Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. amely nem a kormánynak tetsző módon be­szél- Szabadság egyáltalán? Szabadság statá­riummal? Minek ide hitlerizmus? Ki ellen volna az a hitlerizmusl Statárium fenyegeté­sével, szolgabírák túltengő hatalmával, a bel­ügyminiszter lapbetiltó felhatalmazásával! (Gaal Gaston: A szociáldemokraták túlzott hatalmával szemben kell a hitlerizmus!) A szociáldemokraták túlzott hatalma még egye­lőre nem érvényesülhet ebben az országban. Arra fogunk törekedni, hogy ez a közbekiál­tás jogos legyen, mert ha a szociáldemokra­táknak meglesz a hatalmuk, amire szükség van, akkor az ország népének viszont kenyere lesz és szabadsága lesz. (Ügy van! a szélsőbal­oldalon. — Petrovácz Gyula: Láttuk már!) Te­hát igenis törekedni kell erre. (Kabók Lajos: Mi látszik? Az önök működésének eredménye látszik!) Itt van tizenkét év teljesen háborítatlan működésének eredménye. Nem mondhatják, hogy valaki akadályozta, hogy a keresztény szellemnek ezt a nagyszerű ígéretföldjét saját képükre berendezzék. (Farkas István: Be is rendezték!) Be is rendezték, a viszonyok mu­tatják, hogy hogyan. A nemzeti jövedelemnek több mint 50%-át teszi ki az állami költség­vetés. Minden megkeresett 1 pengő napszám­ból 50 fillért elvisznek adókra,^ illetékekre, vá­mokra, mindenféle módon attól, aki azt meg­keresi. Ki akadályozta meg önöket abban, hogy azt az elképzelt országot, a jólétnek és a boldogságnak azt az országát megvalósítsák, amelyeket hirdettek? Senki sem. így kellett jönni ennek és ilyen költségvetéssel és ilyen nyomorúsággal kell számolnunk azért, mert az állam egész berendezkedése az ellenforradalom kezdete óta nem felel meg annak, amit az or­szágból ki lehet préselni. Tudniillik a kis Ma­gyarország rendőrsége és csendőrsége na­gyobb, mint Nagy-Magyarország^ rendőrsége és csendőrsége. De ez ínég nem elég. Forgalmi ellenőr, vámőr, levente, folyamőr mind arra szolgál, hogy ha a belső békétlenség esetleg olyan mérveket öltene, hogy fegyveres erővel leverjék, akkor a rendőrségen és csendőrségen kívül a fegyveres embereknek tízezrei állnak a kormány rendelkezésére, mert a politikai bolcseségnek az alfája és az ómegája az, hogy van elég szurony, amely a csendet és a rendet biztosítani tudja. (Sándor Pál: Az helyes, ha biztonság van!) A biztonság nagyon helyes, ellenben, ked­ves Sándor Pál képviselő úr, azt mondom én, hogy a fordított biztonságot sokkal jobban szeretem, amikor tudnillik nem a szuronyok hegyére van felépítve a biztonság, hanem a belső jólétre és megélhetésre. (Sándor Pál: Helyes! — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi­nél nagyobb darab a kenyér, annál kisebb a szuronyerdő; minél nagyobb a jólét, annál ke­vesebb a csendőr és a rendőr. Minálunk ellen­ben fordítva vannak ezek a dolgok, minálunk egyre kisebb lesz a kenyér és egyre több lesz a szurony. Ez a két dolog egymással jóformán összefügg, mert minél kisebb a kenyér, annál több a szurony, és minél nagyobb a kenyér, annál kevesebb a szurony. Egyszóval ez az or­szág az erőszakra van beállítva. Kikkel szemben akarják megvédelmezni az országot? Kiknek kellenek a nemzeti szocialis­ták?' Azt a hadirokkantat akarják megnyerni, azt akarják csatasorba állítani, akit a háború után hazahoztak, akinek filléreket adnak és akinek nyomorúságát részvétlenül, közömbö­sen nézik? Kit akarnak megnyerni?. Talán KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IS. ülése 1932 június 9-én, csütörtökön. 