Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-101

376 Az országgyűlés képviselőházának 101 Ha a miniszterelnök úr, amint azt — ha nem csalódom — a pénzügyi bizottságban, sőt talán egy pártközi konferencián felsoroltam, bizonyos — megengedem — radikálisabb és merészebb újításokkal és rendszabályokkal állott volna ide a Képivselőház elé és azt mondotta volna: «En rendet akarok teremteni a külföldi adósságok terén, (Ügy van! Ügy van! bálfelöl.) rendet akarok teremteni a lehetetlenülés előtt álló belföldi adósságok rendezése terén, rendet akarok teremteni az adózás igazságtalanságai terén, rendet akarok teremteni egy lehetetlen közlekedési politika agrárellenes intézkedéseivel szemben, (Kun Béla: Ügy van!) ugyanezt akarom csinálni a vámkérdésekben, az előttünk levő helytelen és lehetetlen birtokmegoszlási állapotokban, amelyek együtt vitték idáig az országot, — a miniszterelnök úr sokkal bővebben fejthette volna ki ezeket a pontokat, mint ahogy én kvázi címszerint felsorolom — és ha még hozzátette volna a miniszterelnök úr, hogy: «rendet akarok teremteni az álláshalmozások terén, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) rendet akarok teremteni az erkölcsiek terén, az inkompatibilitások és hasonlók terén, rendet akarok teremteni egész bankéletünk terén, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) rendet akarok teremteni az egész vonalon a jó erkölcsök és a nemzeti irány szolgálatában» — és ideállott volna a Képviselőház elé s azt mondotta volna: kérem a Képviselőház támogatását e gazdasági Programm végrehajtásában, amennyiben pedig a Ház nem támogat ezen céljaimban, (Kun Béla: Halljuk!) akkor én mindezeknek hangoztatásával a nemzet elé megyek», (Elénk helyeslés, taps a baloldalon. — Andaházi-Kasnya Béla: örömmel látta volna az egész ország! Többséget kapott volna az országban!) ha a miniszterelnök úr a helyett, hogy azt mondotta: a mai komplikált gazdasági helyzetben programmot adni nem tudok, ezzel a kéréssel és ezzel a programmal áll a Ház elé, két eset következhetett volna be. Vagy azonnal többséget kap magában a Képviselőházban, — abban az időben ez még lehetséges lett volna — vagy pedig, ha nem ikapja meg a többséget a Képviselőházban, a miniszterelnök úr mindenesetre bírja az államfőnek a bizalmát annyira, hogy akkor megkapta volna a felhatalmazást arra, (Ulain Ferenc: Fel kell világosítani az államfőt!) hogyha még a mostani választójog alapján is, de becsületesen végrehajtott, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) tisztességes választáson megkérdezze a nemzetet. Ezeket a mélyen t. miniszterelnök úr elmulasztotta és a mélyen t. miniszterelnök úrnak kilenc havi kormányzása után teljes tárgyilagossággal azt vagyunk kénytelenek konstatálni, hogy — ezt ne vegye a mélyen t. miniszterelnök úr a személye ellen irányuló kijelentésnek, mert ennek még a gondolata is távol áll tőlem — kilenc hónap után nem jutottunk tovább egyetlenegy lépéssel sem. Nincs egyetlenegy ága sem égető nagy gazdasági, politikai, társadalmi, stb. betegségeinknek, ahol a gyógyulásnak csak számbavehető momentuma is bekövetkezett volna. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Elleikezőleg, gazdasági téren, különösen a földbirtok eladósodása^ és tönkremenése terén nagyméretű visszaesés van s ez a visszaesés már kirobbanásokkal, nem kívánatos lelki és egyéb kirobbanásokkal fenyeget. Ezzel a tétova magatartással, mélyen t. miniszterelnök úr, el méltóztatott érni azt, hogy azok a körök, amelyek bizonyos ideig nagyon ülése 1932 június 9-én, osütörtökön. csendesek voltak, amelyek a depressziónak abban az első pillanatában, amikor elárasztotta a túloldalt a meglepetés, hogy az előző kormányelnök és az előző minisztérium elhallgatta előttük az ország kétségbeejtő állapotát és úgy eresztette őket választás elé és hirdethettek ott minden .szépet és jót és amikor Összejöttek a Háziban, akkor látták, hogy egy csődbe került üzletnek ügynökei voltak odakinn, (Ügy van! Ügy vOm! a baloldalon. — Ellenmondások a jobboldalon.) ezek a körök apránként észbekaptak, sőt erőre kaptak és ma az intrikának, a hátmögötti munkának a legkülönbözőbb politikai fogásoknak olyan színjátékát kell nekünk az egységespártban kívülről néznünk, (Ulain Ferenc: És az egész nemzetnek!) hogy kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy az egységespárt egyben egységes, abban, hogy rendületlenül egységesen veszkednek egymás közlött. (FaJkots József: Csúnya látvány!) Olyan többség ez, amellyel a kormányzat f biztosan nem kormányozhat és nem hajthat végre olyan gazdasági programmot, amely esetleg sérti egyesek magánérdekét; az ország érdekében való iprogramm végrehajtására tehát ez apárt biztos hátvédül többé nem szolgálhat. Ezek előrebocsátása után méltóztassék megengedni, hogy pár konkrétumra is kitérjek; kénytelen vagyok ezzel részben azok miatt, amiket a pénzügyminiszter úr előadott, részben bizonyos kontroverziák miatt, amelyek a kormány különböző vezető tényezői között kétségtelenül

1 konstatálhatok, mindezt pedig nem azért téve, hogy ezzel Isten tudja, micsoda politikai babérokat szerezzek magamnak, nincs is rá szükségem, hanem azért, hogy rámutassak bizonyos beteg jelenségekre és ha még egyáltalán lehetséges, javítani tudjak nyílt, őszinte és becsületes felszólalásommal a helyzeten ott, ahol lehet. A miniszterelnök úr nem egyszer kijelentette, hogy teljesen és tökéletesen azonosítja magát a régi kormányzással és azt kívánja továbbfolytatni. A t. miniszterelnök: úr ezt máskép értette, úgy, hogy nem zárkózik el bizonyos változások: koncentráció, stb. ^elol; ez elől azonban a leghatározottabban elzárkózott pártjának egyik szárnya, amely ebben a tekintetben kételyeket nem hagyó világos nyilatkozatokat is tett. • .-..',.•'". A volt miniszterelnök úr, a part jelenlegi vezére pedig nem egy ízben nyilatkozott úgy, hogy mindenben osztozik a miniszterelnök úr politikájában, azt mindenben támogatja, kijelentette azonban azt is, hogy a koncentrációnak semmi körülmények között nem híve, ami pedig a miniszterelnök úr programmjában, ha mindjárt nem is egészen világosan, de kétségtelenül benne volt, sőt, ha nem csalódom, egyszer azzal a búcsúztatóval eresztette el a volt miniszterelnök úr az egyik pártértekezletről a mélyen t. miniszterelnök urat: Károlyi Gyula, légy erős. (Ulain Ferenc: Először, amikor átadta a hatalmat!) Ugyanez a volt miniszterelnök úr ezelőtt hat héttel, vagy két hónappal egyik hírlapi nyilatkozatában azt mondotta: Tízéves kormányzásunkban lehettek detailokban kisebb hibák, nagyban és egészben azonban az a kormányzat iránya minden tekintetben helyes és megfelelő volt és ha újra kellene kezdenie, ott folytatná, ahol elhagyta. (Ulain Ferenc: Csak próbálja meg, ki is verik az országból! — Berki Gyula: Mégis támogatta a képviselő úr négy évig! — Zaj.) Én csak bizonyos kontroverziákra kívánom felhívni a közfigyelmet. A mostani miniszterelnök úr bizonyos gazdasági kérdésekben leg-