szerencsém a törvényhozás házában felszólalni, kedves kötelességemnek tartom, hogy mély tisztelettel kérjem azt a megértő támogatást, amely lehetőséget nyújt nekem, hogy a köz­gazdasági életben szerzett tapasztalataimmal és ismereteimmel az ország érdekét a magyar nép javára buzgalommal és önzetlen munkás­sággal szolgálhassam. A kereskedelemügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr expozéját a Ház csaknem vala­mennyi tagja nemcsak figyelemmel kísérte, hanem nagy elismeréssel is fogadta, mert ab­ból megnyugvással látta, hogy a hatáskörébe tartozó összes üzemekben olyan szükséges és hasznos intézkedéseket kíván foganatosítani, amelyek az ország mai súlyos helyzetében igen értékes és hasznos szolgálatokat jelentenek. (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad szíves fi­gyelmüket igénybe venni, hogy az állami üze­mekre vonatkozóan észrevételeimet előadhas­sam. Örömmel vettem az igen t. miniszter úrnak azt a bejelentését, hogy egyes állami üzemeket, amelyek az iparosságnak indokolatlan ver­senyt okoztak, megszüntetett és intézkedett, hogy a magántőke jogos érdekeibe ütköző üze­ülésé 1932 június 9-én, ősütörtökön. 40 í mek fokozatosan, de a felmerülő körülmények figyelembevétele mellett leépíttessenek, illető­leg megszüntettessenek. Amilyen megnyug­vással fogadtam azonban az igen t. miniszter úrnak azt az álláspontját, hogy a diósgyőri vasgyár fenntartásához ragaszkodni fog, éppen olyan mélységesen lesújtott engem a budapesti gépgyárnak esetleg egy magánüzemmel való egyesítéséről tett bejelentése. A budapesti gépgyárnak az ország gépipari és közgazdasági életében olyan mélyreható gyökerei vannak, amelyeket nem lehet és nem szabad megbontani. Nem mai keletű a magán­érdekeltségeknek az a törekvése, hogy az or­szágnak ezt az értékes és dicső múlttal bíró legelső nagy intézményét megszerezze. Vala­hányszor súlyos áldozatok árán új gyártási ágazatot honosított meg ez a gyár, amelynek nagy fáradozással sikerült még exportpiacot is teremteni, és amely még a magániparnak is igen jelentékeny előnyöket juttatott, mindany­nyiszor megmozdult a magántőke ennek az ál­lami üzemnek megszerzése céljából. T. Ház! A gépgyár gyártmányai hírnevet és dicsőséget szereztek a magyar iparnak, a nemzet géniuszának nemcsak itt, az ország ha­tárain belül, hanem messze az ország határain túl, azokban a nyugati nagy államokban is, amelyek évszázados ipari múlttal bírnak. A gyár által készített mezőgazdasági gépeket, lokomobilokat, motorokat és cséplőgépeket úgy hazánkban, mint a világ minden táján kiváló teljesítményükről ismerik. Külföldi kiváló szakértő mérnökök és szakemberek a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoznak azokról a ki­váló és elmés vasszerkezetekről és hatalmas szép hidakról, amelyek ebben a gyárban készül­tek. Csak egyet említek meg: Wien mellett Nussdorfban, az osztrák iparvárosban működik a magyar gyár által szerkesztett, készített és a gyár szerelői által ott a helyszínen felszerelt hatalmas elzáró zsilip, amely a magyar ipart dicséri és a magyar technikusok és a magyar munkások kiválóságát hirdeti. A mozdonyok gyártása terén bármely kül­földi gyárral versenyez és nagy a száma azok­nak a mozdonyoknak, amelyek idegen orszá­gokban büszkén hirdetik a magyar ész és a magyar kéz alkotásait. A csőgyártás terén mint kezdeményező, út­törő munkát végzett és olyan gyártást honosí­tott és alapozott meg, amelynek előnyeit ma az ezután következő időkben alakult magángyá­rak is élvezik. Az egyre súlyosbodó gazdasági viszonyok következtében beállott munkahiány enyhíté­sére a gyár exportmunkát is vállalt. Tudvalevő, — hiszen annakidején úgy a mintaáruyásáron, mint a lapokban is látható és olvasható volt — hogy az állami gépgyárak az indiai államvas­útnak szállított Karaesiba és Kalkuttába a leg­modernebb mozdonyokhoz való gőzkazánokat és alkatrészeket. Ez nemcsak kedvezően javí­totta a mi külkereskedelmi" mérlegünket, ha­nem sok-sok ezer munkáscsalád megélhetését is biztosította. Az utóbbi öt esztendőben a gyár által kivitt exportáruk értéke 47'5 millió pengő volt. T. Ház! Az állami gépgyár üzeme kiváló­vezetésének következtében állandóan igen te­kintélyes üzletfelesleget szolgáltatott be a kincstárnak, ami abban találja a magyarázatot, hogy ebben a gyárban mindig szorgalmas és fegyelmezett munka folyt s a gyár vezetőjének,, valamint az egyes osztályok vezetőinek fizetése arányban áll a többi alkalmazottak fizetésével». 54*

Next

/
Oldalképek
Tartalom