367 újra az egyetemi ifjúságot? Az egyetemi ifjú­ság ott volt szőröstől-bőröstől velük a kurzus alakulása kezdetén és ma elkeseredetten, re­ménytelenül nézik az eseményeket, mert száz közül ha egyet tudnak elhelyezni. Az értelmi­séget akarják megnyerni? Kikkel szemben? A vörös veszedelem ellen akarják szervezni?* Nem, a kormány ellen kell szervezni, mert a vörös veszedelem éppen abban nyilvánulna meg, hogy ezeknek a rétegeknek helyzetét javí­taná, nem lehet tehát ellenünk sorakoztatni azt a polgárságot, azt az értelmiséget, amelyet a kurzus tett koldussá, nyomorékká. Itt van a mérnök, az orvos, az ügyvéd. A mérnök fel­vonul az utcán, az orvosnak nincs betege, az ügyvéd utcaseprőnek ajánlkozik. Ezeket már nem kell Magyarországon megszervezni a vö­rös veszedelem ellen, mert ha így folytatódik, akkor már nem is szocialista, hanem bolsevista lesz belőlük, akkor már a sozcializmus nem is lesz elég nekik. A kereskedőt, az iparost akar­ják megszervezni? Kik ellen akarják vinni őket?. Hiszen a kormány tette őket koldussá, a kormány hozta őket ilyen helyzetbe. És íme itt állunk és olvassuk, hogy a tu­ráni vadászok ülést tartottak és egyenruhát és lőfegyvert követeltek a vörös veszedelem­mel szemben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó cég! — Farkas István: E körül is pana­mázni, keresni akarnak!) Olyan előkelő elnö­keik és díszelnökeík vannak, hogy esetleg még lehetséges is, hogy az egyenruhát és a lőfegy­vert meg is kapják. De ugyebár arra is kell gondolni, hogy amikor ilyen alakulat egyen­ruhát és lőfegyvert kaphat, akkor ez nagyon nagy gyorsasággal még engedély nélkül is kö­vetendő például szolgálhat, mert vagy van törvényelőtti egyenlőség, vagy nincs. (Farkas István: Inkább nincs!) Úgy van, minálunk nincs, de ilyen kirívó esetekkel szemléltető módon példát adni mégsem lehet. Tanácskoznak, hogyan kellene megoldani a termelésnek ezt a válságát. Arról beszélnek, hogy exportunk teljesen megakadt; arról be­szélnek, hogy állami segítséggel az adófizetők pénzéből kell elősegíteni az exportot. Csak egyre nem gondolnak: hogy a belső fogyasztás emelésével kell megtalálni azt az utat, ame­lyen az országban termett gabonát el tudjuk helyezni, csak arra nem gondolnak, hogy a kiuzsorázott és kizsákmányolt tömegeket kel­lene magasabb életnívóra emelni. Itt van ke­zeim között egy hatósági irat, amely a követ­kezőképpen szól (olvassa): «A járványkórház építéséhez szükséges tégla átvételénél alkalma­zott kőműves munkásságnak kifizetése- Hatá­rozat. A 3733/1931. számú határozattal előírt téglaátvételhez alkalmazott Pozsonyi Sándor kőműves elmúlt heti hat napi szolgálatáért járó díjat P 4'50, azaz Négy pengő 50 fillért kiutalok. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Utasítom a pénztárt, hogy a meg­térítendő bevételek rovata alól a járvány­kórház építési költségének terhére P 4*50, azaz Négy pengő 50 fillért fizessen ki Pozsonyi Sándor kőműves szabályszerű nyugtájára­Erről a mérnöki hivatal számvevőség stb. ér­tesítendő.» (Farkas István: Egy iheti munkáért 4 pengő 50 fillér! És legyen fogyasztás, vegye­nek húst és kenyeret! Miből veszik?) Kelt Makón, a polgármester és a város hivatalos bélyegzőjével ellátott nyugta. De függetlenül ettől — mert azt lehetne talán mondani, hogy ez csak egy eset — itt van az 1931. évi fővárosi statisztikai hivattál zsebkönyve, amelyből olvassuk a következőket: 1929-ben — ezek tehát az utolsó adatok — az 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom