Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-100

Az országgyűlés képviselőházának 1C Gaston: Mindig «kivéve»!) Megmondom miért van ez. Én nem osztozom abban a nézetben, amit ma hallottam egy képviselő úrtól, hogy egyformán kell jutalmazni a tisztviselőket, mert egyformán vesznek részt a munkában. Abszolúte nem egyformán vesznek részt a munkában. Vannak tisztviselők, akiknek az intelligenciája a legmagasabb fokon áll, akiknek képzettsége, nyelvtudása, vagy szakképzettsége a legmagasabb fokon áll, amit évtizedek nehéz munkájával szereztek meg; vannak tisztviselők sokan, akik évtizedeken keresztül kora hajnaltól késő estig ott ülnek hivatalaikban, éveken át szabadság nélkül, mert vannak ilyenek sokan, egész életüket ott töltik, családjukra nem is gondolhatnak és amikor meghalnak, nem hagynak semmit a családjuknak. Engem nem lehet eltéríteni attól, hogy az ilyen tisztviselőért az államnak áldozatot kell hoznia, főleg ha nem kerül az államnak igazán áldozatába és ha van alap, ha van mód rá őket megjutalmazni. (Jánossy Gábor: Az ilyen kivétel megérdemli!) Számtalan példát hozhatnék fel, de csak egyet hozok fel, hogy nem lehet ezt a kérdést merev keretbe szorítani. Amikor kimutatást kértem a tisztviselők mellékjövedelmeiről, akkor fennakadt a szemem egy százalékon, ha jól emlékszem, 4—500% volt a mellékjövedelme az illető tisztviselőnek fizetéséhez képest. Amikor megkérdeztem, hát ez mi, kiderült, hogy egy igen talentumos, derék fiatal tisztviselőről van szó, aki évek óta a lassú előremenetel miatt még mindig a X. fizetési osztályban van, kapott megbízatást valamilyen nagy építkezés megtervezésére, amiért egy építészmérnök nem tudom milyen hatalmas öszszeget kért volna. (Gaal Gaston: Miért nem ment a Máv.-hoz? Ott hamarabb előlépett volna!) Amikor megcsinálta a terveket, kapott 10.000 pengő jutalmat. (Gaal Gaston: A Máv.-nál egy fiatal tisztviselő 30 évet ugrott egyszerre! Oda kellett volna mennie! — Esztergályos János: Ilyen nem létezik! Ki volt az? — Zaj.) Ezt senki a tisztviselőtől nem irigyelheti jês én jó szívvel adom. Hiszen méltóztassék megnézni a szovjet gazdálkodását is, ahol a nivellálási hajlam, amely ma, sajnos, nálunk mutatkozik, keresztül van vive törvényhozásilag, — ha az törvényhozásnak nevezhető — ahol az amerikai mérnököknek mégis szépen megfizetik a 10.000 dollárt, e mellett kapnak szép villát, autót, mindent, amit akarnak. Nem a holdban élünk, hanem a földön. Ahol emberek vannak, (Andaházi-Kasnya Béla: A holdingokban élünk! — Derültség.) ott nem lehet és nem is méltányos mindenkit egyformán díjazni. (Igaz! Ügy van! — Helyeslés.) Egyet kívánok, azt, hogy protekciót nem szabad adni. (Helyeslés.) Én ezt megtiltottam és ahányszor miniszter voltam, vagy bármilyen állásban voltam, az a tisztviselő, aki nálam magát protezsáltatta, el volt veszve, mert erre nem adok semmit, bárki protezsálja. A tisztviselő protekciója csak a saját hivatali működése lehet. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak ezt megszívlelni, hiszen mindnyájan helyeselni méltóztatnak, mert sajnos, sok jelét látom levél alakjában, hogy nem mindig méltóztatik ezt be is tartani. (Derültség. — Eckhardt Tibor: Ha valakit el akarnak gáncsolni, azt protezsálják! — Derültség.) T. Ház! Szemünkre vetették, mondjuk inkább a múlt kormánynak, de ennek a kormánynak is, hogy nem teszünk eleget a mezőgazdaságért. (Gaal Gaston: Ez igaz!) Már nem egyszer kifejtettem nézetemet, nemcsak most, 0. ülése 1932 június 8-án, szerdán. 341 de évekkel ezelőtt, hogy elsősorban a mezőgazdaságot kell támogatni azért, mert Magyarországon mindennek ez a gyökere, tehát a gyökeret kell ápolni, mert abból lesz terebélyes fa. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Gaal Gaston: Most nagyon férges!) Nem férges, de, sajnos, igaz, hogy erősen vérszegény. (Gaal Gaston: i^em is vérszegény, hanem férges!) Azonban azt mondani, hogy a kormány és ez a párt nem tett eleget a mezőgazdaságért, teljesen le hetetlen, ha valaki megnézi a számokat. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Legyen szabad itt pár számot ismertetnem. (Halljuk! Halljuk!) Az az összeg, amellyel a kormányok 1924 óta a mezőgazdaságot részben közvetlen állami pénzzel, részben garanciák vállalásával és kedvezmények megadásával támogatták, 1148 millió pengő. (Gaal Gaston: Mik ezek, kíváncsi vagyok! Csatorna ásás, vagy mezőgazdasági támogatás?) Ha a Ház türelmét nem meríti ki, én felolvasom. (Halljuk! Halljuk! — Felkiáltások balfelől: Tyúkkölcsön? — Zaj.) A mezőgazdasági termelés előmozdítására — ezek à fond perdu tételek — 18 millió. (Gaal Gaston: Mi az?) Ha méltóztatik majd kívánni, én a számokat stb., külön is odaadom. Ezek a számok autentikus számok, biztosíthatom a képviselő urat. (Gaal Gaston: Elhiszem!) Export előmozdítására — a liszt nélkül — 27,100.000 pengő. Az intervenciós gabonavásárlás deficitje 20,500.000, a bolettarendszer útján 90,700.000 pengő. A dohánybeváltóknál azáltal, hogy 42.000 hold földön tartjuk fenn részben feleslegesen a dohánytermelést, évente mintegy 15 milliót fizet rá az állam. Itt már az állam terhe 6 év alatt összesen 90 millió. Selyemgubótermelésre, ha csak az 1930/31. évi ráfizetést nézzük, 1.900.000 pengő. (Gaal Gaston: Ez ipar!) Ez a gazdákat érdekli. A vasúti fuvardíjkedvezmények 137,600.000 pengőt tesznek ki 1924-től 1931-ig, tehát összesen 385,800.000 pengő az, amit à fond perdu áldozott az állam, illetőleg a köz. A közszolgáltatások csökkentése útján nyújtott közvetett támogatás: a földadó csökkenése öt évre 37,800.000 pengő. Az állatforgalmi adó megszüntetése 1929, 1930 és 1931-ben jelentett évi 11,500.000 pengőt, tehát 34,500.000 pengőt. (Gaal Gaston: Mennyivel sújtották a termelőt a fölemelt járlatlevelek révén?) Ha méltóztatik kívánni, azt is összeállíttatom, egyelőre a támogatást állíttattam össze. Majd azt is összeállíttatom. (Gaal Gaston: Ezen a címen fölemelték a járlatleveleket háromszorosra! Sokkal többet vesznek be, mint amennyit elengedj nek! — Zaj.) Ásványolajadómentesség évi 3,800.000 pengő, ez 19 millió pengő.^Az illetékkedvezmények számszerűen nem állapíthatók meg. A termelés közvetlen támogatására, a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására a Lebosz. útján 21,900.000 pengő. A mezőgazdaság javát célzó egyéb állami akciók a következők voltak: vízi beruházásokra 23,700.000, a szakoktatási intézmények és mezőgazdasági népesség művelődésének előmozdítására 18,200.000 pengő, ez tehát együtt 41,900.000 pengő. Kölcsönök útján a termelés közvetlen támogatására, a mezőgazdasági termelés előmozdítására 72,400.000 pengő, a termelés támogatására hitelek nyújtásával, állami pénzekből 59,800.000 pengő, a gyufakölcsönből, amelyet végeredménvben az állam garantált, 205,200.000 pengő. Exporthitelekből 188.1 millió. Pöldteher-. rendezésre a Kisbirtokosok Földhitelintézete útján 14.3 millió. A mezőgazdaság javát célzó í egyéb állami akciók közül vízi beruházásokra 46*